„A béke ára az orosz külpolitikai érdekek elfogadása” – szakértő értékelte a moszkvai tárgyalásokat

Putyin ötórás moszkvai tárgyalása Trump különmegbízottjával nem hozott áttörést az ukrajnai békefolyamatban, a Kreml szerint a kompromisszum továbbra is távoli. Miközben Amerika és Oroszország a tárgyalóasztalnál próbálják rendezni a háborút, egyre élesebb kérdés, hol húzódnak a felek „vörös vonalai”, és meddig hajlandóak engedni a béke érdekében. Ukrajna pozíciói eközben gyengülnek: a korrupció, a súlyos veszteségek és az ország romló helyzete mind szűkítik Kijev mozgásterét. A kérdés az, hogy ezek a körülmények elmozdíthatják-e a határvonalakat a tárgyalások során. A kialakult helyzetet Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő értékelte lapunknak.

Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff Fotó: ALEXANDER ZEMLIANICHENKO Forrás: POOL/AFP

Putyin a tárgyalások előtt ismét azt hangsúlyozta, hogy nem tervez háborút Európával, de ha Európa konfliktust akar, Oroszország „azonnal kész” rá.

A találkozó kapcsán Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, hogy Amerika és Oroszország meddig hajlandó engedni a béke érdekében, hol húzódnak a felek „vörös vonalai”, és hogy Ukrajna gyenge tárgyalási pozíciói – a korrupció, a háborús veszteségek és a romló helyzet – változtathatnak-e ezeken.

Somkuti Bálint: A béke ára az orosz külpolitikai érdekek elfogadása

Somkuti Bálint felidézte: a konfliktus gyökerei nem 2022-ben kezdődtek.

A háború nagyon összetett folyamat. Négy évvel ezelőtt az orosz vezetés két szerződésjavaslatot küldött a NATO-nak és az Egyesült Államoknak. Ezek rögzítették mindazokat a pontokat, amelyek lényegében most a csatamezőn dőlnek el.

A dokumentumok kimondták:
– Ukrajna nem lehet NATO-tag,
– NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén,
– a NATO keleti irányú katonai telepítéseit le kell állítani.

A szakértő szerint ezek Moszkva mai vörös vonalai is:

Az orosz vezetés ezekből nem fog engedni. Nem lesz olyan megállapodás, amelyet Oroszország aláír, ha ezek a pontok sérülnek.

A szakértő hangsúlyozta: Oroszország saját jogrendje is behatárolja a mozgásteret. „Az a négy régió, ahol a harcok zajlanak, az orosz alkotmány szerint Oroszország része. Erről még az elnök sem tárgyalhat.”

Somkuti Bálint hozzátette: ez független attól, hogy a Nyugat miként értékeli a területek státuszát.

🔴 Steve Witkoff & Jared Kushner are meeting Vladimir Putin in Moscow for a fresh round of peace talks

Read the full story behind these pictures, highlighting the stakes behind those talks 👇https://t.co/unQjZNAoMD pic.twitter.com/vd58ShnJS7

— The Telegraph (@Telegraph) December 2, 2025

Ukrajna alkuereje folyamatosan csökken

Arra a kérdésre, hogy a korrupció, a gazdasági helyzet vagy a katonai veszteségek módosíthatják-e Ukrajna tárgyalási pozícióit, Somkuti Bálint egyértelműen fogalmazott:

Ukrajna a háború kezdetén volt a legjobb tárgyalási helyzetben. Az isztambuli megállapodás-tervek akkor még több kedvezményt tartalmazhattak volna. Azóta az ország politikai, gazdasági és katonai helyzete romlik, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé alkuképes.

A szakértő szerint minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobbak az orosz követelések: „A háború előrehaladtával az orosz igények nőnek. Minél előbb ér véget a háború, annál többet tud Ukrajna megtartani.”

A béke feltétele az orosz érdekek elismerése

– emelte ki a szakértő, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalások realitását a katonai erőviszonyok határozzák meg: „Az orosz álláspontot egymillió katona és több ezer tüzérségi eszköz támasztja alá. Aki ezeket nem veszi figyelembe, nem tud a békéről érdemben beszélni.”

Szerinte az a feltételezés, hogy a Nyugat „lediktálhatná” Oroszországnak a békét, irreális.

Arról is beszélt, hogy szerinte az orosz érdekek figyelembevételének igénye önmagában nem jelent oroszpártiságot, és úgy véli, nem helytállóak azok az értelmezések, amelyek ezt annak tekintik. 

A szakértő világosan összefoglalta álláspontját:

Akkor lesz béke Ukrajnában, ha Oroszország alapvető érdekei elismerést kapnak. Hogy ez tárgyalással vagy katonai úton valósul meg, Moszkvának mindegy. Az Egyesült Államoknak és Európának viszont nem az.

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff (Fotó: AFP)