Három kiválóan megőrzött, eredeti gótikus téglapadlós termet tártak fel a legkeletibb horvát város, a Gora hegység Dunára néző lejtőjén fekvő Újlak (Ilok) középkori vármaradványaiban, ahol három éve folynak a régészeti ásatások az északi palota nagy szárnyában. A legértékesebb régészeti leletnek egy őstörténeti kerámianyomokat őrző cserépkályha tűnik, de római jellegű kerámia, ókori pénz és számos középkori és újkori cserép is előkerült.
Zelko Tomcic egyetemi tanár, a zágrábi régészeti intézet tudományos tanácsosa elmondta: az ásatások képet adnak Újlaki Miklós horvát, szlavón, macsói (Macva) bán, magyar nádor, erdélyi vajda, „Bosnyák-ország” utolsó címzetes királya, Hunyadi János győztes harcai résztvevője egykori palotájának dísztermeiről.
A főúri család 1364-ben kapta királyi adományként Újlakot. Az 1456. évi nándorfehérvári győzelem után Újlakra vitték a pestisben megbetegedett Kapisztrán Szent Jánost, aki ott halt meg, és ott is temették el. Újlaki Miklós fia, a szerémi hercegi címet viselő Újlaki Lőrinc, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak a híve 1511-ben belgrádi és macsói bán volt.
1526-ban, hét évtizeddel a nándorfehérvári csata után az ott vesztes törökök a mohácsi ütközet előtt elfoglalták Újlakot, Kapisztrán Szent János sírját feltörték, hamvait meghurcolták és kútba vetették. Ezután Újlak szandzsákbégi székhely lett, majd a törökök kiűzetése után, 1689-ben a császári szolgálatban állt, szörényi és szerémi hercegi címet viselő, olasz származású Odescalchi hercegi család kezére került.
(MTI-Panoráma)
origo.hu
Újabb bizonyíték Ruszin-Szendi kettős játékára: Zsaluzsnijjal fotózkodott Budapesten
