Németország hosszú évek óta hatalmas összegeket költ a zöldenergia-átmenet megvalósítására, de a legfrissebb adatok szerint az ország még mindig kiszolgáltatott az időjárás szeszélyeinek, a német energiarendszer pedig a rövidebb kimaradások miatt is elkezd szenvedni. Az idei első negyedévben ugyanis nemhogy nőtt, hanem jócskán lecsökkent a megújuló források aránya az áramfogyasztásban, annak ellenére, hogy új szélturbinák százait állították üzembe – írja a Világgazdaság a The Wall Street Journal cikke alapján.
A német energetikai szövetség (BDEW) szerint 2025 első három hónapjában a megújulók a teljes áramfogyasztás 47 százalékát adták, szemben a 2024-es 56 százalékos aránnyal. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy az ország 872 új szélturbinát telepített az elmúlt év során, összesen 4,3 gigawatt kapacitással. A termelés azonban így is 16 százalékkal csökkent.
A fő ok: február és március szokatlanul szélcsendes volt – nemcsak a szárazföldön, de a tengeren is. A helyzetet tovább rontotta a csapadékhiány, ami a vízerőművek teljesítményét is visszavetette.
A napenergia ugyan némileg javított az arányokon, mivel a március a szokottnál naposabb volt, de Németország földrajzi adottságai – rövid nappalok, északi elhelyezkedés – nem teszik lehetővé, hogy ez kompenzálja a szélhiányt.
A német nyelv erre a jelenségre külön szót is használ: Dunkelflaute, vagyis „sötét szélcsend”. Ez a szó nemcsak meteorológiai, hanem gazdasági jelentőségű is lett:
világossá vált, hogy kizárólag megújuló forrásokkal nem lehet működtetni egy fejlett ipari gazdaságot.
A berlini politikai elit is kezd rádöbbenni minderre. Az új koalíciós megállapodás – amely Friedrich Merz kancellári programjának alapja lesz – 2030-ig 20 gigawatt gázerőművi kapacitás kiépítését tervezi az alaptermelés biztosítására.
Ugyanakkor a kormány továbbra is elkötelezett a megújulók bővítése mellett. Ez azonban komoly ellentmondást hordoz magában: a szél- és napenergia időszakos jellege miatt a gázerőművek gazdaságtalanul működhetnek, ha csak tartalék szerepet kapnak. Az egyensúlyt várhatóan újabb állami támogatásokkal próbálják majd fenntartani.
A nukleáris energia eközben teljesen hiányzik a tervezetekből, pedig sok más fejlett ország épp ezt az irányt erősíti a megbízható és alacsony kibocsátású áramtermelés jegyében – írja a lap.
