Magyarország és Ukrajna között ez év november elsejétől életbe lépett a vízumkényszer, amelynek értelmében az ukrajnaiak – ezen belül a kárpátaljai magyarok is – kizárólag vízummal ellátott útlevéllel léphetnek Magyarország területére. A két ország közötti kishatárforgalom megszüntetése elsősorban a kárpátaljai magyarságot sújtja, amelynek kapcsolattartása az anyaországgal így jelentős mértékben megnehezedik. Bár a magyar külképviselet előtt már most is kisebb tömegek állnak, egyesek jóslatai szerint az ott dolgozók néhány hét múlva igazi tumultusra készülhetnek fel. A kárpátaljai emberek többsége csak most kezd ráeszmélni, hogy a vízumkényszer bevezetéséről szóló híreket komolyan kell venni.
– Nem kellünk mi a „magyaroknak” – mondja hangosan többeknek nem tetsző véleményét az anyaországi magyarokról egy szintén magyar nemzetiségű férfi az ungvári konzulátus előtt álló sorban. Majd elkezdi fejtegetni, ha Magyarországon napjainkban készülne egy közvélemény-kutatás arról, mennyire viselik szívükön az anyaországiak elszakított társaik jövőjét, kiderülne, hogy a többséget egyáltalán nem érdekli a határon túli magyarok mindennapi bukdácsolása. – De ha már így történt – mondja –, legalább a vízumigénylés során kivételezhetnének velünk, magyar nemzetiségűekkel. Mindezt úgy képzeli el, hogy először az ottani magyarok kérelmeit fogadnák a konzulátuson. – Igaz ugyan – teszi hozzá –, hogy sokan a munka miatt lépnek anyaországuk területére, de sokan családtagjaikat, rokonaikat szeretnék meglátogatni. A jelenlegi magyar kormány hibájának rója fel, hogy hiába őrizgeti magyarigazolványát, nem sok hasznát veszi, mert nem könnyíti meg a határátkelést.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint szervezetük a kezdetekben valóban abban reménykedett, hogy a magyarigazolvány majd különféle könnyítéseket tesz lehetővé, ám a magyar Külügyminisztérium képviselői a tárgyalások során mereven elutasították a felvetést. Ennek ellenére a KMKSZ megpróbál segíteni a kárpátaljai magyarok vízumigénylésében, ezért tervezi, hogy saját ügyintézőt fogad fel a magyar anyanyelvűek részére. A szövetség saját turisztikai céget tervez bejegyeztetni, amelyen keresztül sorban állás nélkül juthatnak a magyar nemzetiségűek a határátlépési engedélyhez. Mindehhez persze szükség van az ukrán és a magyarországi hatóságok jóindulatára is. – A vízumkiadás kisebb-nagyobb akadályokkal ugyan, de zajlik, persze az első napok tapasztalataiból még nem lehet lehet messzemenő következtetéseket levonni – szögezte le Kovács Miklós.
Kárpátalján az elmúlt napokban a legtöbben az egy évre szóló, többszöri beutazásra feljogosító vízumot kérték. Míg a vízumkényszer bevezetése előtt főleg azok látogattak el a konzulátusra, akik munkájuk, sürgős ügyeik miatt akartak Magyarországra utazni, ezek után valószínűleg többségében a rokoni kapcsolataikat ápolni vágyók állnak majd sorba a külképviseletnél. Miattuk már most is több munkavállalási vízumért folyamodó panaszkodott arra, hogy nehezebbé vált a konzulátusra való bejutás.
Szabó Ottó magyar főkonzul a tumultus elkerülése érdekében arra hívta fel a sajtón keresztül a helyiek figyelmét, hogy az első két-három hétben inkább azok folyamodjanak vízumért, akik november első felében szeretnének Magyarországra utazni. Az illetékesek azt ígérik, hogy a vízumot a kérelem beadásától számítva öt napon belül kiadják, de az ügyfélfogadó irodákban jelenleg csak annyi beadványt fogadnak, amennyit fel tudnak dolgozni. Eddig több mint 600 igénylő kapta meg a határátlépési engedélyt. Bár a kérelemhez elvileg nincs szükség meghívóra, mégis kedvezőbb elbírálás alá esik, akit Magyarországról invitál meg valaki. Belépési engedély ide vagy oda, a határátlépés során előfordulhat, hogy napi ezer forintot kell felmutatni az utazónak.
– Furcsának tartottam, hogy a konzulátus előtt várakozók többsége ukránul és oroszul beszélt, magyarokkal alig találkoztam – mesélte tapasztalatait egy szintén kárpátaljai lakos, Balog Ferenc, aki hivatalosan az ingyenes „turistavízumért” állt ugyan sorba, de valószínűleg nem az anyaország szépségeiben, hírességeiben gyönyörködik majd elsősorban. Ő egyike azoknak a „fuvarosoknak”, akik hetente többször is átlépik autójukkal Magyarország határát, amellyel oda is, vissza is háromezer forintért szállítják a kárpátaljai idénymunkásokat. Ezen üzletág művelői egészen jó megélhetést tudnak biztosítani családjuknak. – Nem repesek az örömtől, hogy ezzel kell foglalkoznom, de a családomért bármilyen munkát elvállalnék – mondja. Korábban jól menő étterem vezetője volt, de miután az csődbe ment, munkakört váltott.
A különböző kárpátaljai közleményekből kiderül: a kijevi vízummegállapodás nem érinti a 90 napnál hosszabb magyarországi tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos rendelkezéseket. A munkavállalási, tanulmányi, gyógykezelési határátlépési engedélyek változatlan formában igényelhetők. Aki félévente 90 vagy annál kevesebb napot kíván Magyarországon tölteni, arra az új vízumtípus vonatkozik, aki ennél többet, arra a már korábban is érvényes vízumfajták.
Létezik egyszeri, valamint többszöri ki- és beutazásra jogosító vízum. A vízum érvényessége arra vonatkozik, hogy milyen időszakon belül lehet felhasználni. Ha például valaki hat hónap érvényességű vízumot kap egyszeri beutazásra, az azt jelenti, hogy a hat hónapon belül bármikor beutazhat Magyarországra, de csak egyszer. Ha többszöri beutazásra jogosító vízumot kap, a hat hónapon belül többször is átlépheti a magyar határt. Mindkét vízumfajtára érvényes, hogy a Magyarországon töltött idő összességében nem haladhatja meg a kilencven napot. Az öt évig érvényes vízummal félévenként kilencven nap tölthető Magyarországon. Hosszú lejáratú vízumot igényelhetnek többek között a két állam közötti gazdasági, kulturális, tudományos, oktatási, sport, önkormányzati, egyházi vagy a szerződő felek egyéb fontos nemzeti érdekeit szolgáló kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek; azok, akik a Magyar Köztársaság területén eltemetett hozzátartozójuk sírhelyét kívánják látogatni; illetve a családi kapcsolatok fenntartása érdekében utazók. A magyar nemzeti vízumok a Magyar Köztársaság területére érvényesek, más országokba történő továbbutazásra nem adnak lehetőséget.
Az úgynevezett kilencvennapos vízummal nem lehet Magyarország területén munkát vállalni. Akit illegális munkavállaláson vagy „túltartózkodáson” érnek, azokkal szemben az idegenrendészeti hatóságok járnak majd el. Ezzel többen is tisztában vannak, ám mint mondják, kockáztatni muszáj. – A lányom Keszthelyen tanul, erdőmérnök lesz, de a magas tandíjat csak úgy tudjuk kifizetni, ha itt vállalok munkát – meséli elkeseredve egy férfi, aki szülőföldjén biológiatanár, ám abból a kevéske pénzből már nem tudná finanszírozni a gyerek tanulmányait. Most jár először Magyarországon „munkaügyben”. – Szerencsét próbálok, remélem, beválik az a hely, ahová kőművesként akarok elszegődni. Ha így lesz, pár nap múlva beadom az illetékes helyeken a munkavállalási vízumhoz szükséges papírokat, de először csak körülnézek.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
