Kennedyre emlékeztek Dallasban

Ezrek gyűltek össze az amerikai Dallasban szombaton, hogy megemlékezzenek az Egyesült Államok hajdani elnökéről, John F. Kennedyről, akit negyven évvel ezelőtt ezen a napon ért halálos lövés a texasi városban. A merénylet körülményeit máig sem tisztázták.

Emlékezni gyűltek össze a Kennedy család tagjai szombaton a Washingtonhoz közeli Arlington temetőben az Egyesült Államok 35. elnökének sírját jelző örökmécsesnél: negyven évvel ezelőtt John Fitzgerald Kennedyt éppen ezen a napon, 1963. november 22-én érte halálos lövés Dallasban. – John F. Kennedy már majdnem annyi ideje elment közülünk, amennyi ideig élt, mégis: emléke máig büszkeséggel tölti el az amerikai nemzetet, az elvesztése miatt érzett fájdalmat pedig az évek múlása sem enyhíti – mutatott rá a síremléknél tartott beszédében George W. Bush, az USA jelenlegi elnöke.
A texasi városban, ahol hivatalos ünnepséget nem rendeztek az évfordulóra, időközben ezrek rótták le tiszteletüket a máig népszerű Kennedy emléke előtt. A legtöbben a belváros azon pontja körül gyülekeztek, ahol egy, az aszfaltra festett X jelzi a merénylet helyét: itt haladt át az elnököt szállító nyitott limuzin abban a pillanatban, amikor a végzetes lövések eldördültek. Az érkezők – köztük számtalan külföldi – virágcsokrokat, zászlókat, verseket, apró tárgyakat helyeztek el a sebtében felállított emlékhelynél. Mások a Texas School Book Depository, vagyis az állami tankönyvraktár hajdani épületének hatodik emeletét kémlelték, ahol a hivatalos magyarázat szerint a tettes, Lee Harvey Oswald meghúzta olcsó, postán rendelt fegyverének ravaszát 12 óra 30 perckor – adta hírül a CNN hírtelevízió.
Az amerikaiak közül sokan még mindig jól emlékeznek, hol voltak és mit csináltak, amikor a gyilkosságot hírül adták a rádiók. – Szörnyű érzés volt; abban a korban mi mindannyian szerettük őt – nyilatkozta negyven év múltán az Associated Pressnek Jim Johns, aki 1963-ben 12 éves kisiskolás volt Houstonban. Jól emlékszem – mesélte – , hogy a tanárunk sírni kezdett, aztán a lányok is az osztályban, mi fiúk pedig egyből az oroszokat átkoztuk, mert azt hittük, ők voltak. Mindannyian háborúba akartunk menni – tette hozzá.
A merényletről máig sok elmélet születik. Egy idei felmérés adatai szerint az amerikaiak alig harmada hiszi azt, hogy Oswald egymaga lőtt, míg 51 százalékuk úgy véli, a férfi nem egyedül gyilkolt, még egy merénylő volt a tankönyvraktárban. Bár a Kennedy-gyilkosság kivizsgálására felállított Warren-bizottság 10 hónapos munka után kiadott jelentése szerint Oswald magányos gyilkos volt, a közvélemény szerint csak annyi biztos, hogy a Dallasban eldördült lövések megsebesítették John Connally texasi kormányzót is. Az autóban a kormányzón és az elnökön kívül Kennedy felesége, Jackie utazott.
Az USA első katolikus elnöke azért utazott Dallasba, mert hatalmi harc alakult ki a Demokrata Párt texasi szervezetében. Kennedy célja az volt, hogy hogy kibékítse egymással John Connally-t és a demokrata párt egyik befolyásos szenátorát, az ő viszályuk ugyanis komolyan ronthatta az elnök esélyeit a következő évben esedékes választáson. Újabb összeesküvés-elméletek születését indokolja, hogy Kennedynek állítólag voltak olyan munkatársai, akik biztonsági szempontokra hivatkozva azt tanácsolták neki az utazás előtt, hogy ne menjen el a texasi városba.
Az elnök mégis elutazott, és valaki vagy valakik lelőtték, miközben a többezres ünneplő tömeg között haladó, motoros rendőrök kísérte konvoj elején hajtott nyitott limuzinja. A hatóságok már a merénylet után néhány órával nyilvánosságra hozták a feltételezett tettes, Lee Harvey Oswald nevét, akit egy moziban fogtak el, kevéssel azután, hogy a férfi fegyverrel fenyegetőzött, majd agyonlőtt egy rendőrt, amikor igazoltatni akarták. Sokak szerint az is rejtélyes, hogy Oswald nem kerülhetett bíróság elé, mert két nappal a merénylet után Jack Ruby, egy éjszakai bár tulajdonosa a rendőrség épületében agyonlőtte, amikor a fogdából át akarták szállítani egy börtönbe. Ruby állítólag az elnök iránt érzett szeretete miatt nyúlt fegyverhez.
A korábbi felmérésekben megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, a merénylet egy szélesebb körű öszszeesküvés része volt; a válaszadók több mint kétharmadának pedig meggyőződése, hogy a gyilkosságban a kormány keze is benne volt. Senki tudja pontosan, mi történt Dallasban 1963. november 22-én, vagy ha igen, akkor nem mondja el. A vizsgálat anyagát 75 évre titkosították, így az akták kutathatóságára 2038-ig várni kell.