Egyetértek Lomnici Zoltánnal abban, hogy demokratikus jogállamban a közügyek kérdései, így a bírósági ítéletek is megvitathatók a nyilvánosság előtt, de köztársasági elnökként kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulni – reagált Mádl Ferenc államfő Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének felhívására. A főbíró előzőleg arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilatkozásokat.
A főbíró kedden úgy fogalmazott: súlyos megítélés alá esik az is, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a napokban, már nem első alkalommal, állást foglalt egy nem jogerős ítélettel kapcsolatban, noha ez ellentétes a hatáskörét körvonalazó jogi rendelkezésekkel. Mindezek egyenes következménye, hogy Tamás Gáspár Miklós az egyik napilap hasábjain leantiszemitázta az ifjabb Hegedűs Lorántot felmentő bírót, és azt állította: „a bírák jelentős része ahhoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket”.
Kaltenbach ombudsman szerint Lomnici Zoltán főbírót „rosszul tájékoztatták vagy félretájékoztatták”, mivel ő nem bírálta a szegedi bírósági döntést, amelynek indoklásában szerepel az az orvos szakértői vélemény, hogy a sértettek „személyisége primitívebb az átlagnál”. Ugyanakkor vasárnap este az egyik kereskedelmi televízió a szegedi ítélettel kapcsolatban azt közölte: „a kisebbségi ombudsman szerint vitatható, hogy a szegedi bíróság döntése alkotmányos-e”. Korábban is előfordult már, hogy Kaltenbach minősítette a bíróságok döntéseit. 2001 novemberében a Heti Válasznak úgy nyilatkozott a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletéről: az meszszebb ment az Alkotmánybíróság útmutatásánál, és akadályozza a közösség elleni izgatás büntetőjogi szankcionálását.
A megyei bírósági elnökök támogatják Lomnici Zoltán felhívását, amelyben „a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulások” elítélésére kérte fel az államfőt, a kormányt és az Országgyűlést. – Egyetértek az elnök úr véleményével, és azt gondolom, hogy a bírói karnak is ez az álláspontja a megyében – fogalmazott számos, az MTI-nek nyilatkozó vezetőbíró mellett Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság vezetője hangsúlyozta: a bíróság folyamatban lévő ügyekben „nem tűr el semmiféle külső beavatkozást, ráhatást, nyomásgyakorlást”. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke szerint az még magyarázható, ha „csak a filozófusok vannak szereptévesztésben”, de ha a „mértékadó politikusok is felveszik ezt a magatartást”, az már a jogállamiságot veszélyezteti.
A MIÉP a demokrácia és a független bíróság védelme érdékében aláírásgyűjtésbe kezd – jelentette be tegnap Csurka István. Szerinte „nem engedhető meg, hogy a gátlástalanok, a söjtöri zabálók és a mindenre antiszemitizmust kiáltók anarchiába döntsék az országot”.
*
Kölcsönös engedmény
Kikerülhet a gyűlöletbeszéd szabályozásból az alsóbb- és felsőbbrendűségre történő utalás, és ha a parlament ilyen formában fogadja el a tervezetet, az igazságügy-miniszter kérni fogja az államfőt, forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából – közölte Kuncze Gábor (SZDSZ) a gyűlöletbeszéd szabályozásáról tartott tegnapi egyeztetés után. A szabad demokrata politikus mellett Bárándy Péter igazságügy-miniszter és Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője vett részt a tanácskozáson. Kuncze hangsúlyozta, a koalíciós pártok egyetértenek azzal, hogy az SZDSZ által alkotmányellenesnek tartott részek kerüljenek ki a javaslatból. Lendvai Ildikó jelezte: az MSZP számára is megnyugtató, ha a tárca kéri meg az államfőt az előzetes normakontrollra.
Az ügy előzménye, hogy az SZDSZ-frakció hétfői zárt ülésén, korábbi álláspontját felülírva, 11:6 arányban döntött arról: ha garanciát kapnak arra, hogy az államfő előzetes normakontrollt kér, illetve kimarad a jogszabályból a fent említett passzus, megszavazzák a gyűlöletbeszéd-indítványt. Tegnap az államfő sajtóirodája útján tudatta, hogy fogadja majd Kuncze Gábort a gyűlöletbeszéddel összefüggő jogszabály-módosítás kapcsán.

Megöltek egy nőt Budapesten