– Eleshetnek a magyar cégek a pénzügyi-mezőgazdasági támogatásoktól, valamint a belső piacra való korlátlan bejutási lehetőség adta előnyöktől, amennyiben a brüsszeli országjelentésben megjelölt problémás kérdések a kitűzött időpontig nem kapnak megfelelő orvoslást – hangoztatta Jürgen Köppen. Az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője példaként az élelmiszer-ipari üzemeket említette, amelyeket vagy akkreditálni kell a megszabott határidőig, vagy be kell zárni. Hozzáfűzte: bizonyos kérdésekre, így az élelmiszer-higiéniára vonatkozó szabályokra az EU rendkívül kényes, így a bizottság nem is tehet engedményeket. Köppen azt is fontosnak tartotta kiemelni, az utolsó országjelentés nincs hatással arra, hogy Magyarország jövő év májusától az unió tagja lesz. Mint kifejtette, a csatlakozó országok a vizsgált kérdések hetven százalékában zöld utat kaptak, a kiosztott sárga lapok viszont arra figyelmeztetnek: bizonyos lépéseket még meg kell tenni május elejéig.
*
A diplomata értékelése szerint azonban „viharfelhők”, vagyis negatívumok is nehezítik „hajónk gond nélküli parthoz érését”. Köppen ezek közé sorolta a makroökonómiai helyzet romlását, a magas költségvetési hiányt, a termelési szint túl lassú emelkedését, a külföldi beruházások erőteljes csökkenését, a közigazgatási, igazságszolgáltatási rendszer átláthatatlanságát, a roma kisebbség hátrányos helyzetét, s azt, hogy a törekvések ellenére a korrupció továbbra is nagy. További lépések szükségesek a gyógyszeripari és egyéb ipari termékek szabad piaci mozgásának és a közbeszerzési eljárások zavartalan működésének biztosításához – tette hozzá. Megalakultak a kifizetésekhez nélkülözhetetlen ügynökségek, működésük viszont még nem biztosított. Súlyos gondokat okoz a vidékfejlesztés kérdése is, ahol Köppen elmondása szerint komoly késedelmek tapasztalhatók. Kérdésre válaszolva a diplomata úgy vélte, elvileg akár nettó befizetővé is válhatunk, ennek azonban igen kicsi az esélye.
A Magyarországnak címzett EU-bizottsági kifogások jó részével egyetért Juhász Endre EU-integrációért felelős tárca nélküli miniszter, ám a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülést ért kritikai megjegyzést okafogyottnak minősítette egy sajtóbeszélgetésen csütörtökön. Mint mondta, a szeptember 30-i állapotfelmérést követően Magyarország benyújtotta az e területre vonatkozó programot.
Alkalmazkodásban kiváló, érdekérvényesítésben annál gyengébb a kormány – összegezte benyomásait tegnapi sajtótájékoztatóján Németh Zsolt. A külügyi bizottság fideszes elnöke a monitoringjelentésről szólva leszögezte: a Kovács László által idézett sárga lapos figyelmeztetés hasonlatánál maradva olyan edzőmérkőzést játszottunk, amelyen négy-nullás vereségünket öngóljaink okozták. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány számára oly kedvezőtlen országjelentés miatt nem háríthatja a felelősséget elődjére, hiszen az értékelés az egy évvel ezelőtt, Koppenhágában vállalt teljesítéseket vizsgálta.
A fő kifogásokkal kapcsolatban a fideszes politikus többek között leszögezte, kár volt megszüntetni az előző kormányzat idején létrehozott SAPARD-hivatalt, hiszen abból kinőhetett volna a mezőgazdasági kifizetéseket koordináló rendszer. Elvérzett a lobbicsatákban a kormány akkor is, amikor az integrált igazgatási rendszert kellett volna kialakítania. Németh Zsolt nem tartja meglepőnek a vidékfejlesztés kritikáját sem, hiszen az erre kapott támogatásokat a kormányzat mezőgazdasági szerkezetváltásra akarta fordítani. Szót ejtett arról is, hogy az állat-egészségügyi és élelmiszeripari hiányosságok miatt hazánk exportjában komoly fennakadás keletkezhet. A külügyi bizottság elnöke végül leszögezte, hogy mindezek és a további kifogások – többek között az igazságszolgáltatásban megrendült bizalom, az átláthatatlan közbeszerzések és a korrupció – miatt hazánk már nem számít a térség éllovasának. Kovács László pártelnök-külügyminiszter állításával szemben Németh Zsolt úgy véli, a minősítés alapján nem a negyedik, hanem a hatodik-hetedik helyen állunk a csatlakozásra váró tíz állam listáján.
Az osztrák parlament elhalasztotta a bővítésről szóló szerződés ratifikálását. Szájer József szerint ez nem politikai okokból történt.
***
Figyelmeztetés a tÍzeknek.
A bizottsági jelentés szerint a tíz ország mindegyike az uniós jogharmonizáció „magas fokát” érte el, de mindegyiküknek további lépéseket kell még tenniük annak érdekében, hogy jövő év május 1-jére készen álljanak a csatlakozásra. Brüsszel ugyan ezúttal sem állított fel semmilyen rangsort, a jelentések összevetéséből kiderül, hogy a legkevesebb, mindössze egy figyelmeztetésben részesített Szlovéniát és Ciprust Litvánia és Észtország követi két, illetve három büntetéssel. Csehországnak három, Szlovákiának négy piros lapja van. Lettország öt, Málta hat, Lengyelország pedig kilenc ilyen területtel szerepel a jelentésekben. Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította Bulgáriának és Romániának azt a célját, hogy 2007-ben az EU tagjává válhassanak, Törökországot pedig további erőfeszítésekre biztatta a politikai és gazdasági feltételek teljesítése érdekében. (MN)
origo.hu
Brutális baleset Cegléden, motoros és autó ütközött össze – videó
