Beépítenék a páratlan sztyeppét

Százhalombatta hallatán legfejlebb az olajfinomító jut eszünkbe. Pedig a város régi részét lezáró Téglagyári-völgy botanikai értékei akár nemzetközi hírűek is lehetnének. Hasonló növénytársulásokat csak a Kaszpi-tenger környéki félsivatagos sztyeppéken találtak a kutatók. Az egykori erdős sztyeppe maradványát mégis az a veszély fenyegeti, hogy lakópark és szabadidőcentrum épül a helyére.

Tamáska Máté
2003. 11. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lakópark, szállodák, idegenforgalmi központ: a befektetők szándékai szerint a Dunára nyíló völgynek ideális hasznosítási lehetőségei lehetnének. A testület néhány évvel ezelőtt döntött a terület megvásárlásáról, hogy ott „szórakoztató, turisztikai, sportcélú” befektetésre nyíljon lehetőség. Ennek érdekében a helyhatóság pályázatot is hirdetett a terület beépítésére, azonban azt – a környezetvédők és a helyiek tiltakozása miatt – átmenetileg visszavonták. A képviselő-testület hétfői ülésén a szakértők beszámolójának hatására ugyanis arról döntöttek: jövő év januárjáig részletes hasznosítási javaslatot kell kidolgozni, s a munkába bevonják a civileket és a természetvédelmi szakértőket is. Informátoraink szerint mindez korántsem jelenti azt, hogy az önkormányzat elállt a javarészt ingatlanfejlesztésen alapuló elképzelésétől.
Ottjártunkkor kiderült: a völgy kapujában álló téglagyár már évtizedek óta nem működik. Ennek köszönhetően a hajdani növénytakaró kezdte visszahódítani a területet. Dr. Terpó András biológusprofeszszor a téglagyár környékén végzett kutatásai alapján nem kevesebbet állít, mint hogy a százhalombattai löszpusztai vegetáció a termelői gazdálkodás előtti sztyeppésedés időszakáig vezethető vissza, tehát a térség eredeti faunájának egyik legkülönlegesebb rezervátuma.
Schreiber László, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület elnöke, aki egyben az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának is tagja, lát más alternatívát is, mint a teljes beépítést. Szerinte – fejtette ki a Magyar Nemzetnek – a hely szelleméhez nem illő beruházások helyett inkább az egyedülálló botanikai értékek bemutatását kellene lehetővé tenni. Javaslatát a környezetvédelmi tárcának is megküldte, melyben kérte a völgy védetté nyilvánítását. A minisztériumban egyelőre nem kívántak nyilatkozni a kérdésben.
Az önkormányzat szakemberei a helyi múzeum szakvéleményére alapozva nem tartják valószínűnek, hogy a terület természetvédelmi oltalom alá kerülne. A múzeum vizsgálatából kiderül, a természetvédők által emlegetett egyedülálló növénytársulásokat a tervezett építkezések közvetlenül nem érintik, mert azok az egykori agyagbánya helyén valósulnának meg. A környéket a múzeum is fokozottan értékes természeti tájnak tartja.
Az óváros képviselője, Weller János is csak a beépítést tartja az egyetlen megoldásnak: az önkormányzat több száz millió forintért jutott hozzá a területhez, őrültség lenne úszni hagyni a befektetett pénzt – vélekedett lapunknak. Azt azonban nem zárta ki, hogy a holnapi ülésen a testület úgy dönt, hogy nyitva hagyja a kérdést, melyik beépítési mód lenne a legalkalmasabb. Schreiber Lászlót természetvédőként megérti ugyan, de javaslatát a botanikai bemutatóhelyről pénzügyileg kivitelezhetetlennek tartja – nyilatkozta Weller.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.