Kamionról magyar ember nem beszél, kizárólag tömegszerencsétlenség alkalmával, vagy ha nem sikerül megelőznie. A többtonnás teherautók sofőrjeinek megítélése tehát a legkevésbé sem szeretetteljes, és mindenkinek van legalább egy története, amely a sávok között életveszélyesen száguldozó avagy idegtépően cammogó szerelvényről szól. Tény, hogy szeptemberben a megszokottnál több kamionos baleset történt, Veszprém mellett öten lelték halálukat a kereszteződésen fékezés nélkül átrobogó monstrum kerekei alatt. Az is tény, hogy az esetek zömében valóban a sofőr volt a hibás, mert egyszerűen elaludt vezetés közben. De tényleg ő volt a felelős?
József jelenleg munkanélküli. Családi okokból szállt le a kamionról, a cég irodájában szeretett volna ugyanis elhelyezkedni, de csak sofőrnek kellett, így most új munkát keres. Reggelente átlapozza a hirdetőújságokat, fölhív néhány számot, aztán csak vár és vár, vagyis ül kedvenc foteljában, és egyik cigarettát szívja a másik után, míg a gyerekek és a felesége haza nem ér.
Pedig volt idő, amikor épp fordított volt a helyzet, s a többiek vártak rá szorgalmasan, alkalmanként akár heteket is.
– Előfordult, hogy öt hétig nem jutottam haza, mert olyan kedvesen szervezték meg a fuvarjaimat. Akkoriban még Miskolcon éltünk, onnan jártam föl Budapestre, és abban az öt hétben a visszfuvarokkal is csak a nyugati megyékig jutottam. Természetes, hogy ilyenkor hajt az ember, mert nagyon szeretne végre már a saját ágyában lefeküdni. De van itt más is – legyint József, aztán sorolni kezdi, mi mindent kell megtenni, hogy valakiből irigyelt, külföldre járó sofőr lehessen.
– Nekem szerencsém volt, mert betanítás nélkül egyből autóra kerültem, mivel épp akkor hoztak új kamionokat, így alám tudtak adni egy régi gépet. Normális esetben a betanítás két külföldi útból áll, az újonc elkíséri a tapasztalt kollégát, aki megmutatja, hogy mikor mi a teendő, mire képes az autó, hogyan kell kitölteni a papírokat. De nálam ez kimaradt, aláírtam a szerződést, és indultam élesben Szófiába. Aztán a határon kigyulladt a motor, és mínusz tizenöt fokban vártam egész éjszaka a mentést, ez volt az én betanulásom. Ezzel a géppel megjártam Németországot, aztán leselejtezték. Akkor lettem váltósofőr.
Megállunk egy pillanatra, mert József elmagyarázza, mit jelent a váltósofőrködés. Amolyan vándoréletet, mert a váltósofőrnek nincs saját autója, csak annyi időre pakol be, amíg a tulaj pihen, de meg sem melegedett, már megy a következőre, mindaddig, amíg ki nem érdemeli, hogy ő is saját teherautót vezethessen. Józsefnek, mivel mindig tisztán adta át a fülkét, és egyszer sem karambolozott, ez öt hónap után sikerült.
– A sofőrnek legelőször a vezetési, pihenési szabályokat kell elsajátítania. Amelyeket egyébként szinte senki sem tart be: a cégnél kétszáz kolléga közül mindössze kettőt ismertem, aki tényleg megállt, ha lejárt a munkaidő, és a kötelező pihenőket is rendben megtartotta – az egyiket senki sem várta haza, a másik meg a nyugdíjas éveire készülődött. Mi pedig hajtottunk, ahogy tudtunk.
Ismét felsorolás következik, s hamar kiderül, hogy a kamionvezetés-szervezés meglehetősen bonyolult feladat. A sofőr két hét alatt 92 órát vezethet, amit hivatalosan megoszthat 52–40 arányban. A napi vezetési limit legfeljebb 9 óra. Ám itt is van kiskapu, mert egy héten két alkalommal 10 órát mehet, de ez a két alkalom nem történhet két egymást követő napon.
A sofőrnek ugyanakkor hetente tartania kell egy 24 órás összefüggő pihenőt, ami mellett naponta 11 órát kell pihennie. Újabb kiskapu: a napi adag egy hét alatt háromszor csökkenthető 9 órára, ilyenkor a kötelezőből fennmaradó háromszor 2 óra hozzáadódik a 24 órás szünethez.
A napi munkaidő 13 óra lehet abban az esetben, ha a sofőr 11 órás szünetet tart. A munkaidőben 9-10 óra vezethető, a maradékot a határátlépés, rakodás, vámkezelés és a vezetési idők közötti szünetek adják. Ám folyamatosan legföljebb 4,5 órát lehet vezetni, amely etap után félórányi pihenés jár.
– Ebből a rendszerből úgy lehet kihozni a legtöbbet – és most arról beszélek, amikor minden játékszabályt betartok –, hogy három órát vezetek, egyet pihenek, megint hármat vezetek, megint egyet pihenek, majd jön az utolsó három óra, aztán a kötelező alvás. Ez így 22 óra, vagyis kettőt nyertem egy nap alatt, ha ezt a fuvarban végig meg tudom csinálni, simán hazaérek a hét végére, és a kamionstop idején nem a kollégákkal kell kávézgatnom valamelyik parkolóban.
József szerint tehát az előírások rendben vannak, s a problémákért inkább a megbízók a felelősek, akik időnként szinte teljesíthetetlen menetrendet állítanak össze. És akkor ott van még a bújtatott teljesítménybérezés is.
– Hivatalosan persze megszűnt a teljesítmény utáni fizetés, ám a valóságban a sofőrök abban érdekeltek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legnagyobb távolságot tegyék meg. A munkaadó általában minimálbérre jelenti le a teherautó-vezetőket, azzal, hogy a megtett kilométerek után pluszpénzt fizet. De ez csak kis csalással megy: egyrészt tehát kifizetik a sofőrnek a hivatalosan járó napidíját, másrészt ismét csak a megtett kilométerek alapján fizetnek neki úgynevezett üzemanyag-megtakarítást, amely tiszta pénz, mert nem kell utána adózni. Vagyis minél többet mész, annál több lesz a fizetésed. Az én alapbérem bruttó 56 ezer forint volt. Ha egész hónapban jól hajtottam, akkor ilyen üzemanyag-megtakarításnak nevezett kiegészítéssel együtt hazavittem 150 ezret, amit csak az kezdjen el irigyelni, aki ennyiért vállalná, hogy heteket, hónapokat nincs együtt a családjával.
A család egyébként is nagy hajtóerő: József Amszterdamból „egy seggel” hazajött, mert a gyerekekkel akarta tölteni a pünkösdöt. Hollandiából pénteken délután háromkor indult, és szombaton este nyolckor szállt ki a vezetőülésből. Hulla fáradt volt, de mint mondja, megérte, hiszen két teljes napig házi kosztot ehetett.
– Tudtam, hogy mit kockáztatok. Ha megfognak, akkor rámegy a gatyám az akcióra. Magyarországon az ilyen szintű túlhajtásért 100 000 forintra büntethetnek, de nyugaton komolyabb tételekkel kell kalkulálni. A legkeményebbek a francia rendőrök, ha ezzel a mutatványnyal náluk buktam volna be, akkor minimum 5000 euróra büntetnek, és amíg nem érkezik meg a pénz, börtönbe zárnak. Amióta pedig a francia rendőrök képezték ki lengyel kollégáikat, azóta Lengyelországban is hasonló a helyzet. Talán a német rendőrök a legrendesebbek, tudják, hogy a magyar sofőrök mennyit keresnek, így minket nem is büntetnek meg annyira, mint a honfitársaikat.
Egyébként, ha már úgyis a hatóságokat emlegetjük, József kijelenti, hogy az elalvásos balesetek egy részéért igenis az egyenruhások okolhatók, persze nem közvetlenül, de mégis.
– A határforgalom iszonyú megpróbáltatást jelent minden kamionosnak. Centiméterenként araszolsz előre 10–12 órán keresztül, ami a munkaidőbe számít, tehát le kellene feküdnöd aludni, csak akkor mi lesz a határidővel. Ilyenkor nem tudunk mást tenni, mint hogy a félnapi totyogás után levezetjük a következő 9 órás szakaszt. Aztán ott a vámhivatal. Bemész reggel nyolcra, de délután hatkor kapod meg a papírokat, olyan gyors az ügyintézés. Ám mivel az autó megmozdult, a hivatali ücsörgés munkaidőnek számít, így aznap csupán 3 + 1,5 órát vezethetnél. A határig se jutnál el. Csak azt nem értem, hogy Németországban ugyanez az ügyintézés miért oldható meg negyedóra alatt. De mindez a főnököt a legkevésbé sem érdekli, csak azt nézi, hogy időben célba értél-e. Ha meg elkéstél, akkor legközelebb a létező legrosszabb fuvart kapod, elküldenek mondjuk Lengyelországba, ahol nincs autópálya, annál több viszont az emelkedő. A DAF kamionomra például rakománnyal együtt 100 kilométerre 35 literes fogyasztást állapítottak meg, közben lazán elment 40 liter. A különbözetet nekem kellett állnom, még szép, hogy hajtottam ezerrel, mert nem szerettem volna még rá is fizetni az útra.
József biztos benne, hogy a tavaly Rétságon történt baleset – a kamion az utasokra várakozó buszba hajtott – is a határátkelés miatt történt.
– A lengyel–szlovák határon jó esetben is tizenkét órát kell várni, de a huszonnégy órás pepecselés sem ritka. Belépsz Szlovákiába, három óra alatt simán átmész az országon, és már kezdheted is a várakozást a szlovák–magyar határon. Araszolsz egy újabb tízest, aztán röpke 35–40 órányi ébrenlét után már meg is érkeztél Parassapusztára. Persze, hogy a sofőr elalszik.
És a kamionos baleset olyan, mint a légi szerencsétlenség: ritkán történik, de az igazi látványosság, mert jó sok vas összetörik, vérfagyasztó képeket lehet készíteni az árokba borult hatalmas gépszörnyről, és napokig mutogatni a televízióban, hadd borzongjanak a kis-Polski-tulajdonosok. Aztán, persze, hogy mindenki azt mondja: mindenért a teherautó-sofőrök a felelősek.
A menet közbeni szundikálás azonban nemcsak a kamionsofőrök sajátossága, ilyesféle rémtörténeteket az autóbusz-vezetőkről is gyakran hallani. Ágnes egy utazási iroda csoportkísérőjeként horvátországi útja során került életveszélybe.
– A kis irodák ott takarékoskodnak, ahol tudnak. Kézenfekvő lehetőség számukra, hogy egy sofőrrel viszik végig a hivatalosan kétsofőrös utakat. Hajnalban indultunk Horvátországba. Egész jól haladtunk, így kora délután megérkeztünk a tengerparti szálláshelyre, ahol az új utasok ki-, a régiek meg bepakoltak a buszba, közben pedig elintéztem a papírokat, két-három óra alatt megvoltunk mindennel. A sofőr ennyit pihenhetett, pontosabban ennyit sem, mert nem kapott saját szobát, ott dőlt le, ahol a csoportcsere idejére leraktuk a csomagokat, így ötpercenként rányitott valaki, hogy jaj, elnézést, ezt meg azt itt hagytam a bőröndömben. Aztán ivott egy kávét, és már indultuk is visszafelé. Próbáltam szóval tartani, de a magyar autópályán már én se bírtam, és elaludtam az idegenvezető-ülésen. Arra ébredtem, hogy nagyot ránt a busz: nekimentünk a szegélynek, szerencsétlen sofőr is csak ekkor tért magához. Mondtam neki, hogy azonnal álljunk meg pihenni, mert így nem érünk haza. Az utasok persze panaszkodtak, hogy miért nem megyünk tovább, amikor már itt vagyunk a közelben. Így végül a főnököm engem tolt le, hogy minek álltunk. Pár hét múlva otthagytam a céget. Kinek van kedve meghalni a minimálbéréért?
***
Fekete krónika
Szeptember 6-án Budapesten lezuhant egy kamion a Jászberényi úti felüljáróról. A jármű a földet érés után kigyulladt. A balesetben ketten vesztették életüket. A tűzoltók többórás munkával tudták csak a vasúti síneket megtisztítani a roncsoktól.
Szeptember 10-én Igaron rohant háznak egy teherautó. A Fejér megyei település belterületén egy román kamion tisztázatlan körülmények között hajtott a családi ház oldalába. Személyi sérülés nem történt, a ház falán viszont harminc centiméteres rést ütött a jármű. A szakértők szerint a sofőr valószínűleg elaludt vezetés közben.
Szeptember 12-én horvát rendszámú, üres raktérrel közlekedő kamion hátulról rohant bele egy magyar aszfaltszállító Kamazba. A kamion sofőrje súlyos sérüléseket szenvedett.
Szeptember 28-án öten – négy nő, köztük egy 17 és egy 20 éves lány, valamint egy férfi – vesztették életüket Veszprém külterületén. A 8-as és a 73-as főút lámpás kereszteződésében két, Ajka felől érkező személygépkocsi, egy Opel és egy Mercedes egymás mellett várakozott, amikor beléjük rohant a szemből érkező szerb rendszámú kamion. A kamion az Opelt maga alá gyűrte, a személykocsi és a kamion vezetőfülkéje kigyulladt. A balesetben az Opel vezetője és utasai a helyszínen életüket veszítették. A Mercedesben egy könnyű sérült volt. A szerb kamionvezetőt, aki a balesetet sérülés nélkül úszta meg, őrizetbe vették. A sofőr fékhibára hivatkozott, de a rendőrség nem zárta ki, hogy elaludt vezetés közben.
Szeptember 30-án Vajtán három lakóház kerítését is megrongálta egy felborult kamion. A vizsgálat adatai szerint a járműszerelvény vezetője túl nagy sebességgel hajtott, emiatt lesodródott az útról, és a kanyarban felborult. Az oldalára zuhant jármű irányíthatatlanul csapódott neki az út menti házak kerítésének, s azokat hosszú szakaszon letarolta.
Még aznap, kevéssel a felszállás után lezuhant az a mentőhelikopter, amely egy balesetet szenvedett kamion sofőrjének mentésére indult Röszkére. A kénsavszármazékot szállító tartálykocsi kora délelőtt borult fel az E75-ös úton. A sofőr súlyosan megsérült.
Mind a négy utasa súlyosan megsérült annak a személyautónak, amely október 1-jén ütközött össze egy kamionnal Csongrád megyében. A baleset a Nagymágocs és Derekegyház közti országúton történt. A személyautó és a kamion eddig tisztázatlan körülmények között, frontálisan rohant egymásnak. A személyautó teljesen összeroncsolódott, sofőrjét és utasait a mentők válságos állapotban szállították kórházba.
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
