Liechtenstein mégis aláírt

Hosszas huzavona után Liechtenstein, Norvégia és Izland aláírta az Európai Gazdasági Térség kibővítését az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó tíz új tagállammal, köztük Magyarországgal. A fejleményt a brüsszeli Európai Bizottság elégedetten kommentálta, mert egy hónappal ezelőtt – Liechtenstein ellenállása miatt – az utolsó pillanatban elmaradt az aláírás.

Jelenleg az Európai Gazdasági Térségnek a 15 EU-tagállam mellett Norvégia, Izland és Liechtenstein a tagja, de a csatlakozással egyidejűleg az új európai uniós országok is bekerülnek ebbe a térségbe. A keddi vaduzi ceremónián a három ország külügyminiszterei látták el kézjegyükkel az okiratot. Az aláírásra annak ellenére került sor, hogy közben nem oldódott meg az a vita, amely Liechtensteint két új belépővel, Szlovákiával és Csehországgal szembeállítja, s amely miatt az október közepére tervezett eredeti csatlakozási ceremónia az utolsó pillanatban elmaradt. A kis hercegség ugyanis jogtalannak tartja, hogy a II. világháborút követő Benes-dekrétumok alapján elkobozták a liechtensteini állampolgárok csehszlovákiai javait, egy kalap alá véve őket a németekkel és az osztrákokkal. Liechtenstein arra hivatkozik, hogy kétszáz éve önálló állam, s mindkét világháborúban semleges volt, ezért az elkobzott javak viszszaadását követeli. A tét nem kicsi: alapvetően olyan ingatlanokról van szó, amelyek a liechtensteini hercegi család birtokában voltak, s amelyek területe Csehországban és Szlovákiában meghaladja a hétszáz négyzetkilométert – ez négyszerese az egész hercegség területének.
A csatlakozási szerződéshez így azután olyan mellékleteket csatoltak, amelyek ismertetik a szemben álló felek álláspontját. A liechtensteini kormány szóvivője pedig közölte: folytatják a megbeszéléseket Prágával és Pozsonnyal, remélve, hogy néhány hónapon belül közös álláspontra juthatnak. Az aláírás jelentőségét az adja, hogy az új EU-tagországok az unió mellett majd Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben is élhetnek az egységes belső piac kínálta előnyökkel. Ráadásul e három ország a szerződés értelmében multilaterális alapon, valamint Norvégia kétoldalú szinten is támogatást nyújt majd a tíz új tagállamnak. Ezekből Magyarország a 2004. május elsejével kezdődő ötéves időszakban évente 27 millió euró támogatásra jogosult, azaz öt év alatt összesen 135 millióra.