Az MSZP rég tudott a kiskapukról

Tavaly augusztusban fejezte be a ProWare Kft. a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. átvilágítását, az erről készült jelentés már ekkor felhívta a figyelmet arra a veszélyforrásra, amelyet az átmenetileg szabad pénzeszközök jelentenek. A vizsgálatok iránt több szocialista politikus is érdeklődött, akik neve később a K&H-ügyben is felmerült.

Török László
2003. 11. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarjányi Péter, a ProWare Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cég „likvidálása” összefüggésben lehet vállalkozása korábbi tevékenységével, amely miatt kényelmetlenné vált a „jelenlegi hatalom néhány tagja számára”, ugyanis „beleláttak egyes politikusok lapjaiba”, és ez sértette azok érdekeit – ezt maga az üzletember jelentette ki sajtótájékoztatóján. Ismert: a vállalkozás a Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ (NAVK) megvalósításában működött közre, mintegy 400 millió forintos teljesítéseit azonban mind a mai napig nem fizette ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyik cége, a végelszámolás alatt lévő In-Forrás Kht. A ProWare vezetője nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy pert indítanak a cég ellen, amenynyiben nem kapják meg pénzüket.
Tarjányi kifejtette: a sztrádacégek vizsgálata után tavaly augusztusban elküldték jelentésüket az NA Rt. felügyelőbizottságának, valamint Szalay Gábornak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akkori politikai államtitkárának is, és ebben felhívták a figyelmet többek között arra a veszélyre, amit az átmenetileg szabad pénzeszközök jelentenek a földkisajátítások kapcsán.

Elmondta: már 2000-től történtek pénzkihelyezések az ÁAK-nál. Az ÁAK-nál és az NA Rt.-nél a brókerbotrány után elrendelt belső vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy az előző ciklusban állampapírokat vásároltak, amely minden esetben kitűnő üzletnek bizonyult. Ezzel szemben a tavaly év végén a K&H Equities Rt.-re bízott 13 milliárd állami forint nem bizonyult jó befektetésnek – az ÁAK 4,2 milliárdja jelenleg zár alatt van, a gyanú szerint ugyanis bűncselekményeket követtek el vele.
A ProWare vezetője beszámolt arról is, hogy több politikus is érdeklődött a vizsgálatok iránt, így Puch László, az MSZP pártpénztárnoka, Baja Ferenc, a MeH politikai államtitkára és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár is, igaz, ez utóbbi csak a Kulcsár-ügy kirobbanása után. Baja Ferenc visszautasítja és minden alapot nélkülözőnek nevezi a ProWare Kft. ügyvezetőjének állításait az In-Forrás Kht.-nál folytatott adatmentési projektről – áll a politikus közleményében. A nemzetbiztonsági államtitkár illetékese viszont elismerte, hogy Tóth találkozott Tarjányival, ám az általa elmondottak „nem gyarapították számottevően a már meglévő információit”.
Emlékezetes: egy, a brókernek tulajdonított feljegyzésből az derül ki, hogy Puch luxusautója a Britton Kft.-től származik – ezt a politikus is elismerte. Egy hetilap ugyanakkor arról tájékoztatta olvasóit, hogy a politikusok közül Baja Ferenc neve szerepel a legtöbbször egy Kulcsárnak tulajdonított határidőnaptárban. Beszámoltunk arról is, hogy az exbróker „postása”, Sz. Gyula tanúként terhelő vallomást tett a politikusra.
Tarjányi szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) azért akarja titokban, közbeszerzési eljárás nélkül megvalósítani a NAVK-ot, hogy egy politikailag támogatott multinacionális és egy magyar informatikai cég kapja meg az egyik legnagyobb és legfontosabb projektet. Hozzátette: szerinte a NAVK megvalósításához nem kell 5,2 milliárd forint, és közbeszerzés útján is megvalósítható a program. A központban egyébként a minisztériumok és háttérintézményeik saját anyagait, illetve dokumentumait tárolnák, hogy azok biztonságosan archiválva és az esetleges illetéktelen behatolásoktól és kémszoftverektől is védve legyenek.
Az IHM cáfolta Tarjányi azon állítását, hogy a NAVK létrehozása kapcsán felhasználta volna a ProWare Kft. korábbi koncepciójának dokumentációját. A tárca korábban közölte: közbeszerzési eljárástól a jogszabályban meghatározott, a titokvédelemhez szükséges mértékig történő eltérésnek az engedélyezését kérte.
***
Vádemelés Bácskai ellen. Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és gondatlanságból elkövetett államtitoksértéssel vádolta meg tegnap Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjét a Fővárosi Katonai Ügyészség. A vádirat alapján a dandártábornok Kulcsár kérésére, hatáskörét túllépve intézkedett arról, hogy a bűncselekményekre utaló banki iratokat a rendőrség vizsgálja. Az ügyészség szerint ezzel elvonta a dokumentumok ellenőrzésétől és a feljelentés lehetőségétől a PSZÁF-ot. Ilcsik Sándor, Bácskai védője elmondta: a tábornok nem vont el iratokat a felügyelet elől, csak ezek másolatát juttatta el az ORFK nyomozói számára. A vádhatóság szerint Bácskai a birtokába került titkos iratokat szabálytalanul kezelte, és így lehetőséget adott arra, hogy ahhoz illetéktelenek esetleg hozzáférhessenek – ezt az ügyvéd is elismerte. Az ügyészség úgy véli, hogy Bácskai mindezt a „várható büntetőeljárás sikerének meghiúsítása céljából”, annak tudatában tette, hogy Kulcsár bűncselekményeket követett el. (S. P.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.