Tizenharmadik éve építjük a honi információs társadalmat. A magyar társadalom ennek ellenére masszívan PIN-kód-állapotban leledzik, vagyis az állampolgárok jelentős része ugyan már találkozott valamiféle informatikai alkalmazással, ám ez szinte kizárólag a bankautomaták pénzfelvételi funkciójának gépies pötyögéssel történő üzemeltetését jelenti. Vagyis a többség még életében nem hallotta az infotársadalom kifejezést, vagy ha mégis, akkor üres választási kampányszlogennek hiszi.
A Fidelitas informatikai kabinetjének nemrég elkészült tanulmányából kiderül ugyanis, hogy a tavalyi választási kampányban a pártok mindegyike kiemelt területként kezelte az információs társadalom ügyét, extra forrásokat emlegetve. Az ígérgetésben százmilliárdos ajánlattal a jelenlegi kormánypártok jártak élen. Aztán – ahogy az a baloldali ígéretekkel történni szokott – hamar kiderült, hogy ez a száz- milliárd nem pluszforrást, hanem a közigazgatás egészének teljes informatikai kiadásaira szánt összeget jelenti, vagyis a kormány egy fillérrel sem szánt többet az információs társadalom kialakítására, mint elődei. Az idei esztendő költségvetésének készítésekor ráadásul az is világossá vált, hogy az informatikai kiadásokra fordítható forrás valójában nemhogy növekszik, de reálértékben a 2001-es esztendeihez képest is csökken.
De ez lenne a kisebbik baj. Az igazi gondot a informatikai terület megosztottsága jelenti, mivel az infotársadalom ügye a Medgyessy-kormány megalakulásával a kormányváltó pártok koalíciós tárgyalásainak áldozatává vált – állítja a tanulmány. A szabad demokrata vezetésű Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a szocialista irányítás alatt álló Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala – legújabb nevén az Elektronikus Kormányzat Központja – megosztva felel az informatikáért, s ez a megosztottság már eddig is számos „határvillongást” eredményezett. S a koalíciós huzavonának köszönhető az a nehezen kezelhető állapot is, hogy nem az IHM kapta az egyik legfontosabb feladatot, az elektronikus kormányzat, a szolgáltató állam kialakítását. Ugyanakkor, hogy még kuszább legyen a helyzet, az önkormányzatok informatikai ügyeit az informatikai tárca kezeli.
A hatásköri problémákat jól mutatja a KözHáló program megjelenése, amely elképzelés nemcsak az IHM, hanem a MeH, de még a Belügyminisztérium illetékességét is felveti. De példaként említhetjük az elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítását is, amelynek során a feltételeket az IHM, míg a megvalósítást a MeH felügyeli.
A Fidelitas értékelése szerint a Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter vezette tárca az elmúlt egy esztendőben valódi stratégia nélkül működött. A minisztérium első lépésként a Fidesz kormányzásának idején kidolgozott Nemzeti információs társadalmi stratégiát (NITS) változtatta Magyar információs társadalmi stratégiára (MITS), gyaníthatóan a nemzeti szó száműzésének okán. A NITS és MITS közti párviadalban egyéb fejleményről nem igazán számolhatunk be, mivel a stratégia leghamarabb ez év végére készül el – így a kormányzat részéről a ciklus közepéig egészen biztosan nem indul tervszerű informatikai program. (A MITS-hez köthető az a közigazgatási kuriózum, hogy az IHM első körben közbeszerzési eljárást írt ki megalkotására a következő módon: a beszerzés mennyisége: 1 db, azaz egy darab információs társadalomstratégia. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a legolcsóbb ajánlatként akár az az elképzelés is győzhetett volna, hogy száz forint értékben lássunk el minden magyar háztartást golyós számológéppel.) A MITS hiánya azt is jelenti, hogy az informatikai tárca eddigi működése során stratégia nélkül indított programokat, írt ki pályázatokat, vállalt milliárdos nagyságrendű kötelezettségeket.
A tanulmány készítői szerint igazából nincs szükség új nemzeti stratégára, s az új kabinet csupán azért utasította el a Nemzeti információs társadalom stratégia folytatását, hogy az SZDSZ értelmiségi holdudvarának munkát adhasson. A szakemberek kiemelik azt is, hogy mivel az információs társadalom építésének központi feladatai két – különböző párt delegált vezetői által irányított – intézmény között oszlanak meg, ez a fajta informatikai dualizmus a kormányzati hatásköri harcok mellett leginkább kiszámíthatatlanságot okoz, borítékolva további koalíciós feszültségek kialakulását.
A Fidelitas úgy véli, hogy a kormány nem kezeli súlyának megfelelően a széles sávú internetezés elterjesztésének feladatát. Sikertelen konstrukciókkal, a távközlési és internetszolgáltatói szektor közvetlen dotálásával, a technikailag túlhaladott betárcsázásos internet-hozzáférést támogatja, miközben a nemzetközi gyakorlattal ellentétben nem áll ki egyértelműen a vezeték nélküli internetszolgáltatás széles körű elterjesztése mellett sem.
Az IHM tevékenységét vizsgáló jelentés tartalmazza azt is, hogy az elektronikus kormányzat, a szolgáltató állam kiépítése terén elért korábbi eredmények hónapok alatt semmibe foszlottak. A kormányzati projektek többsége eltűnt, vagy más névvel, más külsővel, de még az előző kormányzat alatt kialakított tartalommal az új kormány eredményeként tűnik fel. Ráadásul az egyes minisztériumoknál példa nélküli elvonások tapasztalhatóak az informatikai fejlesztésekre, sőt üzemeltetésre szánt keretekből.
Nem foglalkozik a kormány az informatikai vállalkozások segítésével, valamint a kis- és közepes vállalkozások informatikai támogatásával sem – jellemzik a helyzetet a Fidelitas szakértői, hozzátéve: az IHM informatikai fejlesztésekre vonatkozó európai uniós pályázatokkal kapcsolatos tájékoztató- és felkészítőmunka is messze elmarad a kívánttól, így Magyarország egyre távolabb kerül a regionális informatikai központ ábrándjától. Ugyanakkor a hírközlési törvény módosítása már az első javaslatban sem tartalmaz olyan elemeket, amelyek versenyképes piaci helyzetet teremthetnének, így a fogyasztóknak továbbra is az indokoltnál magasabb hírközlési díjakat kell fizetniük.
Az ellenzéki szervezet informatikai kabinetjének jelentésében szereplő állításokat összegezve tehát kijelenthetjük, hogy az információs társadalom bizonyosan nem a következő két esztendőben fog megvalósulni. De ezt részletes tanulmány nélkül is tudhatják mindazok, akik mostanság lakhelyet változtattak.
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
