Lakópark, szállodák, idegenforgalmi központ: a befektetők szándékai szerint a Dunára nyíló völgynek ideális hasznosítási lehetőségei lehetnének. A testület néhány évvel ezelőtt döntött a terület megvásárlásáról, hogy ott „szórakoztató, turisztikai, sportcélú” befektetésre nyíljon lehetőség. Ennek érdekében a helyhatóság pályázatot is hirdetett a terület beépítésére, azonban azt – a környezetvédők és a helyiek tiltakozása miatt – átmenetileg visszavonták. A képviselő-testület hétfői ülésén a szakértők beszámolójának hatására ugyanis arról döntöttek: jövő év januárjáig részletes hasznosítási javaslatot kell kidolgozni, s a munkába bevonják a civileket és a természetvédelmi szakértőket is. Informátoraink szerint mindez korántsem jelenti azt, hogy az önkormányzat elállt a javarészt ingatlanfejlesztésen alapuló elképzelésétől.
Ottjártunkkor kiderült: a völgy kapujában álló téglagyár már évtizedek óta nem működik. Ennek köszönhetően a hajdani növénytakaró kezdte visszahódítani a területet. Dr. Terpó András biológusprofeszszor a téglagyár környékén végzett kutatásai alapján nem kevesebbet állít, mint hogy a százhalombattai löszpusztai vegetáció a termelői gazdálkodás előtti sztyeppésedés időszakáig vezethető vissza, tehát a térség eredeti faunájának egyik legkülönlegesebb rezervátuma.
Schreiber László, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület elnöke, aki egyben az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának is tagja, lát más alternatívát is, mint a teljes beépítést. Szerinte – fejtette ki a Magyar Nemzetnek – a hely szelleméhez nem illő beruházások helyett inkább az egyedülálló botanikai értékek bemutatását kellene lehetővé tenni. Javaslatát a környezetvédelmi tárcának is megküldte, melyben kérte a völgy védetté nyilvánítását. A minisztériumban egyelőre nem kívántak nyilatkozni a kérdésben.
Az önkormányzat szakemberei a helyi múzeum szakvéleményére alapozva nem tartják valószínűnek, hogy a terület természetvédelmi oltalom alá kerülne. A múzeum vizsgálatából kiderül, a természetvédők által emlegetett egyedülálló növénytársulásokat a tervezett építkezések közvetlenül nem érintik, mert azok az egykori agyagbánya helyén valósulnának meg. A környéket a múzeum is fokozottan értékes természeti tájnak tartja.
Az óváros képviselője, Weller János is csak a beépítést tartja az egyetlen megoldásnak: az önkormányzat több száz millió forintért jutott hozzá a területhez, őrültség lenne úszni hagyni a befektetett pénzt – vélekedett lapunknak. Azt azonban nem zárta ki, hogy a holnapi ülésen a testület úgy dönt, hogy nyitva hagyja a kérdést, melyik beépítési mód lenne a legalkalmasabb. Schreiber Lászlót természetvédőként megérti ugyan, de javaslatát a botanikai bemutatóhelyről pénzügyileg kivitelezhetetlennek tartja – nyilatkozta Weller.

Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel