Az év első kilenc hónapjában az eladott új autók darabszámának növekedése mellett a lízingszerződések száma is emelkedett. Manapság azonban nehezen igazodnak el az ügyfelek, és sokan nem tudják, hogy melyik konstrukciót – euró-, svájcifrank- vagy forintalapú – válasszák. Palotai József, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, a VB Lízing Kft. ügyvezetője szerint a tisztánlátá-sért jó tudni: a devizaalapú lízingnél a finanszírozó euróban veszi fel a hitelt, ezt forintra konvertálja, s ebből nyújt hitelt az ügyfélnek. Utóbbi forintban teljesíti törlesztését, amit a finanszírozó euróra vált, s ebből fizeti ki saját hitelét. Ha a forint erősödik, akkor az ügyfél és a finanszírozó kevesebbet fizet, ha viszont gyengül, akkor ezzel ellentétes a folyamat, vagyis tehernövekedéssel kell számolni. A devizabázisú lízinget felvett ügyfelek az elmúlt években kétszer-háromszor élhették meg, hogy jelentősen, átlagban akár tízezer forinttal is többet kellett fizetniük havonta. Amennyiben az ügyfél forintalapú finanszírozást vesz igénybe, a futamidő végéig többet fizet, mintha euróhoz kötötte volna szerződését, hiszen a forintkamatszint jelentősen magasabb (Bubor 9,39 százalék/év), mint az euróé vagy a svájci franké. Igaz, az árfolyamváltozás nem jelent rizikót – tette hozzá a szakember.
Palotai aláhúzta: a svájci frankos lízing mellett relatív olcsósága szól, hiszen az euró- és a svájci- frank-alapú finanszírozás között kétszázalékos kamatkülönbség van, utóbbi javára. A frank/forint árfolyam azonban jelentősen tágabb határok között mozog, mint az euróbázisú, így kockázata is nagyobb. Egyébként a konstrukció megválasztása mindenütt problémát okoz. Palotai József példaként Ausztriát említette, ahol a jenalapú finanszírozás miatt egyes gazdák elveszítették földtulajdonuknak akár a felét is.
A hazai lízingpiac anomáliákkal telített. Ennek egyik legjellemzőbbje, hogy – lízingszakemberek szerint – a gépjármű-finanszírozást az autókereskedők vezérlik. Palotai József kiemelte: a szűkös profit miatt a kereskedők érdeke, hogy a legmagasabb jutalékot szerezzék meg a lízingcégektől, s e tekintetben csak másodlagos szempont az ügyfél érdeke. Vélekedését alátámasztja, hogy a Postabank Rt. hitelleveles konstrukciója – amely kedvező lett volna az ügyfeleknek – óriási felháborodást váltott ki a dílerekből. A hitellevél lényege az volt, hogy az ügyfél saját kondíciói alapján előre megkapott összegből bármelyik autószalont felkeresheti, s ott tetszése szerint választhat. Így azonban „ugrott” volna a kereskedők sok esetben 8-10 százalékos jutaléka.
A szakember szerint az is előfordul, hogy a kereskedő által meghirdetett ár a készpénzes vevő számára „nem él”, hiszen azt a hitelkonstrukcióra találták ki. Aláhúzta: nem ritka, hogy a jutalék megszerzéséért a kereskedők nem engedik meg, hogy az ügyfél saját lízingcéget hozzon a vásárláskor. Bár ez így sosem hangzik el, hanem más kifogással szabnak határt az ügyletnek a kereskedők – tette hozzá. Az elnökségi tag szerint az ügyfelek saját érdeke, hogy több cég ajánlata közül válasszák ki a nekik megfelelőt. Ez azonban nem egyszerű, hiszen az interneten öszszehasonlító táblázatok csak elvétve találhatók, míg a kereskedésekben többnyire kész tények elé állítják a vevőket, s a kínálat egy ajánlatra korlátozódik. Ezzel szemben néhány éve még fel lehetett fedezni a piacgazdaság jegyeit, akkor a szalonokban akár két-három lízingtársaság ajánlata közül lehetett választani. Azok pedig, akik már meglévő szerződéssel rendelkeznek, ám a választott konstrukció helyett másikat szeretnének, a szerződés időtartama alatt egyszer változtathatnak. Palotai azonban rámutatott: ha az ügyfél rossz időpontban száll át az általa választott új konstrukcióba, akár több százezer forintot is bukhat lépésén. A lízingcégek kockázatát viszont jelentősen növelte a gyengébb forint; s a nem fizető ügyfelek miatt a vállalatoknak jelentős mértékben kellett növelniük az értékvesztést, egyfajta céltartalékot. A statisztikából kitűnik, hogy a törlesztést „elfelejtők” inkább a használt autót vásárlók körében gyakoribbak. Palotai József hangsúlyozta: az elmúlt tíz év alatt idehaza mind hatékonyabb lett a nem fizetők elleni fellépés, a renitensek kiszűrése. Emlékezetes, hogy a 90-es évek elején egyesek még megtehették, hogy egy lízingcégtől elvitték az autót, a díjat nem fizették, s a cég már annak is örült, ha az autót hónapokkal később vissza tudta szerezni. A lízingtársaságok nem fordultak bírósághoz, hanem inkább buktak az ügyleten. A tisztességtelen ügyfél pedig végigjárta a magyar piacon jelen lévő szinte valamennyi társaságot, s éveken át mindig új autóban ülhetett. A szakember aláhúzta: a feketelista – többnyire adatvédelmi okok miatt – a mai napig nem készült el. A cégek között ennek ellenére folyik kommunikáció, amely kitér a nem fizető magánszemélyekre és vállalkozásokra is, s a díjat nem fizetők általában 90 napos adósság után kerülnek nyilvántartásba. Számos, lízinghez kapcsolódó kérdés a mai napig nincs szabályozva. Ilyen például a szerződések lezárásának, vagy az operatív és a pénzügyi lízing kérdése. Ezért a szövetség etikai kódexet dolgozott ki. Palotai ismertette: azt szeretnék, ha a nem szabályozott kérdésekben a szakma kialakítana egy normát, amelyet valamennyi szereplő magáévá tenne.
A szakember úgy látja, hogy a magyar piac villámgyorsan eljut a világ gazdaságilag fejlettebb részén működő lízingpiac szintjére. Ott a lízingcégek egészen különleges konstrukciókat is vállalnak, s akár még egyedi kísérleti gépekhez is biztosítanak forrást. A magyar piac mérete ezt azonban kevésbé teszi lehetővé, ám azon cégek esetében, amelyek regionálisan is jelen vannak, már nagyobb az esély arra, hogy egyedi eszközöket is finanszírozzanak, ugyanis azokat a vállalkozás bukása esetén is más országban lévő leányvállalatukon keresztül könnyebben értékesíthetik.
Nincs Panasz
Sülecz Aranka, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kereskedelmi irodájának vizsgáló tanácsosa lapunk kérdésére ismertette: a piacgazdaság és a tiszta verseny szellemével ellentétes, ha valamely gépjármű-kereskedő nem engedi meg, hogy leendő vásárlója az általa megválasztott (hozott) lízingcéggel és annak ajánlatával finanszíroztassa gépjárművét. A GVH-hoz ezzel kapcsolatos panasz még nem érkezett.
Van még tartalék
Király Júlia, a Postabank és Takarékpénztár igazgatóságának nemrég lemondott elnöke, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója – az MTI közlése szerint – egy konferencián kiemelte: az unióba lépést követően a lízingcégeknek leginkább nem egymással, hanem a kereskedelmi bankokkal, nemegyszer anya-hitelintézeteikkel kell majd versenyezniük a lakosságnak kínált kölcsönök, fogyasztási hitelek terén. Aláhúzta: a most zajló hitelezési bővülés ellenére van még tartalék a lakossági hitelek növelésében, hiszen az Európai Monetáris Unió 12 tagállamában a lakossági hitelek, illetve betétek aránya 84,5 százalékot mutatott tavaly, míg hazánkban ez 37,6 százalék volt.
Emelkedő forgalom
Ez év első kilenc hónapjában a lízingcégek 739 milliárd forint fogalmat bonyolítottak a tavalyi bázisidőszak 613 milliárdjával szemben. A forgalomból a személygépjárművek 73, a 3,5 tonnánál nagyobb haszonjárművek 11, a gépek, berendezések, motorkerékpárok 13, míg az ingatlanok három százalékkal részesedtek. Szakemberek az év végére ezermilliárdos forgalmat prognosztizálnak. Idén az év első felében az ügyfelek – a hat legnagyobb lízingvállalatnál – a svájci frank alapot 59, az eurót 29, a forintot pedig 12 százalékban választották.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Aki Brüsszelben elárulja a magyarokat, az nem méltó a budapestiek szolgálatára – videó
