Csak az érvényesség kérdéses

Nemigen tartogathatnak meglepetést a holnapi szerbiai elnökválasztások. Már előre tudható, hogy ki lesz a győztes, s ki lesz a második befutó. S azt is, hogy a kormánykoalíció (DOS) és a radikálisok jelöltjén kívül más jelölt nem rúghat labdába.
Csak a legfontosabb dolgot nem meri senki sem megjósolni: érvényesek lesznek-e a választások. A szerbiai választási törvény – amelyet még Milosevicsék hagytak örökül, s amelyet még mindig nem változtattak meg – előírja, hogy a választások érvényességéhez a választótestület több mint felének szavaznia kell. Csak az első fordulóban. A második menet érvényessége nem függ a részvételi aránytól. A közvélemény-kutatások pedig éppen erre a legfontosabb kérdésre nem kaptak megnyugtató választ. Igaz, a megkérdezettek fele – 50,2 százaléka – úgy nyilatkozott, hogy élni fog jogával, ám ez a szám semmiképpen nem jelenti azt, hogy Micsunovicsék nyugodtan alhatnak. A megkérdezettek egyötöde „lehet, hogy szavazni fog”, ami esetleg utalhat arra, hogy harmadszori nekifutásra mégis elnököt választ magának Szerbia. Az ország egyébként 1990, a többpártrendszer bevezetése óta hetedszer tart elnökválasztásokat, a legutóbbi elnök pedig a scheveningeni börtönben levő Milosevics közeli munkatársa, Milan Milutinovics volt, aki főnökét kénytelen volt még Hágába is követni. A milosevicsi rezsim bukása (2000) óta ez a harmadik próbálkozás, eközben szerencsét próbált már Vojiszlav Kostunica, Miroljub Labusz és Vojiszlav Seselj is, de a nagyfokú érdektelenséget mutató választótestület egyiküknek sem szavazott bizalmat. Pedig akkor ezek a politikusok voltak a legnépszerűbbek az országban. Ha akkor nem sikerült az urnákhoz hívni az elfásult választópolgárt, akkor hogyan sikerül most, amikor a még mindig legnépszerűbb Kostunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt bojkottálja az elnökválasztásokat, s így tesz az ugyancsak népszerű Miroljub Labusz vezette G17 Plusz, amely az egyik legtámogatottabb párttá vált az úgynevezett demokratikus blokk széttöredezése után? Igaz, nyílt bojkottfelhívást egyik szervezet sem tett, de nem válaszoltak Dragoljub Micsunovicsnak, a DOS jelöltjének a felhívására sem, hogy szavazásra biztassák híveiket.
Az úgynevezett hazafias tábor egységes. Rajtuk nem múlik az elnökválasztások érvényessége, s ezzel gyakorlatilag a demokratikus jelölt malmára hajtják a vizet. Tomiszlav Nikolics, a radikálisok jelöltje számíthat mind a szocialisták, mind más – szélsőséges – pártok támogatására. Mint a közvélemény-kutatási adatok mutatják, jól megközelítette Micsunovicsot, ami csak annak jelent meglepetést, aki nem ismeri a „demokratikus fordulatban” csalódott szerbség változó hangulatát. Nem titok, hogy a radikálisok újra erőre kaptak, s hogy ez mennyire aggasztó, azt megmutatják majd a vasárnapi elnökválasztási eredmények, ha érvényesek lesznek, ha nem. Nagygyűléseiken Seselj, Karadzsics, Mladics és Milosevics képeit hordozták, a beszédekben szerb hazafiaknak nevezték őket, egyes tévétársaságok többórás műsorokban propagálták a „radikális fordulatot”, sőt maga Seselj is beszélhetett a nemzethez scheveningeni cellájából, természetesen Nikolics megválasztására buzdítva a DOS-os hatalommal elégedetlen szerbséget. Ám ha a DOS-szal elégedetlen is a polgár, arra még nagyon jól emlékszik, hogy mit tett az országgal a vörös– fekete hatalom, a Milosevics és Seselj nevével jelzett koalíció. S erre Zsivkovics szerb miniszterelnök igyekezett külön is emlékeztetni az embereket: „Mit ér az olcsó kenyér, ha nincsen, mit ér az olcsó áram, ha nincsen, és mit ér az olcsó élet, ha nincsen?”
A vajdasági magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szólította fel híveit, hogy mindenképpen szavazzanak és mindenképpen Micsunovicsra. Utóbbira egyébiránt nem is kell felhívnia a magyarokat, mivel nincs is más elfogadható elnökjelölt. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tagságára és szimpatizánsaira bízza, kire adják szavazatukat.
Az elnökválasztási kampánycsend kezdete előtti órákban hozott döntést a DOS vezetősége az ellenzék által követelt parlamenti választások megtartásáról. Natasa Micsics házelnök és megbízott államfő feloszlatta az éppen a bizalmatlansági indítványról vitázó – keményen civakodó – törvényhozást, és december 28-ra kiírta a rendkívüli választásokat. A pártok nagy többsége üdvözölte a lépést, s már folyik a majdani erőviszonyok, koalíciós lehetőségek latolgatása. Kasza József, a VMSZ elnöke kijelentette: olyan politikai erőkkel keresik a szövetséget, amelyek folytatni kívánják a reformokat, s amelyek Szerbiát Európa felé irányítják. A vajdasági magyar politikus kifogásolta az ötszázalékos parlamenti küszöböt, amely lehetetlenné teszi, hogy kisebbségi párt bejusson a törvényhozásba. A magas bejutási küszöb miatt a magyar pártok várhatóan közös koalícióban méretik meg magukat.
***
Bocsánatkérés. A szerbia-montenegrói államfő Szarajevóban bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket országa okozott a boszniai háború (1992,1995) idején Bosznia-Hercegovinának. Szvetozar Marovics, aki a kétoldalú politikai és gazdasági kérdések megvitatása céljából érkezett küldöttség élén Szarajevóba, megbeszélést tartott a boszniai kollektív államelnökség tagjaival, a horvát Dragan Coviccsal, a muzulmán Sulejman Tihiccsel és a szerb Borislav Paravaccsal. (MTI)