Emlékezés a forradalom mártírjaira

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyik helyszínén, a budapesti Kozma utcai Kisfogház épületében koszorúzta meg Mádl Ferenc köztársasági elnök a mártírhalált halt hősök emléktábláját. Dávid Ibolya ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a megtorlás időszakában 26 621 ártatlan embert ítélt el a magyar igazságszolgáltatás.

Az MDF elnöke a kommunizmus egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy „a politika harcában félretette vagy annak alárendelte az alapvető erkölcsi elvárásokat”. Balás Piri László, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány kuratóriumának elnöke 1956. november 4-ét az árulás napjának nevezte, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének volt elnöke pedig kifejtette: „nem jöhet új világ a bűnöket cipelve, azokat elfelejtve.”
*
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint Polt Péter legfőbb ügyész a Gyorskocsi utca 25. és a Nagy Imre tér kereszteződésében található 1956-os hősök emléktáblájánál koszorúzott.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a jutadombi katonahősökre emlékező soroksári koszorúzáson a szabadság, bátorság és erkölcsi emelkedettség időszakának nevezte a forradalom kitörését követő napokat, heteket.
Tegnap megkoszorúzták Kovács Béla, a Nagy Imre-kormány volt minisztere Kossuth Lajos téren álló szobrát is. Kiss Zoltán, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnökségi tagja hangsúlyozta: ma sem kapta viszsza értékét 1956, „mert nem tudtuk elérni azt, hogy önfeledten, mindannyian egységesen ünnepeljük meg azt, amit a világ megünnepel”.
Az 1947 és 1956 között politikai okokból elítéltekre és kivégzettekre emlékezett tegnap a Politikai Elítéltek Közössége a budapesti Memento emlékműnél. A Himnusz eléneklése után Csuka István dandártábornok, a honvédség protestáns tábori püspöke mondott imádságot. A megemlékezésen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök és Petkó András MDF-es országgyűlési képviselő is.

A parlamentben is megemlékeztek 1956. november 4-ről. Csáky András (MDF) napirend előtt hangoztatta: 47 évvel ezelőtt magyar árult el magyart, a hazaárulás mértéke azonban egyedi, és – reményei szerint – megismételhetetlen. Horváth Csaba (MSZP) szintén napirend előtt szólalt fel. Szerinte a nap főhajtás azon hősök előtt, akik megpróbálták a lehetetlent: megkísérelték a világ legerősebb hadseregétől megvédeni az országot. Kijelentette: mindezt a nemzeti egység tette lehetővé. Horváth szerint az a politikai erő, amely nem a nemzet egységének érdekében cselekszik, nagyon hasonlít azokra, akik a forradalom elárulói voltak ’56-ban.