Botrány a meghallgatáson

Zűrzavaros körülmények között került sor a bankbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésére. A testület fideszes elnöke és szocialista alelnöke egymást túlkiabálva próbált érvényt szerezni mondanivalójának. A testület végül nem tudta meghallgatni a meghívottakat, köztük a sztrádacégek vezetőit, illetve a gazdasági tárca államtitkárát.

2003. 11. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy alkalommal a bizottság elnökének, Demeter Ervinnek ötperces szünetet is el kellett rendelnie, hogy helyreálljon a rend a brókerbizottság ülésén, ugyanis a kormánypárti tagok – többszöri rendreutasítás és szómegvonás után is – bekiabálásaikkal fejezték ki elégedetlenségüket a szerintük törvénytelen működés miatt. Wiener György MSZP-s alelnök szerint alkotmányellenes, házszabályellenes és a grémium ügyrendjével sem összeegyeztethető a munka menete, napirend nélkül dolgozik a testület. Ezzel szemben ellenzéki képviselők úgy érveltek, hogy a múlt héten többségi döntéssel elfogadott napirendet nem sikerült lezárni, ennek folytatásához nem kell újat megszavazni.
A vizsgálóbizottság ülésén meghívottként megjelent Tímár József, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. vezérigazgatója, a társaság három igazgatósági tagja – közöttük Gáldi György MSZP-s önkormányzati képviselő –, Dobrocsi Nándor, a felügyelőbizottság elnöke, Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója és Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára.
*
Egy alkalommal a bizottság elnökének, Demeter Ervinnek ötperces szünetet is el kellett rendelnie, hogy helyreálljon a rend a brókerbizottság ülésén, ugyanis a kormánypárti tagok – többszöri rendreutasítás és szómegvonás után is – bekiabálásaikkal fejezték ki elégedetlenségüket a szerintük törvénytelen működés miatt. Wiener György MSZP-s alelnök szerint alkotmányellenes, házszabályellenes és a grémium ügyrendjével sem összeegyeztethető a munka menete, napirend nélkül dolgozik a testület. Ezzel szemben ellenzéki képviselők úgy érveltek, hogy a múlt héten többségi döntéssel elfogadott napirendet nem sikerült lezárni, ennek folytatásához nem kell újat megszavazni.
A vizsgálóbizottság ülésén meghívottként megjelent Tímár József, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. vezérigazgatója, a társaság három igazgatósági tagja – közöttük Gáldi György MSZP-s önkormányzati képviselő –, Dobrocsi Nándor, a felügyelőbizottság elnöke, Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója és Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára.
***
A vendégek nem válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre, ugyanis kételyeik támadtak az ülés szabályszerűsége kapcsán. Bodnár Zoltán kijelentette: az önkéntes együttműködés jeleként megjelentek, de méltatlannak tartják az eljárást, és azt, hogy egy politikai játszmába próbálják őket bevonni. A botrányos bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatóján Bodnár Zoltán elmondta: a brókerbotránnyal kapcsolatban sem a minisztériumnak, sem az ÁAK-nak, sem az NA Rt.-nek nincs takargatnivalója.
Hozzátette: az ügyrendi bizottsághoz fordulunk, hogy mi az állampolgár teendője akkor, amikor egy ilyen ellentmondásos ülésen kérdezik. Bodnár ezután pontról pontra válaszolta meg az újságíróknak a bizottság kérdéseit.
– Amennyiben szükséges, válaszainkat írásban a bizottság rendelkezésére bocsátjuk, amely előtt minél előbb szeretnénk megjelenni, amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik – tette hozzá Bodnár Zoltán, aki cáfolta, hogy összejátszott volna a kormánypártokkal az ülés menetének alakítását illetően.
Érdeminek tekinthető válaszszal egyedül Réthy Imre szolgált, amikor átadta a bizottsági tagoknak a GKM vizsgálati jelentését az állami cégek szerepéről.
Nem jelent meg a grémium előtt László Csaba pénzügyminiszter, aki egy későbbi időpontban készséggel áll a bizottság rendelkezésére, Gál J. Zoltán kormányszóvivő – Demeter szavai szerint – feltételekhez kötötte részvételét. Bitvai Miklós, az ÁAK előzetes letartóztatásban lévő volt vezérigazgatója és Csuka László, a K&H Equities Rt. volt vezérigazgatója szintén nem jelent meg a vizsgálóbizottság ülésén.
A bizottság elnöke és alelnöke a testület ülése után úgy nyilatkozott, a hét folyamán egyeztetnek majd a bizottság napirendjéről, vizsgálati ügyrendjéről és módszereiről.
Gulyás József, a testület SZDSZ-es delegáltja a múlt héten fordult az ügyrendi bizottsághoz, hogy foglaljon állást a bankbotrányt vizsgáló bizottság működéséről. A Csiha Judit (MSZP) vezette testület úgy döntött, hogy a jövő hét elején foglalkoznak a kérdéssel.
*
Államtitok a vádalku ténye is.
Sódor István szerint elfogadhatatlan az ügyészség jogszabályi előírásokon alapuló intézkedéseinek vagy azok helyességének megkérdőjelezése – jelentette ki a fővárosi főügyész a brókerbotrány kapcsán. – Az új büntetőeljárási törvény egyértelmű szabályozása szerint az ügyészt utasítási jog illeti meg a nyomozó hatóságok vonatkozásában – mondta, emlékeztetve arra, hogy Rejtő E. Tibor büntetés-végrehajtási intézetbe történt átszállítása kapcsán több nyilatkozat is elhangzott, kifogásolva az intézkedést. A főügyész szerint az ilyen jellegű megnyilvánulások súlyosan veszélyeztetik a bűnüldözés eredményességét, az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalmat. – A rendőrség kikérheti Rejtő E. Tibort, ha meg kívánja hallgatni, de a rendőrségi fogdába már nem kerül vissza – mondta. Az előzetes letartóztatásban lévő egykori bankelnök átszállítása kapcsán a sajtóban felmerült vádalku lehetőségéről szólva Sódor István kijelentette: minden erre vonatkozó információ, egyáltalán magának a vádalkunak a ténye is államtitok. (MN)
*
László Csaba a PSZÁF-hoz kerülhet
Kormányzati körökből származó értesüléseink szerint László Csaba lehet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) irányító tanács elnöke, miután lemond a pénzügyminiszteri posztról. Szakmai körökben már régóta téma a tárcavezető idő előtti távozása, a kormányzat azonban rendre cáfolta az erről szóló híreket. Lapunknak nyilatkozó szakértők szkeptikusan reagáltak felvetésünkre, kijelentve: kétséges, hogy egy politikai szereplő hitelesen tudná irányítani a független szervezetet. Ismert: a pénzügyminiszter vezérigazgató-helyettese volt a K&H Banknak, amellyel kapcsolatban a PSZÁF jelenleg is vizsgálatot folytat.
A PSZÁF-ről szóló törvénymódosítás visszavonását kezdeményezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert szerintük a tervezet súlyosan sérti a szervezet függetlenségét. A tervezet várható negatív hazai és nemzetközi visszhangja ronthatja hazánk megítélését, és csorbíthatja nemzetközi tekintélyünket – fogalmaz az MNB. A jegybank kifogásolja azt is, hogy a tervezet kidolgozásakor nem kérték ki véleményüket. – A kormány nem vonja vissza a PSZÁF-ről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot – közölte Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő kijelentette: a felügyelet elnöke volt az, aki többször kezdeményezte, hogy érdemes átvizsgálni a felügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.