Volosin menesztése már egy hete, Hodorkovszkij letartóztatása óta „lógott a levegőben”, a még Borisz Jelcin elnöksége alatt az adminisztráció élére került befolyásos csinovnyik ugyanis az elmúlt évtized vadprivatizációjában meggazdagodott újgazdag vállalkozói réteg legbefolyásosabb támogatója volt.
Az elnöki hivatal új vezetője, Dmitrij Medvegyev – aki Putyin szentpétervári csapatának legfiatalabb tagja, 1965-ben, Leningrádban született – eddig Volosin első helyetteseként dolgozott, s Putyin már 12 éve ismeri. Ő vezette 2000-ben a későbbi elnök választási stábját, de egyes értesülések szerint nem érzi otthon magát a volt KGB-sek között. Dmitrij Kozak, az elnöki hivatal vezetőjének új első helyettese Medvegyevhez hasonlóan a leningrádi egyetem jogi fakultásán diplomázott, 2000 júniusa óta pedig az elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese volt. Igor Suvalov, Medvegyev újonnan kinevezett helyettese nem szentpétervári, 2003 májusától elnöki tanácsadó.
Az orosz főügyészség közben feloldotta a lefoglalt Jukosz-részvények egy részének zárlatát. Olyan természetes személyek részvényeiről van szó, akik ellen nincsen folyamatban bűnvádi eljárás. A főügyészség azzal indokolta az egymilliárd részvény befagyasztását, hogy azok „lényegében” a letartóztatott elnöknek, illetve azoknak a személyeknek a tulajdonát képezik, akik ellen eljárás folyik. Ezzel kapcsolatos a The Sunday Times értesülése, miszerint a Rothschild bankárcsalád egyik prominens tagjáé lett az orosz Jukosz azon részvénycsomagja, amely felett korábban a cég letartóztatásban lévő vezérigazgatója rendelkezett. A lap szerint Hodorkovszkij néhány hónappal ezelőtt kötött „bizományosi” egyezséget Lord Jacob Rothschilddal arról, hogy ha valamiért már nem ő lenne a csomag „kedvezményezettje”, a részesedés és a vele járó szavazati jog átszáll a brit pénzemberre.
Figyelemre méltó, hogy aggodalmának adott hangot Mihail Kaszjanov kormányfő, mert a főügyészség zárolta a részvények egy részét. Új jelenségnek tartja, hogy olyan részvényeket foglaltak le, amelyek a tőzsdén is forognak. A letartóztatás óta először az amerikai kormány is aggódik az oroszországi jogállamiság, az oroszok alapvető szabadságának fenntartása és az orosz igazságügyi rendszer alapvető korrektsége miatt. Moszkva erre reagálva úgy véli, Washington tiszteletlen és illetlen módon kérdőjelezte meg a piaci szabályok respektálását és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A Jukosz körüli botrány közben háttérbe szorította a valódi kampányt, amelynek friss híre, hogy a december 7-i parlamenti választásokon 18 politikai párt és öt választási tömörülés vesz részt. Az úgynevezett sajtóbeli agitációs szakasz november 7-én kezdődik, s az állami televíziós csatornákon minden regisztrált párt azonos reklámidőt kap. Az alkotmánybíróság eközben megerősítette az újságírók jogát arra, hogy szabadon közölhessenek publikációkat a választási kampányban. A testület alkotmányellenesnek minősítette a sajtótörvény korlátozó rendelkezését. A nyáron módosított médiatörvény értelmében ugyanis a sajtó semmiféle saját kommentárt nem közölhet a kampányeseményekről.
Elemzés a 10. oldalon
Moszkva a Nyugat partnere marad
A Jukosz-ügy ismét a nemzetközi politikai érdeklődés homlokterébe emelte Oroszországot, amelynek jelenéről, jövőjéről, Moszkva kül- és biztonságpolitikai törekvéseiről neves külföldi és hazai szakértők ütköztették nézeteiket a Teleki-intézet és a Visegrád-intézet által rendezett hét végi, budapesti konferencián. A nagyhatalmi státusát visszanyerni igyekvő Oroszország számára alapvető fontosságú a gazdasági önállóság megőrzése, s Hodorkovszkij letartóztatásában annak ezzel ellentétes törekvései (az amerikai Exxon Mobil cég bevonása, privát exportolaj-vezeték építésének terve) is szerepet játszottak – hangsúlyozta Orbán Anita, a Visegrád-intézet kutatója. Mint elhangzott, a putyini orosz külpolitikát az ország valós világpolitikai súlyából kiinduló nagyfokú pragmatizmus jellemzi, s e téren nem várható változás a jövőben sem. Az elmúlt hónapban publikált Ivanov-doktrína sem jelent visszarendeződést, vélte Marek Menkiszak, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának szakértője. Bobo Lo, a londoni Royal Institute of International Affairs Oroszország-szakértője szerint Oroszország az az állam marad, akivel a Nyugat együtt tud működni. (MN)

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el