Rendkívüli sajtótájékoztatón utasította vissza tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bíróságokat érő legutóbbi támadásokat. A főbíró felhívásában egyben felkérte a köztársasági elnököt, a kormányt és az Országgyűlést, hogy ítélje el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. – Az elmúlt időszak jelenségeinek burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. Ez egy jogállamban megengedhetetlen – jelentette ki a főbíró. Hozzátette: el kell dönteni, hogy akarunk-e olyan országban élni, ahol a rendőr nem mer intézkedni, a bíró nem mer ítéletet hozni. Az LB elnöke emlékeztetett rá: a közelmúltban többször is előfordult, hogy politikai, közéleti személyiségek a bíróságok döntéseit bírálták, elvárásokat fogalmaztak meg konkrét ügyben. A bíróságok ítéletei vitathatók a nyilvánosság előtt, de az azzal kapcsolatos elvárások megfogalmazása nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is kifogásolható. Lomnici megjegyezte: teljes mértékben egyetért Bárándy Péter igazságügy-miniszter azon nyilatkozatával, amely szerint a politikust sem lehet elzárni attól, hogy akár egy bírósági döntésről is legyen véleménye. Azonban nagyon óvatosan kell bánnia ezzel, nem fogalmazhat meg elvárásokat.
*
Medgyessy Péter válaszlevelében kifejtette: a demokratikus jogállamban a bíróságok és a bírák függetlensége az egyik legfontosabb megvédendő alapelv. Mint írta, olyan jogállamban hisz, amelyben a társadalom nyugodt és csöndes többségének megvetése sújtja a gyűlöletkeltést, az antiszemitizmust és a cigányellenességet. Nincs demokrácia, nincs modern köztársaság akkor, ha bárki kirekesztésre hívhat, ha bárki hivatalos okiratban primitívnek nevezheti embertársát – olvasható a miniszterelnök levelében. Vannak olyan esetek – tette hozzá a miniszterelnök –, amikor a jogállam védelmében változtatni kell a törvényeken.
A főbíró szerint súlyos megítélés alá esik, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman állást foglalt a napokban egy nem jogerős szegedi ítélettel kapcsolatban (lásd keretes írásunkat), noha ez ellentétes a hatáskörét körvonalazó jogi rendelkezésekkel. Ez szerinte alkalmas lehet a másodfokú bíróság befolyásolására. Az ombudsman cáfolta Lomnici kijelentését. – Ha nagyon jóindulatú akarok lenni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy az elnök urat félretájékoztatták – nyilatkozta Kaltenbach. Vasárnap este ugyanakkor az egyik kereskedelmi televízió a szegedi ítélettel kapcsolatban azt közölte: a kisebbségi ombudsman szerint vitatható, hogy a szegedi bíróság döntése alkotmányos-e.
Lomnici Zoltán nehezményezte, és a bírák nevében kikérte magának, hogy Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es honatya az egyik napilap hasábjain azt állította: „a bírák jelentős része ahhoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket.” Lomnici szerint a kirekesztő hangvételű írás a szerzőt minősíti.
Tamás Gáspár Miklós pillanatnyilag szabad gondolkodó, nyilatkozatában a szabadság dominál – vélekedett az írás szerzőjéről az Info Rádióban Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Hozzátette: az utóbbi időben a társadalmi közgondolkodást érintő döntések születtek, amelyek sokakat egyéni állásfoglalásra késztettek, ezt a bíróságoknak el kell fogadniuk. Elmondta: a bíróknak is vannak személyiségi jogaik, és annak védelmében ugyanúgy felléphetnek, mint más ember.
– Demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás résztvevőinek döntéseit a törvényes kereteken kívül, politikai vagy más alapokon kétségbe vonják, vagy befolyásolni igyekezzenek – nyilatkozta lapunknak Polt Péter legfőbb ügyész. Hozzátette: különösen aggályos, ha ezt úgy teszik, hogy az igazságszolgáltatás szereplőinek emberi méltóságát, tisztességét, becsületét, szakmai felkészültségét súlyosan megsértik vagy megkérdőjelezik.
Az MDF-frakció kiáll az igazságszolgáltatás pártatlansága mellett, ezért támogatásáról biztosítja Lomnici Zoltánt és Polt Pétert – közölte Horváth Balázs, a párt jogi kabinetvezetője, aki közleményében úgy fogalmaz: a jövőt féltő aggodalommal – most már félelemmel – látják azonban, hogy egy, a jövőnket meghatározó biztosítékot kívánnak kiiktatni azok, akik az igazságszolgáltatás, a bírák függetlenségének alkotmányos alapjait, most már az ítélkező bíró erkölcsi értékrendjét teszik kétségessé. Tamás Gáspár Miklós a Hír TV-ben nevetségesnek minősítette Lomnici nyilatkozatát.
Lemondásra szólította fel tegnap Gy. Németh Erzsébetet a fővárosi képviselői mandátumáról Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője. A politikus szerint akik megkérdőjelezik és tiltakoznak egy (a Hegedűs-ügyben hozott) jogerős bírósági ítélet ellen, nem képesek demokratikus, jogállami keretek között élni, dolgozni, gondolkodni.
***
A szegedi eset.
A Szegedi Városi Bíróság szeptemberben kihirdetett határozatában egy roma testvérpárnak fejenként kétmillió forint helyett 1,2 milliót ítélt meg ártatlanul fogva tartásuk miatt. Az ítélet indoklásában szerepel az igazságügyi orvos szakértő véleménye is, amely szerint a két férfi személyisége az „átlagosnál primitívebb”. Harangozó Attila, a bíróság elnöke hangsúlyozta: a testvérek etnikai hovatartozása nem játszott szerepet. Hozzátette: egy hasonló pernél a bírónak orvos szakértő véleménye alapján meg kell vizsgálni a kártérítést kérők személyiségét is. (Sz. Á.)
***
Kuncze Mádllal találkozna
Levélben kért személyes találkozót Mádl Ferenc államfőtől tegnap Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a gyűlöletbeszéd büntethetőségével öszszefüggő törvénymódosítás kapcsán. A levél szerint az SZDSZ mérvadónak tekinti az államfő véleményét. Megírtuk, hogy a szabad demokraták parlamenti képviselőcsoportja – korábbi álláspontját felülírva – hétfői zárt ülésén 11-6 arányban arról döntött: feltételekkel támogatná a kormány gyűlöletbeszéddel kapcsolatos javaslatát. Az SZDSZ által az „igenhez” kért garanciák egyike, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér a jogszabály kihirdetése előtt. Kuncze azzal érvelt, hogy bár az SZDSZ továbbra is fenntartja álláspontját, amely szerint a módosítás indokolatlanul korlátozza a szólásszabadságot, az ifj. Hegedűs Loránt református lelkészt felmentő bírósági döntés új helyzetet teremtett. Fodor Gábor SZDSZ-ügyvivő megerősítette: nem ért egyet az indítvány megszavazásával. Mint mondta, azzal egyetért, hogy határozottan fel kell lépni az antiszemita, a rasszista és a kirekesztő nézetek ellen, ám ezt nem lehet a büntetőjog eszközével, a szólásszabadság csorbításával megtenni.
origo.hu
Érettségi 2025: trükkös matekpéldákat kell megoldaniuk a diákoknak
