Tiltakoznak a lapkiadók az áfaemelés ellen

Nehéz helyzetbe kerülnek a lapkiadók az áfakulcs emelkedése miatt. Éves költségeik kétmilliárd forinttal nőnek, aminek következtében drágulnak az újságok. Az unióban az átlagkulcs 4,3 százalék. Elképzelhető, hogy tiltakozásul a kormány javaslata ellen a lapok egyes napokon nem jelennek meg, vagy a címlapok felén, egyharmadán nem lesz szöveg.

Jövő évtől áfaemelés miatt megemelkedő kiadásaikat a lapkiadók már nem tudják „lenyelni”, így azt részben az olvasókra hárítják, vagyis az újságok drágulnak. Emiatt viszont csökkenni fognak az eladott példányszámok, aminek következtében visszaesnek hirdetési bevételeik – mondta lapunknak Szabó György, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke. A magyar lap- és médiapiac évi 200 milliárd forintos árbevételt könyvelhet el. Hozzátette, hogy az eddig 12 százalékos áfakulcs 15 százalékra történő növelése a lapok éves 70 milliárdos bevétele esetén kétmilliárd forint pluszköltséget jelent majd összességében a cégeknek. A kiadók már a 12 százalékos áfa révén is évi nyolcmilliárd forintot fizetnek be az államnak, sőt még 600 millió forint kulturális járulék is terheli őket. Az egyesület elnöke rámutatott: az Európai Unióban a lapkiadást átlagosan 4,3 százalékos áfa terheli, öt uniós tagországban pedig áfamentes. Igaz, van, ahol ennél magasabb, de ahol több áfakulcs van, mindig a legkedvezőbb kulcs alá sorolják. Ez Magyarországon jövőre öt százalék lesz.
Szabó György kiemelte: elképzelhető, hogy a jövőben tiltakozásul az újságok egyes napokon nem jelennek meg, vagy pedig a címlapok felén, egyharmadán nem lesz szöveg, ezzel érzékeltetve a kiadók nehéz helyzetét. A szakember szerint a lapok – különböző politikai irányultságuk mellett is – egységesek lesznek e témában, a fellépésben. Sőt, az újságíró-szövetségek és a szakszervezet is egyetértettek a tiltakozással.
Az elnök ismertette: problémájukról megpróbálták meggyőzni a kormányt, de nem jártak eredménnyel. Lobbitevékenységük második lépcsőjeként a parlamenti vitához akarnak benyújtatni módosító indítványt. Szabó György hangsúlyozta, hogy a lap nem átlagos termék, azt társadalmi érdek preferálni. Ezt az EU-ban tudják, s az elnök bízik benne, hogy ezt a magyar kormány is felismeri – tette hozzá a szakember.
A Pénzügyminisztérium továbbra sem tartja indokoltnak, hogy a lapok az áfa szempontjából a gyógyszerekkel azonos megítélés alá essenek – mondta Csák Csongor, a pénzügyi tárca szóvivője az MTI-nek. Ezt az érvelést viszont dogmatikusnak minősítette Lengyel László, a MLE elnökségi tagja, aki úgy fogalmazott: „A lapkiadás áfájának megállapításánál az európai normákhoz és a könyvkiadáshoz, és nem a gyógyszerekhez való alkalmazkodást kérjük.”