Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester csütörtöki, három órán át tartó feltartóztatását követően Marosvásárhelyen Márton Lajost, a helybeli polgári szövetség vezetőjét és vele együtt a marosludasi Andrássy Árpádot akarták bilincsbe verve vinni a rendőrségre, és ott egy nyilatkozatot aláíratni velük.
Amint Márton Lajos egy elektronikus körlevélben elengedése után maga írta, először durván bántak velük, személyi irataikat erőszakkal elvették tőlük, és megfenyegették őket, hogy pert akasztanak a nyakukba, noha nem tudták megmondani, hogy miért. Toró T. Tibor parlamenti képviselő és mások fellépésére elengedték őket. „Mi az RMDSZ programjában 13 éve szereplő autonómiakérést szeretnénk törvénytervezet formájában a román parlament elé terjeszteni, és Románián belül eurórégióvá alakítani Hargita, Kovászna és Maros megyéket, visszaállítani a történelmi Székelyföld hajdani, 700 éves autonómiáját, de amint a mi esetünk is bizonyítja, a nacionalista Romániában még mindig büntetik az elvett jogaink törvényes visszakérését is” – áll Márton levelében.
*
Egy nappal később, péntek este a szintén Maros megyei Szovátán Tőkés András tanárt, megyei önkormányzati képviselőt, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök testvérét is feltartóztatták, majd bekísérték a helyi rendőrőrsre. Nála is a székely autonómiát és a tegnapi, nemzeti tanácsi választásokat népszerűsítő plakátokat és szórólapokat találtak. A rendőrök közúti ellenőrzés címén állították meg, megvizsgálták a gépkocsiját, azután bekísérték, ahol nyilatkozatot írattak alá vele és másfél órán át kihallgatták.
A rendőri zaklatások ügyét érintette néhány felszólaló a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) döntéshozó testületének szombati, szintén Marosvásárhelyen megtartott ülésén is. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) számos tagja ugyanakkor ennél sokkal többet foglalkozott azzal, hogy miként kell viszonyulni azon RMDSZ-tagokhoz, akik részt vesznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakítási folyamatában, illetve olyan helyi egyesületeket alakítanak, amelyek a jövő évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-jelöltekkel szemben is indulhatnak majd. Mint ismeretes, az EMNT és az SZNT megalakítására vonatkozó javaslat a Tőkés püspök nevével fémjelzett fórum-mozgalom során körvonalazódott, és Székelyföldön tegnapra tervezték a települési tanácsok létrehozásának kezdőnapját. Az EMNT és az SZNT bevallott célkitűzése a különböző szintű erdélyi magyar autonómiaigények megfogalmazása és közvitára bocsátására, illetve a parlamenthez való benyújtására vonatkozik; a két leendő grémium nem kíván választásokon indulni. Az SZKT-ülésen a szerveződések ellen felszólalók többsége összemosta a nemzeti tanácsokat és a választási részvételben is gondolkodó helyi polgári szervezeteket; tény ugyanakkor, hogy egyes személyek ott vannak mindkét folyamatban. Az RMDSZ döntéshozó testülete végül határozatot fogadott el, amelyben leszögezi, hogy a szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt az említett grémiumokban, és semmilyen formában nem támogathatják azok létrejöttét – ellenkező esetben szankciókkal, akár kizárással is számolhatnak.
Az SZKT dokumentumai közül egy másik a hét végén Romániában tartandó alkotmánymódosító referendumon való részvételre és igennel szavazásra szólít fel. Az aradi Szabadság-szobor ügyét és ezzel kapcsolatban a kormánypárttal való együttműködés témakörét nem sikerült külön napirendi pontként a megbeszélendő kérdések közé soroltatni a szombati ülésen, de természetesen sok szó esett ezekről így is. Egy SZKT-közlemény a Zala György-féle alkotás köztérre helyezését követeli, azt a meggyőződést fejezve ki, hogy „eljön az idő, amikor a szobor állni fog”. A testület szavazás nélkül, közvetetten megerősítette Markó Béla elnök azon véleményét, amely szerint egyelőre nem időszerű megszakítani a kooperációt az Adrian Nastase miniszterelnök által vezetett kormánypárttal.

Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést