A bölcsesség kimeríthetetlen tárházából Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben komoly igazsággal kedveskedett népének. Bejelentette, hogy a különböző ügyletek szereplőinek megítélésekor a jog és az erkölcs közül azt kell választani, amelyik szigorúbb követelményt támaszt velük szemben. Maga és környezete egyébként egy csendes mellékutca boltjába jár, ahogyan megszokta már a múltban, ahol, mondhatni, egy másik bolygó értékrendjével rendezi saját és az ország ügyeit. Gondoljunk csak a jól nősült fiatal miniszter, Gyurcsány Ferenc kiválasztására, aki ugyan nem korrupt, csak amikor a hivatali kapcsolatait tőkésíti – és osztja az osztalékot a jogos és erkölcsös üzletnek hívott szerzések után –, ő jól, a köz meg rosszul jár. Ráadásul igazságát egy parlamenti szavazással is képes megerősíteni. Vajon hová vezetne, ha a még ifjabbak ezt az értékrendet tömegesen követnék? De itt van az Országos Választási Bizottság kádereinek feledékenysége is, amelynek következtében az egyik – minő véletlen, pont a győztes – párt eljárásának szabálytalanságát kimondó határozata csak most került elő egy fiók mélyéről. Vagyis jogot és erkölcsöt a népnek és nagy szólamokat a bambáknak! – máris a szocialisták pályájára tévedtünk. Ott, a másik bolygón, ahol ezt az értékrendet kreálják, valószínűleg egy bank az edzőpálya, az erőnléti edzés terepe.
Csak egy aláírás és semmi más…
A szigorú jog és erkölcs jegyében sajtómunkások hada vizslat egy harminc évvel ezelőtti női kézjegy után, hogy megfeszíthesse gazdáját. Ezzel szemben itt fekszik előttünk egy gyakorlott aláíró kézjegye, a feladat azonban ez esetben fordított: a tényeket csöndben eltemetni. Az aláírás nagyon rossz időben, az „edzőpályán”, vagyis egy elhíresült bankban született: a bankelnök aláírta, hogy bankelnök, pedig mai álláspontja szerint nem volt az. Ez az ember most a miniszterelnök. Akkoriban dicsőség volt a bank élén büszkén jelenteni a részvényeseknek például ezt: „A kisvállalkozók részére nagy sikerrel kínáljuk hitel- és számlavezetési termékünket…”, amivel együtt nagyon praktikus dolog nem tudni arról, hogy a nagyvállalkozók milyen sikeresen mossák a szennyest. Most viszont, hogy a rendőrség nyomoz, roppant kellemetlen lett tulajdonosának ez a kézjegy. Egy (pénz)mosoda ugyanis az új erkölcs szerint sem kaphat jogos, erkölcsös bizonyítványt akkor, ha ügyetlenség következtében láthatóvá válik. Emlékezzünk csak, hogy néhány éve egy aláírásért a régi erkölcs nevében még egy bankelnök – lásd Surányi – is mehetett.
A K&H Bank volt vezére ugyancsak egyetlen szignó miatt – amellyel állítólag engedélyt adott brókerének, hogy a náluk landoló közpénzt abba a mosodába küldje, ahol a nagymosás ismeretlen tetteseit már három hónapja kergeti a hatóság – nem mehetett külföldre függönyért, szemben az Inter-Európa Bank olasz vezérigazgatójával, igazgatósági tagjával, aki minden további nélkül elhagyhatta az országot. Salvai úr a nyomozás kezdetén rendkívüli közgyűlést hívott össze augusztus elejére, és sürgős más irányú feladatai miatt visszatért Olaszországba. Salvai úr korábbi főnöke, az IEB igazgatóságának volt elnöke pedig sürgős szükségét látta, hogy hangsúlyozza: a nagymosáskor már ott sem volt. Azonban itt fekszik előttünk Medgyessy Péter hiteles elnöki aláírása, amely cáfolja ezt. Most pedig a volt bankelnök, a jelenlegi miniszterelnök, ha már pénzt nem is, hát igét oszt a nemzetnek és a meghívott bűnüldözőknek: legyenek szigorúan jog- és erkölcstisztelők, gyorsak az eljárásban, mivel a késlekedés árt a bankrendszernek.
A szigorú igazság a Magyar Nemzethez is beköszönt a volt bankelnök, ma miniszterelnök ügyvédjének felszólítása formájában. Ebben korábbi írásunkra reagálva azt kérik, hogy közöljük: a bankelnök nem volt bankelnök 2002-ben, mert az okiratok szerint 2001. szeptember 30-án lejárt megbízatása. A közölni kért megfogalmazás azonban egyetlen betűt sem veszteget a kifogásolt cikk lényegére. Arra, hogy nyolc hónappal megbízásának lejárta utáni keltezéssel, mégpedig a részvényeseknek szóló, az évi rendes közgyűlésre készült beszámoló elnöki köszöntőjén dr. Medgyessy Péter igazgatóságelnöki aláírása szerepel. Amellyel dr. Medgyessy Péter a bank tulajdonosainak azt demonstrálta és hitelesítette, hogy ő az igazgatóság elnöke. Tőlünk pedig azt kéri, közöljük a nyilvánossággal, hogy mégiscsak több mint fél évvel korábban már megszűnt a megbízatása. Közöljük. És közöljük azt is, amit nyilvános dokumentumok igazolnak, különben a helyreigazítás igazodássá lesz, mint a nem is túl régi időkben.
Medgyessy Péter az alábbi helyreigazítás megjelentetését kérte lapunktól:
A helyreigazítás közzétételét lapunk megtagadta, ezért a kormányfő pert indított. Jogerős ítélet az ügyben még nem született, a másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van.
A kért álláspontot ezennel kiegészítjük a kormányszóvivő és az IEB e tárgyban kiadott rövid, időnként türelmetlen hangú közleményével. A nyilatkozatok közös jellemzője, hogy mindegyik a 2001. szeptember 30-i távozás mellett teszi le a voksát, és egyik sem vesz tudomást az ezt cáfoló, később datálódó Medgyessy-aláírásról. Márpedig egy 2002. április 29-i keltezésű közgyűlési anyag részét képező okirat – benne a könyvvizsgálói és a felügyelőbizottsági jelentéssel –, amelyet a társaság igazgatóságelnökeként Medgyessy Péter jegyez, mindenkire nézve kötelezően tény.
Egy olyan társaság esetében különösen, amelynek a piacon is forognak részvényei. Vajon hová juthat a világ, ha egy ilyen okirat aláírása úgy két-három év múltán megkérdőjelezhető? (Oda, ahová ma a nemzetközi befektetők minket sorolnak: a Balkánra. Vagy tényleg a felügyelők és nem az ilyen állapotok a riasztók?) Aki kétségbe vonja a dokumentumon szereplő aláírás hiteles voltát, az bajba kerülhet, hiszen a kijelentése azzal lehet egyenértékű, hogy hamis az aláírás, rágalmazás miatt akár be is perelhető. Mi lett volna, ha egy részvényes feláll a közgyűlésen, és megkérdi: dr. Medgyessy Péter mit keres itt, mit keres az aláírása az okiraton, hiszen nyolc hónapja megszűnt a megbízatása? Biztos rendzavarónak tekintették volna. Most, a mosás vizsgálatakor Medgyessy Péter saját maga tesz az ügy leírása mögé kérdőjelet. Noha minden egyértelművé válna, ha az érintettek nem bújnának a magán- és banktitok mögé, nem részigazságot csepegtetnének, nem ingerült ismétlésbe bocsátkoznának, hanem a szigorú erkölcs alapján tárnák fel az igazságot. Megkísérelhetjük eloszlatni az összefüggések nélküli állításokkal képzett ködöt, de félő, akkora port verünk fel ebben a káoszban, hogy vagy belep mindenkit, vagy eloszlatása az egész sivatag elhordásával jár.
A kellemetlenül makacs tények
Az ORFK közlése szerint a pénzmosás az Inter-Európa Bankban 2001. szeptember 14-én, egy, a K&H Bank életében is nevezetes pénteken kezdődött. Miközben a világ sokkolt figyelme a toronyromokra és az arab terroristákra terelődött, itt a bankban megindult egy készpénzáram szírek részvételével. A kutya sem törődött velük. Odaát, a forrásbankban Rejtő E. Tibor vezérigazgató e napon hirtelen hosszú szabadságra ment, míg helyettese, Draskovics Tibor végleg távozott. Mint a bankvezetésben oly gyakori, hosszú távú stratégiai indokkal. (Ilyet hallva biztosak lehetünk az akut problémában.)
Szóval megindult a mosott pénz áramlása, ekkor még dr. Medgyessy Péter volt az igazgatóság elnöke. A hatalmas, alkalmanként fizetendő készpénz pedig nem lehetett a bankban, azt előzetes igény alapján meg kell rendelni, időre leszállítani talán az MNB trezorjából. Az igénylés, szállítás, kifizetés folyamatosan ismétlődött, a rendszer logisztikája kialakult. Az IEB igazgatóságának elnöke és tagjai – hacsak nem munkakörük is – nem foglalkoznak a lebonyolítással, azonban mint választott tisztségviselők, akik épp ezért kapják kiemelt javadalmazásukat, minden egyes apró momentumért felelnek a polgári jog szabályai szerint a részvényesekkel szemben.
Dr. Medgyessy Péter tehát a rendszeres pénzmosás előkészítésekor és megkezdésekor még felelősséggel tartozott az eseményekért, de a mandátuma 2001. szeptember 30-án valóban lejárt, mert az Inter-Európa Bank 1998. október 1-jei rendkívüli közgyűlésén három évre választotta meg vezető tisztségviselőjének. Az is teljesen korrekt eljárás volt, hogy az igazgatóság elnökeként két hónappal a mandátuma lejárta előtt, július 30-án bejelentette az igazgatóságnak, hogy a szeptember végi közgyűlésen már nem kívánja jelöltetni magát. Tény az is, hogy ezt a szándékot a Napi Gazdaság az MTI-re hivatkozva akkor közzétette. A társasági törvény pedig kimondja, hogy egy választott tisztségviselő megbízása a határidőkor megszűnik. Ha azonban a törvényen alapuló alapszabály szerinti minimumlétszám alá csökkenne az igazgatósági tagok száma, elengedhetetlen a távozással egyidejű pótlás. És itt van a kutya elhantolva! Dr. Medgyessy Péter megbízása valóban lejárt 2001. szeptember 30-án, tehát jogszerűen távozhatott, csakhogy nem hívott össze közgyűlést az utód megválasztására. És persze nem az elnöki megbízás hiányzott, hanem az igazgatósági tagok száma csökkent négy főre, így a bank nem volt működőképes. Ami tehát Medgyessy Péter mögött maradt az IEB-nél saját hibájából – vagy érdekében –, az maga a jogi dzsungel.
Cikkünk épp azért, mert a bank így nem is működhetett, nem állította megfellebbezhetetlen tényként, hogy az elnök helyén maradt, hanem kétségét fejezte ki. Ezt írtuk: „Ennek az »Éves jelentés 2001« című beszámolónak az »Elnöki Bevezetőjén« az aláírás »Dr. Medgyessy Péter, az igazgatóság elnöke«. 2002. április 29-én! Ezek után vagy az aláírás, vagy az állítás hamis.” Vagy-vagy. Medgyessy Péter jogi képviselője a korábbi távozást mutatta be a bizonyítékaival, csakhogy elhallgatta az ellenbizonyítékokat – a távozás tarthatatlan következményeit –, és nyitva hagyta az aláírás jogszerűségének kérdését. Pedig emiatt további, igen súlyos kérdések merülnek fel.
Vegyük sorra, mi az, ami a 2001. szeptember 30-i távozást igazolja:
1. az 1998. október 1-jén három évre, tehát 2001. szeptember 30-ig adott mandátum;
2. a július 30-i bejelentés az igazgatóságnak, hogy nincs hosszabbítási szándék;
3. a vonatkozó törvény a lejáratot megszűnésnek tekinti;
4. az érintetteknek az utóbbi időben adott nyilatkozatai.
És most nézzük a cáfoló bizonyítékokat:
1. a távozási dátum előtt és utána nem volt tisztújító rendkívüli közgyűlés, mint a belépéskor;
2. az éves rendes közgyűlésen dr. Medgyessy Péter a részvényesek és a nyilvánosság előtt az igazgatóság tagjaként és elnökeként szerepelt, amit a beszámoló elnöki köszöntőjében aláírásával hitelesített. Egyben nem említette a már nyolc hónapja fennálló távollétét, ellenkezőleg: az okiratban a bankkal azonosulva, mintha annak még elnöke lenne, nyilatkozott a 2001 decemberében elért sikerekről.
3. A „Dr. Medgyessy Péter, az igazgatóság elnöke” aláírással ellátott dokumentumról a független könyvvizsgálónak és a felügyelőbizottságnak, vagyis ezen az alapon a közgyűlésnek is tudomása volt. Vajon vállalták a valótlan hitelesítését, a részvényesek megtévesztését?
4. A távozás és a közgyűlés közötti nyolc hónap alatt negyedéves jelentések készültek – 2001. november 15-i és 2002. február 15-i határidővel – a felügyelőbizottság ellenőrzésével. Ezekben az igazgatásban bekövetkező változásoknak kötelezően szerepelniük kellett. Nem szerepeltek azonban; vajon a felügyelőbizottság nem is értesült a távozásról?
5. Még megfelelő időben sokan állították, hogy dr. Medgyessy Péter megbízatása 2002. április 29-én járt le és nem az előző év szeptemberében. Először a jogilag leginkább releváns helyen, a lemondást tudomásul vevő közgyűlési határozatban a másik két igazgatósági taggal együtt említve, akiknek három nappal korábban, április 26-án járt le a mandátumuk. Ezután az ez évi közgyűlést előkészítő iratban, amelyben a részvényeseket úgy tájékoztatják, hogy az igazgatóság elnöke 2002-ben mondott le. A mai napig senki sem korrigálta ezt a közleményt. Ugyanígy tájékoztatott a szaksajtó: 2002. május elején az akkori távozásról cikkezett. Senki nem kért tőlük helyreigazítást azóta sem.
Külön fejezetet érdemel az is, hogy hol nem jelent meg a távozás híre, hiszen egy ilyen eseménynek a minimális gondossággal ott kellene lennie a szeptemberi hírek között. Így például az IEB-nek a „percre kész részvénypiaci hírek” rovatával dicsekvő honlapján. Csakhogy nincs ott. Vagyis a saját részvényeseit sem tájékoztatta a saját részvényeiket érintő eseményről. Kérdés, hogy hanyagság vagy a megtévesztő kettősség az ok, ám erre sincs válasz. De szeptember vége után a szaksajtóban sem lehet erről olvasni, vagyis nem vett róla tudomást senki. De menjünk vissza a bankhoz! Legalább a negyedéves gyorsjelentéseiben szerepelnie kellene a hírnek. Egyikben sincs azonban.
A cégbírósági bejelentés kérdése is külön fejezet – mint ahogyan a büntetőjogban is –, ha elmulasztják. Elmulasztották. A közhitelű nyilvántartás célja a hiteles tájékoztatás egyebek mellett a cégek aláírásra jogosultjairól. 2001. szeptember 30. után legkésőbb 30 nappal a változást be kellett volna jelenteni, a mulasztás pedig nem bocsánatos bűn: két év fogházbüntetéssel szankcionálja a jog. A bejelentés hiányában mindenki köteles volt elfogadni dr. Medgyessy Péternek, a bank igazgatósági tagjának, elnökének aláírását akkor, amikor nem is volt az. Talán mégsem volt hamis a Medgyessy kézjegyével ellátott okirat? A cégbíróság adata szerint nem, s a bírósági törlés hiánya teremtett hamis állapotot. Sőt a cégbírósági bejegyzésre való hivatkozás a mostani közleményekben is megtévesztő. Közölni kellett volna, hogy mikor mit kértek. Akkor kiderülne, hogy a 2002. április 29-i távozás bejegyzését augusztus elején közzétette a cégbíróság, erről a bank szeptember elején közleményt is kiadott a honlapján, ma is ott található, azt nem kifogásolta. Most, amikor dr. Medgyessy Péter a nagy nyilvánosságnak azt találta mondani, hogy nem volt a bankban a pénzmosás idején, minden másképp kezd alakulni.
A bank még aznap helyesbítést kért, azonban az ehhez felhasznált alapdokumentum – az átértelmezett közgyűlési határozat – sem változtatja meg, hogy 2001. szeptember 30. és 2002. április 29. között, a pénzmosás alatt senki nem kérte dr. Medgyessy Péter aláírási jogának törlését. Holott az IEB e nyolc hónapja alatt számos aláírási jogot jelentett be és töröltetett. Az utóbbiak között az igazgatóság elnökéé nem szerepel. Vajon miért? Erre nem kaptunk választ.
Volt egyáltalán jogszerűen működő bank?
A számos kérdésre egyetlen homályos válasz érkezett. Dr. Medgyessy Péter 2001. július végi távozási szándékának bejelentése után össze kellett volna hívni a közgyűlést, mert az IEB csak öt igazgatósági taggal működőképes az alapszabálya szerint. Medgyessy személyében az ötből egy távozott, aminek következtében az igazgatóság határozat- és működésképtelenné vált. Dr. Medgyessy Péter 1998-as belépésekor rendkívüli közgyűlésen köszönt el elődje, és ugyanitt választották meg őt. Mindez azonban nem ismétlődött meg három év múlva. Vagyis távozásával egyidejűleg dr. Medgyessy Péter és az igazgatóság nem gondoskodott az igazgatóság hiányzó ötödik tagjának megválasztásáról, ami egyértelműen dr. Medgyessy Péter mulasztása. Lehet persze, hogy nem figyelmetlenség miatt történt így. Talán egyszerűen „lebegtették” a távozást, a törvény ezt a kategóriát nem ismeri. Ellenben szankcionál – legalábbis ott, ahol működik a számonkérés.
A maradék négy igazgatósági tag viszont nem hozhatott érvényes határozatot, így a közgyűlést sem hívhatta össze jogszerűen – de hol volt a felügyelőbizottság? A kívülálló tehát azt hihette, az igazgatóság öttagú, és jogszerűen működik. És ezt a látszatot erősítette a közgyűlési elnöki köszöntőn az elnök aláírása, ami Medgyessy Péter mostani álláspontja szerint valótlan volt, de valós volt a közhitelű nyilvántartás alapján. Igaz, ez utóbbi a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának bűncselekményén alapszik.
Ezek után feltehető a kérdés: ha nem volt igazgatóság, akkor milyen joghatálylyal bírnak az ez alatti idő közben hozott törvénytelen döntések? A válasz nem bonyolult. Kártérítési felelőssége nem az igazgatóságnak van, hanem az igazgatóság minden egyes tagjának. Nekik viszont egyetemesen. Vagyis a csonka igazgatóság maradék négy tagjáé a felelősség, de ha úgy gondolják, bevonhatják a rövid úton lelépett ötödiket is mint a kialakult helyzet egyik okozóját.
És ettől a pillanattól kezdve kezd új értelmet nyerni a pénzmosási ügy. Adott egy nem vezetett pénzintézet, ahol kaotikussá vált az irányítási felelősség. Ez ideális helye egy mosodának, hiszen hatóság legyen a talpán, amelyik kiigazodik benne. A hatóság persze meg is próbálja: a káoszkreátorhoz megy raportra, aki gyors lezárást kérve tőlük az ügy élére áll, miközben szigorú erkölcsről oktatja álmélkodó népét.
Rendszerváltozásunk idején, 1990-ben a filozófus bankár, Jacques Attali, Mitterand volt francia elnök bizalmasa, az átalakulást segítő EBRD alapító elnöke annak első budapesti közgyűlésén a következőt mondta: „Most dől el, hogy piacgazdaság vagy maffiagazdaság lesz itt…” Nos, eldőlt. A napokban számolt be arról a sajtó, hogy a nemzetközi társaságok Prágát választják központjuknak. Azért a cseh fővárost, mert minket már a Balkánhoz sorolnak: Budapesten rettenetesek az utak, a kosz, az országot elárasztja a korrupció. A francia bankár akkori hallgatóságában talán a volt pénzügyminiszter, Medgyessy Péter is ott jegyzetelt.
A Magyar Nemzet című napilap 2003. szeptember 11-i, LXVI. évfolyam, 212. számának 1. oldalán Medgyessy csapdában címmel megjelent, majd az 5. oldalon Inter-Európa Bank: buktafesztivál címen folytatódó cikkben dr. Medgyessy Péter miniszterelnök személyével és az általa az Inter-Európa Bank Rt.-nél betöltött igazgatósági elnöki tisztség megszűnésével kapcsolatban valótlan állításokat tettünk közzé, továbbá való tényeket hamis színben tüntettünk fel.
Azt a hamis látszatot keltettük, mintha dr. Medgyessy Péter miniszterelnök az Inter-Európa Bank Rt.-nél betöltött igazgatósági elnöki tisztsége nem 2001. szeptember 30-án szűnt volna meg, illetőleg hogy az elnöki tisztség ezen időpontban történő megszüntetését semmilyen okirat nem igazolja.
Ezen valótlan állításokkal szemben a való tények a következők: dr. Medgyessy Péter igazgatósági tagsági és elnöki megbízatása az Inter-Európa Bank Rt. 3/1998. számú rendkívüli közgyűlési határozata alapján hároméves határozott időtartamra 1998. október 1-jétől 2001. szeptember 30-ig szólt. Ezt a Magyar Tőkepiac 1998. szeptember 30-i számában (188. szám, 5. oldal) megjelent közlemény is tartalmazza. Ennek alapján dr. Medgyessy Péter megbízatása a megbízási időtartam – a három év – elteltével a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 30. § (1) a) pontja alapján automatikusan, mindenféle külön jognyilatkozat vagy közgyűlési határozat nélkül megszűnt. Mindezt igazolja a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság cg. 01-10-041105/232. számú végzése, valamint az Inter-Európa Bank Rt. 2001. július 30-i igazgatósági üléséről készült jegyzőkönyve.
