Heves tiltakozás a világháborús emlékhely lebontása miatt

Heves bírálatot váltott ki Moszkva részéről a lvivi Dicsőség dombja nevű szovjet emlékhely lebontása és a katonai sírok exhumálása. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova történelmi szentségtörésnek és cinikus kegyeletsértésnek nevezte az ukrán hatóságok döntését.

A Dicsőség-domb egy világháborús emlékhely, ahol a második világháborúban elesett szovjet katonákat nyugszanak Fotó: Michael Sorrow Forrás: Anadolu/AFP

Az ukrán Zaxid.net hírportál januárban számolt be arról, hogy Lviv városában megkezdik a Dicsőség dombja nevű szovjet katonai emlékhely áthelyezését, amihez több mint kétszáz egyéni sír, négy tömegsír, valamint a Szovjetunió hőse, Nyikolaj Kuznyecov sírja is tartozik. A hatóságok a múlt héten meg is kezdték a bontási munkálatokat az exhumálás és a tervezett újratemetés előkészítéseként – írja a RIA Novosztyi.

Bontják a kerítést és a sírköveket a sírokról a város utolsó szovjet emlékhelynél, a Dicsőségdombnál, Lvivben, Ukrajnában, 2025. április 23-án (Fotó: Anadolu/AFP/Michael Sorrow)

A lvivi Dicsőség dombja emlékművet az első világháborúban és a nagy honvédő háborúban elesett orosz és szovjet katonák tiszteletére emelték.

Zaharova: „Kegyetlenség és cinizmus az évforduló idején”

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova az Izvesztyija című orosz lapnak adott interjújában így fogalmazott:

Mit jelent a győzelem 80. évfordulója? Nyolc évtizednyi béke, amely megakadályozta a harmadik világháborút. És ebben a jubileumi évben a kijevi rezsim különös kegyetlenséggel és cinizmussal gyalázza meg saját elődeinek emlékét.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője (Fotó: Anadolu/AFP/Sefa Karacan)

Zaharova szerint Ukrajna a szovjet hadsereg áldozatvállalásának köszönheti, hogy nem tűnt el a föld színéről a második világháború idején. Úgy véli, hogy amit ma „újratemetésnek” neveznek, az nem más, mint embertelen szimbolikus leszámolás a múlttal:

Ez nem is exhumálás a szó jogi értelmében, hanem szentségtörő cselekedet. A kijevi hatalom ezzel próbálja bizonyítani a Nyugatnak, hogy teljes mértékben elhatárolódik a történelmi emlékezettől.

Ukrajnában 2015-ben lépett életbe a dekommunizációs törvény, amelynek értelmében eltávolítják a kommunista és a szovjet korszakhoz kötődő emlékműveket, átnevezik az ilyen nevű utcákat és tereket. 

Az utóbbi években ez a folyamat egyre radikálisabb irányt vett, már nemcsak a szovjet, hanem a tágabb értelemben vett orosz kulturális és történelmi örökség is célkeresztbe került.

Moszkva ezért már régóta élesen bírálja Ukrajna történelmi emlékezetpolitikáját, amelyet a Kreml úgy értelmez, mint a közös orosz–ukrán múlt szisztematikus megtagadását. 

Borítókép: A Dicsőségdomb egy világháborús emlékhely, ahol a második világháborúban elesett szovjet katonák nyugszanak (Fotó: Anadolu/AFP/Michael Sorrow)