Romániában a következő bő egy hónapban azok jutnak hozzá a státustörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatásokhoz, akik a 2001–2002-es tanévre pályázták meg az összeget – nyilatkozta lapunknak Márton Zoltán, a Szülőföldön magyarul elnevezésű ösztöndíjprogram pályázati irodavezetője. A közel 32 ezer pályázót már értesítették, és megkezdték a kiutalásokat is. Problémákat leginkább az okoz, hogy időközben több száz pályázónak megváltozott a lakcíme, s így főleg a nagyvárosokba küldöttek közül vitt vissza a posta nem kézbesített értesítéseket. Mintegy háromszáz esetben tapasztaltak az irodánál kettős pályázást, de ezek nem jelentenek feltétlenül rosszhiszemű hozzáállást, hiszen meglehetősen nagy még a tájékozatlanság: melyik iskolai évről is van szó. Az eddiginél nagyobb publicitás esetén a 70 ezret is elérheti Erdélyben a jelentkezések száma, ha már az egy, magyarul tanuló gyermek esetében is lehet pályázni – vélte Márton Zoltán, a törvénymódosítás azon kitételére utalva, amely ezt immár lehetővé teszi. Ami a továbbiakat illeti, egyelőre teljes a bizonytalanság. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) eddigi ilyen jellegű feladatait a politikai egyeztetések nyomán alighanem az Iskola Alapítvány veheti át a jövőben, de az sem elképzelhetetlen, hogy a két civil szervezet közösen folytatja majd ezt a tevékenységet. Az 2001–2002-es pályázók jóval az év vége előtt hozzájutnak a támogatásokhoz, olyan formában, ahogyan azt kérték.
Tavaly az év elején az Illyés Közalapítvány kilenc szlovákiai családnak juttatta el a kedvezménytörvény alapján az oktatói-nevelői támogatást, ami ellen a szlovák diplomácia azonnal tiltakozott, ezért a további csaknem háromszáz igénynek már nem tettek eleget. Akkoriban még folytak a tárgyalások a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazhatóságáról, s Pozsony a megegyezés hiányára hivatkozva emelt szót. Hogy nem ez volt a baj, az azóta eltelt időszak is bizonyította. A szlovák diplomácia kezdettől fogva leginkább azért támadta a kedvezménytörvényt, mert tartalmazta az oktatói-nevelői támogatást, ami egyfelől a „területen kívüliség elvére” épül – ez a Dzurinda-kabinet szerint elfogadhatatlan –, másfelől a „diszkrimináció érvényesítését” látták benne a szlovák politikusok, méghozzá „etnikai alapon”. Később kiderült: az egész kedvezménytörvény elfogadhatatlan a szlovákok számára, s bár a külügyminiszter elismerte, hogy minden ország joga a határain túl élő kisebbségei támogatása, a megállapodást mind a mai napig nem kötötték meg. Pedig a magyar kormány nagy engedményt tett, hiszen elfogadta, hogy a felvidéki magyarságra ne vonatkozzék a kedvezménytörvény, hanem a szlovák–magyar alapszerződés alapján egy kormányközi egyezmény szabályozza a támogatás formáit. A kisebbségi vegyes bizottságok vezetői és tagjai többször is találkoztak az ősszel, és sok nyitott kérdést le is zártak. Az oktatási támogatásban azonban nem tudnak megegyezni. A szlovákiai magyarok körében egyre erőteljesebb a vélemény, amely szerint Pozsony azért nem akar beleegyezni a támogatásba, mert nem akarja a szlovákiai magyar iskolahálózat fejlődését. A Felvidéken igen erőteljes asszimilációs folyamat elsősorban azokat a magyarokat veszélyezteti, akik nem anyanyelvi iskolába jártak.
A Vajdaságból 5500 család pályázta meg az oktatási támogatást, 5310 kérvényt pozitívan bírálták el, s már részesülnek a támogatásban – tudtuk meg Király Veronkától, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökétől. Mintegy kétszáz pályázó nem jogosult a támogatásra, mert vagy nincs magyarigazolványuk, vagy rendelkeznek magyarországi letelepedési engedéllyel, esetleg már magyar állampolgárok. A támogatás kiosztása folyamatban van, a szülők jó része már hozzájutott az őket megillető összeghez. Volt, aki nehezen fogadta el, hogy egy gyermekre csak taneszköz-támogatás jár. Igaz, a kedvezménytörvény megváltozott, és egy gyerekre is igényelhető a támogatás, de ez csak a következő pályázatra érvényes, amelyet még ki sem írtak. Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének fenti adatai az egész Vajdaságra vonatkoznak. A támogatásoknak mintegy felét a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) intézi. Muhi Béla a VMPE nevében közölte: egyesületükhöz mintegy 3000 kérelem érkezett, ebből korábban 121 családnak utalták át a pénzt, majd hosszabb szünet után újra megindult a kifizetés. Az ütemezéssel kapcsolatban némi ellentmondás látszik a két egyesület adataiban.
Meglehetősen tanácstalan helyzetben vannak Kárpátalján azok a szülők, akik magyar iskolába járatják a gyermeküket, mivel az Illyés Közalapítvány (IKA) megújult kuratóriuma közömbösen kezeli problémáikat – ecsetelte a kialakult helyzetet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese. A politikus szerint a magyarság arányát tekintve Kárpátalján igényelték a legtöbben a magyarigazolványt, és ezzel együtt több mint tízezren folyamodtak az oktatási és nevelési támogatásért. Eddig a szülőknek legfeljebb az egytizede jutott hozzá a múlt évért járó támogatáshoz, hiszen az idei esztendőre vonatkozó pályázati felhívást az IKA még nem is tette közzé. Brenzovics László felháborítónak tartja azt a nem helytálló magyarázatot is, amely szerint az IKA azért vonta meg a Szülőföldön magyarul programmal megpályázható oktatási-nevelési támogatás folyósításának lehetőségét a pályáztatást lebonyolító Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől, mert az nem rendelkezik ukrajnai valutaszámlával. Valójában a pedagógusszövetségnek van olyan ukrajnai bankszámlája, amelyet kifejezetten a támogatási pénzek miatt nyitott. Az elnökhelyettes szerint a kifogások mögött mesterkedések rejlenek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a szülői támogatások jogát elvegyék a legnagyobb szakmai szervezettől, a KMPSZ-től. Brenzovics úgy tudja, hogy a támogatások kérdése szóba került a közelmúltban megtartott ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén is. A jegyzőkönyvben ugyan nem rögzítették, ám felmerült, hogy a jövőben a támogatások fogadását a jelenlegi kormány által preferált szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség valamelyik frissen létrehozott kreatúrája venné át. Közismert tény, hogy még az ukrajnai átlaghoz képest is éppen Kárpátalján vannak az emberek a leglehetetlenebb gazdasági helyzetben. A támogatásokra tehát, amelyek valójában nem nagy összegek, messzemenően rá vannak utalva az itt élők – szögezte le a KMKSZ alelnöke.
origo.hu
Dupla dobogóval és leggyorsabb körrel zárta a silverstone-i Forma 4-es futamot Molnár Martin
