Mádl körültekintő nyilatkozatokra int

A közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulnia – reagált Mádl Ferenc államfő Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökének felhívására. A megyei bíróságok vezetőinek nagy része is kiállt a főbíró mellett.

Tábori Gabriella
2003. 11. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyetértek Lomnici Zoltánnal abban, hogy demokratikus jogállamban a közügyek kérdései, így a bírósági ítéletek is megvitathatók a nyilvánosság előtt, de köztársasági elnökként kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulni – reagált Mádl Ferenc államfő Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének felhívására. A főbíró előzőleg arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilatkozásokat.
A főbíró kedden úgy fogalmazott: súlyos megítélés alá esik az is, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a napokban, már nem első alkalommal, állást foglalt egy nem jogerős ítélettel kapcsolatban, noha ez ellentétes a hatáskörét körvonalazó jogi rendelkezésekkel. Mindezek egyenes következménye, hogy Tamás Gáspár Miklós az egyik napilap hasábjain leantiszemitázta az ifjabb Hegedűs Lorántot felmentő bírót, és azt állította: „a bírák jelentős része ahhoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket”.
Kaltenbach ombudsman szerint Lomnici Zoltán főbírót „rosszul tájékoztatták vagy félretájékoztatták”, mivel ő nem bírálta a szegedi bírósági döntést, amelynek indoklásában szerepel az az orvos szakértői vélemény, hogy a sértettek „személyisége primitívebb az átlagnál”. Ugyanakkor vasárnap este az egyik kereskedelmi televízió a szegedi ítélettel kapcsolatban azt közölte: „a kisebbségi ombudsman szerint vitatható, hogy a szegedi bíróság döntése alkotmányos-e”. Korábban is előfordult már, hogy Kaltenbach minősítette a bíróságok döntéseit. 2001 novemberében a Heti Válasznak úgy nyilatkozott a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletéről: az meszszebb ment az Alkotmánybíróság útmutatásánál, és akadályozza a közösség elleni izgatás büntetőjogi szankcionálását.
A megyei bírósági elnökök támogatják Lomnici Zoltán felhívását, amelyben „a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulások” elítélésére kérte fel az államfőt, a kormányt és az Országgyűlést. – Egyetértek az elnök úr véleményével, és azt gondolom, hogy a bírói karnak is ez az álláspontja a megyében – fogalmazott számos, az MTI-nek nyilatkozó vezetőbíró mellett Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság vezetője hangsúlyozta: a bíróság folyamatban lévő ügyekben „nem tűr el semmiféle külső beavatkozást, ráhatást, nyomásgyakorlást”. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke szerint az még magyarázható, ha „csak a filozófusok vannak szereptévesztésben”, de ha a „mértékadó politikusok is felveszik ezt a magatartást”, az már a jogállamiságot veszélyezteti.
A MIÉP a demokrácia és a független bíróság védelme érdékében aláírásgyűjtésbe kezd – jelentette be tegnap Csurka István. Szerinte „nem engedhető meg, hogy a gátlástalanok, a söjtöri zabálók és a mindenre antiszemitizmust kiáltók anarchiába döntsék az országot”.
*
Kölcsönös engedmény
Kikerülhet a gyűlöletbeszéd szabályozásból az alsóbb- és felsőbbrendűségre történő utalás, és ha a parlament ilyen formában fogadja el a tervezetet, az igazságügy-miniszter kérni fogja az államfőt, forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából – közölte Kuncze Gábor (SZDSZ) a gyűlöletbeszéd szabályozásáról tartott tegnapi egyeztetés után. A szabad demokrata politikus mellett Bárándy Péter igazságügy-miniszter és Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője vett részt a tanácskozáson. Kuncze hangsúlyozta, a koalíciós pártok egyetértenek azzal, hogy az SZDSZ által alkotmányellenesnek tartott részek kerüljenek ki a javaslatból. Lendvai Ildikó jelezte: az MSZP számára is megnyugtató, ha a tárca kéri meg az államfőt az előzetes normakontrollra.
Az ügy előzménye, hogy az SZDSZ-frakció hétfői zárt ülésén, korábbi álláspontját felülírva, 11:6 arányban döntött arról: ha garanciát kapnak arra, hogy az államfő előzetes normakontrollt kér, illetve kimarad a jogszabályból a fent említett passzus, megszavazzák a gyűlöletbeszéd-indítványt. Tegnap az államfő sajtóirodája útján tudatta, hogy fogadja majd Kuncze Gábort a gyűlöletbeszéddel összefüggő jogszabály-módosítás kapcsán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.