Bár az előző kormány által sok évtized után újból életre hívott Corvin-lánc kitüntetést számos kritika érte baloldalról, bizakodásra ad okot, hogy a Glatz Ferenc vezette nemzeti jelképbizottság júniusban többek között a Corvin-lánc jövőjével is foglalkozott, és a megtartását javasolta. A bizottság egy neve mellőzését kérő tagjától megtudtuk: a kormány számára azonban csak az év végére készítik el végleges állásfoglalásukat.
A napokban Nemeskürty István, a Corvin-lánc testület elnöke arra hívta fel a távirati iroda figyelmét, hogy Schmidt Mária, a Corvin-lánc iroda vezetője menesztése óta működésképtelen a magyar művészeti és tudományos élet jeles személyiségei közül választott testület. Ez az oka annak, hogy a megalakulásakor még tizenkét tagú testület nem tud új tagokat választani Balogh János ökológus és Teller Ede atomfizikus halála után.
Nemeskürty korábban a Miniszterelnöki Hivatal kitüntetésekkel foglalkozó osztályához fordult, kérve az iroda helyzetének rendezését, ahonnan azt a választ kapta: legyen türelemmel. „Úgyszólván két évig voltam türelemmel, majd két héttel ezelőtt levelet írtam Kiss Péter kancelláriaminiszternek” – mondta, hozzátéve: „úgy tűnt, hogy a miniszterelnök úr, illetve a MeH nem tanúsít érdeklődést a Corvin-lánc ügye iránt”.
A MeH kedden válaszolt a levélre, amelyben jelezte, hogy biztosítja a működési feltételeket – derült ki Pulay Gyula közigazgatási államtitkár beszámolójából. Kijelentette: a további adományozásról azután döntenek, hogy a nemzeti jelképbizottság megküldi az állásfoglalását.
Makovecz Imre Corvin-láncos, Kossuth-díjas építész lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a kormánypártok „súlyos ellenszenvvel nézik a Corvin-lánc testületet, és úgy csinálnak, mintha az nem is létezne”. Véleménye szerint a kialakult helyzetben a megmaradt tagoknak össze kell hívni a testületet, hogy eldöntsék, ki legyen az a két ember, aki megkaphatja Teller Ede és Balogh János láncát.
origo.hu
„Én adtam életet a kisfiunknak, de a férjem mentette meg”
