Túl későn ismernek fel minden második vírusos esetet Európában, ebből még tragédia lehet

Európa-szerte egyre gyakoribbá válik a HIV-fertőzés kései diagnózisa, ebből fakadóan pedig a kezelés is késlekedik – olvasható az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának csütörtökön, néhány nappal az AIDS világnapja előtt közzétett közös jelentésében, amelyben a fel nem ismert fertőzések veszélyére hívják fel a figyelmet.

illusztráció Forrás: Pexels

Tavaly a fertőzések 54 százalékát túl későn mutatták ki ahhoz, hogy az érintettek a legoptimálisabb kezelést megkapják. Egyébként 2024-ben csaknem 106 ezer új HIV-fertőzöttet regisztráltak a vizsgált 53 európai országban. 

Az Európai Unió országai mellett a kontinens más államait, köztük például Izlandot és Norvégiát is vizsgálták, valamint a kontinens keleti részén lévő országokat egészen a közép-ázsiai térségig.

Ennyi esetből mintegy 24 ezer, azaz 48 százalék kései diagnózis volt.

A két szervezet a jelentésben átfogóbb tesztelési eljárásokat sürgetett, beleértve a könnyebb hozzáférést az otthon elvégezhető tesztekhez is.

Az összeállítók hangsúlyozták, hogy a járvány elleni küzdelem célja – amely 2030-at jelölte meg, mint a HIV/AIDS végleges felszámolásának időpontját – továbbra is elérhető, azonban ehhez az európai régiónak fokoznia kell a teszteléseket.

Az ENSZ becslései szerint 2024-ben világszerte körülbelül 1,3 millióan váltak HIV-fertőzötté. A fertőzés végstádiuma az AIDS, amely azonban megfelelő és időben elkezdett kezelés esetén elkerülhető. A kezelés során alkalmazott, jól beállított terápia emellett megakadályozza a HIV továbbadását is.

A tavalyi év végén összesen 40,8 millió HIV-vel élő emberről lehetett tudni, több mint háromnegyedük jutott hozzá a vírus elleni gyógyszerekhez, azonban mintegy 530 ezren – az AIDS miatt – meghaltak.