A 16. számú vámhivatal még 2001 októberében indított adóvizsgálatot a Zwack Unicum Rt.-nél. A vámhatóság a cég Éva vermut termékcsaládjáról megállapította: helytelen árubesorolás miatt a cég jóval kevesebb jövedéki adót fizetett, mint kellett volna.
A Zwack Unicum Rt. a kérdéses vermutokat a 2206-os vámtarifaszám alá sorolta, ez alapján literenként 115 forint jövedéki adót fizetett, ezzel szemben a VPOP szerint a 17,5 százalékos alkoholtartalmú vermutok esetében a helyes vámtarifaszám a 2208, és ez alapján literenként 292 forint jövedéki adót kellett volna befizetnie Zwack Péter cégének – derül ki a február 12-i egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőből.
A Zwack Unicum Rt. vitatta a vámhatóság álláspontját, a februári pénzügyminisztériumi megbeszélésen „összes vonatkozó fizetési kötelezettségét több milliárd forintra becsülte”. A Magyar Nemzet információi szerint több mint hárommilliárd forintról van szó.
A Zwack Unicum Rt. budafoki gyárában évente körülbelül 500 ezer liter vermutot készítenek. A négyféle ízben legyártott árut tartályokban szállítják a ferencvárosi palackozóba, ahol hét deciliteres üvegekbe töltik a vermutot.
Vermutot több hazai szeszipari cég is gyárt, például a Győri Likőrgyár Rt., ahol megtudtuk: 2206-os tarifaszám alá tartozó vermutot állítanak elő, és soha semmilyen problémájuk nem volt a VPOP-ellenőrzések során. Vélhetően azért nem, mert vermut és vermut között az alkalmazott gyártási technológia szerint lényeges különbség van.
Például ha a meggyalapú vermutot nem gyümölcsborból állítják elő, hanem szeszes meggyléből, akkor az így elkészített italt a magasabb jövedéki adójú 2208-as vámtarifaszám alá kell besorolni.
Mózs Elek, a VPOP jövedéki igazgatója a februári egyeztető tárgyaláson elmondta: a Zwack-ügy kimenetele több céget is érint, ugyanis más vállalkozások a vermuttermék 2001. január 1-jétől hatályos új besorolása miatt vagy el sem kezdték e szeszfajta gyártását, vagy beszüntették azt. Mózs ezért azt javasolta, hogy az ilyen jogviták megelőzése végett módosítsák a törvényt, amely szerint a kötelező árubesorolás előzze meg az engedélyezési eljárásokat.
A VPOP szakértői szerint azért helytelen a Zwack által alkalmazott vámtarifaszám, mert a 2206-os alá az erjesztett, míg a 2208-as alá a lepárolt italok sorolhatók, márpedig az Éva vermut esetében a gyártás során lepárolt finomszesz ízesítésére használnak erjesztett almabort, ráadásul a késztermék alkoholtartalmának nagyobb hányada lepárolt eredetű, vagyis a vonatkozó jogszabály szerint e terméket csakis a 2208-as vámtarifaszám alá lehet besorolni. A Zwack Rt. képviselője ezzel szemben azt állította: termékük kiindulási anyaga az almabor, ehhez kevernek (és nem fordítva) többek között finomszeszt, továbbá a 2206-os vámtarifaszám esetében nincs megszabva, hogy milyen arányban lehet felerősíteni a kiindulási anyagot. Ráadásul a Zwack Rt. szakértői szerint a 2208-as vámtarifaszámnál nincs is tételesen említve finomszesz és almabor keverékéből álló termék, ezért aztán oda biztosan nem is lehet besorolni az Éva vermutot.
Klencsár Zoltán független vámszakértő a Zwack Rt. álláspontját támasztotta alá. Véleménye szerint „az adott termékek lényeges jellemzőjét nem alkoholtartalmuk arányosított eredete határozza meg, hanem a termék alapanyaga, amely jelen esetben gyümölcsbor”.
Vagyis konyhanyelven: ha egy liter borhoz töltök egy deciliter finomszeszt, akkor a borokra vonatkozó alacsonyabb jövedéki adót lehet megfizetni, míg ha egy liter finomszeszhez adagolok ízesítés gyanánt egy kis gyümölcsbort, akkor a kiválasztott technológia a magasabb jövedéki adó megfizetési kötelezettségét vonja maga után.
Ezek után érthetetlen, hogy a többi szeszgyártó miért nem állt elő újabbnál újabb vermutféleségekkel, miért nem szaladt el a Pénzügyminisztériumba megmagyarázni, hogy ők sem a szeszhez öntötték a gyümölcsbort, hanem a gyümölcsborhoz a finomszeszt, ugyanúgy, mint Zwackék. Így ők is megúszhatták volna literenként 115 forinttal az adót, és nem kellett volna felhagyni a gyártásával.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a VPOP-t február elején képviselő tisztviselők szakvéleménye a jogszabályon alapult.
A költségvetés bevételi oldalának érdekeit és az EU-kompatibilis új vámtarifa-jogszabályok érvényesülését nyilvánvalóan szem előtt tartó pénzügyminisztériumi szakértők – meglepetésünkre – február elején mégis osztották a Zwack Rt. és a független szakértő véleményét. Vagyis szerintük is az alacsonyabb adót megengedő 2206 vámtarifaszám alá sorolás a helyes az Éva vermut esetében.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a VPOP ez év februárjában még érvényes szakvéleménye alapján a Zwack Unicum jövedéki ügyének már bíróság előtt lenne a helye. Csakhogy úgy tűnik: a Zwack Unicum Rt.-nek nincs jövedékiadó-ügye – legalábbis a cégnél nem tudnak róla.
Kerényi Péter, a Zwack Unicum Rt. egyébként határtalanul készséges kommunikációs igazgatója nem is hallott az Éva vermut termékcsaládjukat érintő jövedékiadó-jogvitáról, bár megígérte, hogy utánanéz, ám a válaszra hiába vártunk.
Mint említettük, a pénzügyi tárcánál lezajlott egyeztetésre vélhetően amiatt került sor, hogy a VPOP országos parancsnoka felügyeleti iránymutatás iránti kérelmet terjesztett elő felügyeleti szervéhez, a Pénzügyminisztériumhoz.
Kiszivárgott információk szerint azonban egy szocialista miniszter egy szűk körű megbeszélésen azt találta mondani: a Zwack Unicum adóügye koalíciós ügy. Ezt forrásunk szerint úgy kell érteni, hogy az SZDSZ kiszállna a koalícióból, s ezzel megbuktatná a Medgyessy-kormányt, ha a párt volt országgyűlési képviselőjének cégével szemben keményen – milliárdokra rúgó keménységgel – lépnének fel a vermutügyben. Ezt az értesülésünket egybehangzóan és határozottan cáfolta a Pénzügyminisztérium és a Zwack Unicum kommunikációs igazgatója is. Kerényi Péter értetlenkedésének is hangot adott, mondván: Zwack Péter nem is tagja az SZDSZ-nek.
Máté Dániel, a pénzügyi tárca kommunikációs ügyekért felelős főosztályvezetője lapunknak cáfolta, hogy politikai nyomást gyakorolt volna bárki is a VPOP-ra, sőt azt is leszögezte, hogy „semmiféle koalíciós feszültségről nem esett szó”. – Szakmai vita volt, amelynek érveit az emlékeztető is megőrizte – áll a pénzügyi tárca nyilatkozatában.
Font Sándor ellenzéki képviselő – amint arról sajtótájékoztatóján beszámolt – azt feltételezi, hogy „a kormányváltás után az illető befolyásos cég (vagyis a Zwack Unicum Rt. – a szerk.) képviselője megkereste a jelenlegi kormányban közeli, régóta ismert barátait, és felvetette, hogyan lehetne az adóbefizetést elkerülni”.
Ezt erősíti a Magyar Nemzet megbízható forrásból származó információja, miszerint szűk körben Burány Sándor volt pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, jelenlegi munkaügyi miniszter az üggyel kapcsolatban „koalíciós kényszert” emlegetett, ám ezt Máté Dániel, mint említettük, a leghatározottabban cáfolta.
Sipos Jenő, a VPOP szóvivője az üggyel kapcsolatban mindössze annyit közölt, hogy „valóban voltak a Pénzügyminisztériumban szakmai egyeztetések, amelyek a tarifális besorolások kérdésében rendszeresek a VPOP és a felügyeletét ellátó Pénzügyminisztérium között”. Leszögezte: „konkrét ügyekről a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva nem nyilatkozhatunk”.
A pénzügyi tárca és a VPOP között ez év tavaszán kialakult feszültséget jelzi, hogy a vámhatóság tavasszal még nem igazán volt tekintettel az esetleges koalíciós érdekekre, mert a VPOP visszavonta a felügyeleti iránymutatás iránti kérelmét Zwack-ügyben, miután az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint rendelkezésre álló harminc nap alatt nem kaptak írásban választ. A Pénzügyminisztérium tájékoztatásért felelős főosztályvezetője, Máté Dániel ezt azzal indokolta, hogy „a jogalkotási törvény értelmében iránymutatást konkrét ügyben adni nem lehet, ezért nem születhetett ilyen”.
A minisztériumi iránymutatás hiányában – információink szerint – a VPOP bűnügyi igazgatója, a feketegazdaság elleni küzdelem egykori hazai élharcosa, Bencze József pedig az illetékes regionális vámhatóság hatáskörébe utalta a kérdést azzal, hogy járjanak el a jogszabályok betartásával saját hatáskörben az ügyben.
Ha nem így döntött volna Bencze József, akkor hatáskörelvonás történt volna. Vagyis az illetékes 16. számú vámhivatal jogosult megállapítani az Éva vermut helyes vámtarifaszámát, amit egyszer már meg is állapított. Információnk szerint a VPOP-nál mégis megszűnni látszik a Zwack Unicum Rt. jövedékiadó-ügye, vagy ha van is ügy, az adótitoknak minősül.
A Zwack Unicum Rt. adótitka mellett gazdasági érdekeit is védeni fogja immár az a T/5478. számú törvényjavaslat, amelyet László Csaba pénzügyminiszter nyújtott be szeptemberben. A honatyák előtt salátatörvény néven ismert javaslat az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szól.
Font Sándor e törvénymódosítás 100. szakaszára utalt, amikor azt állította, hogy egyes cégek – amelyek korábbra visszanyúló ügyeik miatt vitában állnak a VPOP-val – visszamenőleges hatállyal mentesülnének a téves vámtarifa-besorolásból eredő jövedékiadó-hátralék befizetése alól. A törvényjavaslat a jövedékiadó-törvény 32. szakaszát egészíti ki három bekezdéssel, közülük az egyik így szól: „Az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával öszszefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.” Vagyis visszamenőleges hatállyal mentesülnek az érintett cégek – közöttük a Zwack Unicum Rt. – a jövedékiadó-hátralékuk megfizetésének kötelezettsége alól.
A kérdéses jogszabály-módosításról a Pénzügyminisztérium elismerte: „Valóban felmerült egy törvénymódosítás lehetősége, mert a VPOP olyan szállítások ügyében állapított meg visszamenőleg adóhiányt, amelyeket korábban – az alkalmazott vámtarifa-besorolás szempontjából is – ellenőrzött és rendben talált, márpedig ez a PM szerint sérti az adózók jogbiztonságát.
Valóban elkészült egy javaslat, ami már az Országgyűlés előtt van. Ennek lényege, hogy korábban ellenőrzött és jóváhagyott tevékenység esetében visszamenőlegesen ne lehessen adóhiányt megállapítani.”
A VPOP-tól – amelynek kommunikációját információink és tapasztalataink szerint szoros felügyelet alatt tartja a Pénzügyminisztérium – az új törvényjavaslatról az általánosság szintjén kaptunk kioktatást jogi alaptanból. Eszerint: „Az ügyre vonatkozó konkrét adatok mellőzése mellett azonban az ügy általános összefüggéseiről célszerű említést tenni. Ismeretes, hogy jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi. Ebből nyilvánvaló az is, hogy a jogalkotás az említett folyamatokat nem képes azonnal kezelni, hanem az csak a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszony elemzése és a szabályozás várható hatásának és a végrehajtás feltételeinek vizsgálata után lehetséges.
A vám- és pénzügyőrség és szervei mint jogalkalmazó szervek nap mint nap szembesülnek a jogszabályok hatályosulásának tapasztalataival. A tapasztalatokról, ennek keretében konkrét jogértelmezéssel kapcsolatos problémákról a VPOP szükség szerint tájékoztatja a felügyeletét ellátó Pénzügyminisztériumot. A minisztérium illetékes szervei pedig a rendelkezésre álló jogi eszközökkel (állásfoglalás, jogi iránymutatás) segítik az egységes joggyakorlat kialakítását végső soron pedig jogszabály-módosítást, vagy új jogszabály kiadását kezdeményezik.”
Vagyis mégiscsak „segíti” a Pénzügyminisztérium „állásfoglalással”, sőt „jogi iránymutatással” is a jogalkalmazó VPOP-t. A Pénzügyminisztérium ezzel szemben cáfolta, hogy a Zwack Unicum ügyében iránymutatást adott volna, mondván, a „jogalkotási törvény értelmében iránymutatást konkrét ügyben adni nem lehet, ezért nem születhetett ilyen”.
Visszamenőleges hatállyal törvényt sem lehet alkotni, László Csaba pénzügyminiszternek mégis sikerült egy ilyen jogszabály-módosítást becsempésznie a salátatörvénybe a Zwack Unicum Rt. és más ásványolaj-forgalmazó cégek érdekében.
***
A szeszipar szolgálatában. Medgyessy Péter volt az elnöke 2000 elejétől 2001 decemberéig a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsnak, amelyben a Zwack Unicum Rt. jelentős befolyással bír. Korábban a Magyar Nemzet derítette ki, hogy – a terméktanácsi elnökök többségétől eltérően – a kormányfő nem ingyen, hanem összesen ötmillió forintért vállalta el a megbízatást. – Ez nem igaz – felelte tavaly január 8-án lapunk erre vonatkozó kérdésére. Két nappal később az akkor még miniszterelnök-jelölt szóvivője, Gál J. Zoltán azzal helyesbített, hogy a javadalmazást Medgyessy családi cégének folyósították, ezért válaszolt tagadólag a jelölt. Győry László, a szövetség titkárságának igazgatója akkor úgy nyilatkozott lapunknak: Medgyessy feladata a lobbizás és a kapcsolattartás volt; főként a vám- és pénzügyőrségnél akadt dolga, de képviselte az iparágat más hatóságok előtt is. Csillag István gazdasági miniszter 1995 májusától 2002 májusáig vállalt tagságot a Zwack Unicum Rt. felügyelőbizottságában. (H. G.)
***
Egy kis cégunikum. Az Unicumot 1790-ben fedezte fel Zwack Péter őse, aki II. József háziorvosa volt. A Zwack és Társai céget 1840-ben alapította Zwack József, aki akkor húszéves volt. 1883-tól töltik az Unicumot a jellegzetes gömbölyű palackba. 1840-től a II. világháborúig Magyarország legjobb szeszipari vállalatának számított. 1948-ban a gyár állami tulajdonba került. 1989-ben alapította meg Zwack Péter a Zwack Unicum Rt.-t. A cég az utóbbi négy évben hatmilliárd forintot osztalékot fizetett. 2003 júniusában a cég saját tőkéje már elérte a 6,7 milliárd forintot. A Zwack Unicum Rt. tavaly több mint hárommillió liter Unicumot gyártott. A cégcsoport nettó értékesítése tavaly elérte a 18,5 milliárd forintot, ennek csaknem 25 százaléka az Unicum értékesítéséből származott. A bruttó árbevétel tavaly 27,5 milliárd forint, az adózott eredmény 2,2 milliárd forint volt. A tőzsdei gyorsjelentés szerint 2003 első fél évében a Zwack-csoport bruttó árbevétele 10,93 milliárd forint volt. (L. E.)
origo.hu
A legismertebb magyar meteorológus is megszólalt a pokoli hőhullámokkal kapcsolatban
