Számháború zajlik a 2004-es agrárköltségvetés körül, ami azért zavaró, mert ha a gazdálkodók minden igényét kielégítené a jövő évi büdzsé, akkor is az eddigiektől eltérő metodikát kellene alkalmazniuk, hiszen az uniós támogatásokhoz utólag jutnak hozzá. A költségvetés azonban nem fedezi a teljes „hazai szükségletet”, és mivel az uniós forrásokra pályázni kell, azok kihasználtságának aránya határozza meg az agrárium forráshiányát, amely jövőre elérheti a 100–150 milliárd forintot – jelentette be tegnap Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara (MAK) elnöke.
Az elnök emlékeztetett az Agrárgazdasági Tanács 2004-re szóló állásfoglalására is, amely kimondja: a csatlakozásig az uniós felkészülésben elsőbbséget kell biztosítani szakmai és költségvetési területeken a szakmai és kormányzati szerveknek. Ehhez viszont – elsősorban nemzetgazdasági szempontból – elengedhetetlen a költségvetési források biztosítása. A különböző uniós alapok lehívásához biztosítani kell a hazai önrészt, mert nem szabad megengedni, hogy azok elvesszenek. Ezért szükséges a 2004-es költségvetésben a 30 százalékos nemzeti támogatás biztosítása is, különösen akkor, ha a kormány már az arról szóló határozatot is elfogadta – hangsúlyozta Csikai Miklós. Elmondta: a kamara szakértői szerint a jövő évben az agrárium csak hitelfelvétellel tudja finanszírozni feladatait. Ezt erősíti az agrártárca törekvése, amely január elsejétől százmilliárdos kedvezményes hitelt biztosítana a termelőknek. A kamara elnöke azonban azt is aláhúzta, hogy a támogatás és a hitel között az az alapvető különbség, hogy az utóbbit kamatostul vissza kell fizetni.
Mindezek mellett Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamar főtitkára úgy vélte, hogy a magyar mezőgazdaság 2004-ben finanszírozható lesz, amennyiben januárban valóban elindul az agrárkormányzat által kezdeményezett százmilliárd forintos hitelcsomag, és jövőre ősz elején a gazdák hozzájuthatnak az uniós támogatások ötvenszázalékos előlegéhez, amelyet várhatóan szintén hitelből kíván finanszírozni a kormányzat.
A MAK szerint, ha a 30 százalékos nemzeti támogatások 91,3 milliárdját összehasonlítjuk a 2004. évet terhelő determinációk több mint 80 milliárdjával (a legfrissebb hivatalos közlés szerint ez az összeg meghaladja a 89 milliárd forintot), akkor látható, hogy nemzeti támogatásra nem marad pénze a földművelésügyi tárcának. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetéséből pedig több mint 65 milliárd forint hiányzik, amelynek pótlásáról gondoskodnia kell a kormánynak.
Ebele Ferenc elmondta: a MAK nem érti, hogy egyesek miért akarják a kamara jövő évi költségvetésének megkurtítását kezdeményezni. (A hét végén Magda Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista elnöke vetette fel annak lehetőségét, hogy 400 millió forinttal csökkenteni kellene a kamara költségvetését.) Ebele Ferenc közölte: az agrárkamara a jövő évben 782,4 millió forintból gazdálkodik. Ez az összeg biztosít fedezetet azon feladatok ellátására, amelyekre az agrártárcával szerződött. Ebben az összegben benne van annak a 200 tanácsadónak a foglalkoztatása is, akik a magyar gazdálkodók uniós felkészítését segítik. Hozzátette: egy tanácsadó foglalkoztatása havi 335 ezer forintba kerül, ebben az öszszegben benne van az irodabérlet, a gépkocsihasználat, továbbá a tanácsadók munkabére a közterhekkel együtt.
Várhatóan a jövő év elején indul az a százmilliárd forintos kedvezményeshitel-program, amelynek előkészítésén jelenleg is dolgoznak az agrártárcánál – nyilatkozta tegnap Németh Imre földművelésügyi miniszter a távirati irodának. A kedvezményes hitelt az agrárgazdálkodók a jövő évben azért vehetnék igénybe, mert az európai uniós csatlakozás után a közösség szabályai miatt csak „fáziskéséssel” juthatnak hozzá a támogatásokhoz. Ezt az időt kívánják áthidalni a kedvezményes kölcsönnel. A hitelt több bank is folyósítaná, ezek közül az egyik az FHB volna – tájékoztatott a miniszter.
***
Nem a pénz a lényeg.
Az európai uniós csatlakozásban nem a támogatási pénz a lényeg, hanem azok a lehetőségek, amelyeket a közösség piaca nyújt a mezőgazdaság számára – mondta tegnap a parlamentben Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára napirend előtti felszólalásában. Magyarország a világ legfejlettebb piacához fog csatlakozni, amit egyetlen támogatási formával sem lehet pótolni. A felszólalásra reagálva Csáky András (MDF) azt mondta: a kormány már előre mentségeket keres arra, hogy miért nem lesz sikeres az integráció a magyar mezőgazdaság számára. (P. N. O.)
***
Pénzhiány az agráriumban.
A 2004-es agrárköltségvetés 293 milliárd forint, ami az agrártárca minden pénzbeli kifizetési kötelezettségét összeadva azt jelenti, hogy legalább 140 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az agráriumnak – emlékeztetett tegnap Medgyasszay László. Rámutatott: ha a 2004-es, a gazdák által ténylegesen felhasználható 131 milliárd forintot szembeállítjuk a 90 milliárd forintos determinációval, a csatlakozás után is fizethető nemzeti támogatások 50 és 30 százalékos nemzeti támogatások 90 milliárdjával, akkor e tételek százmilliárdnál magasabb összegre rúgnak; ez hiányzik az agráriumból. (N. O.)
origo.hu
Orbán Viktor is köszöntötte az új pápát
