Növekedést vár a magyar tőzsde elnöke

Bízik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) növekedési lehetőségeiben és a magyar vállalatok teljesítőképességében Jaksity György, a magyar tőzsde elnöke. A BÉT vezetője a napokban sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy a magyar tőkepiac a nemzetközi parketteken tapasztalható gyengülési trend ellenére javul, immáron két éve.

Hírösszefoglaló
2003. 11. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folyamatosan javuló tendenciát mutat a Budapesti Értéktőzsde, ez a nemzetközi piacoktól ellentétes trend két éve alakult ki a magyar börzén – nyilatkozta a BÉT elnöke, Jaksity György. A tőzsdeelnök szerint a kialakult javulás optimistává teszi a piacot, van is alapja a kedvező hangulatnak, hiszen a fundamentumok is a növekedési irányt vetítik előre.
Jaksity György rámutatott, hogy mind a tőzsdei kapitalizáció, mind a havi átlagforgalom 2001 óta növekszik a BÉT-en. A BUX pedig az elmúlt két évben nagyobb nyereséget ért el, mint a régió vagy akár a világ legnagyobb tőzsdéinek mutatója. A magyar börze ugyanakkor még mindig a világ egyik legolcsóbb részvénypiaca, miközben a magyar kötvények nemzetközi összehasonlításban a legdrágábbak közé tartoznak – mondta a tőzsdeelnök.
Jaksity György szerint ebből az következik, hogy a részvénypiacban még rengeteg lehetőség rejlik. A javuló vállalati eredmények ellenére ugyanis a BÉT még mindig nem közvetíti azt az értéket, amit a magyar vállalatok képviselnek. Ugyanakkor a magyar befektetők megtakarításaiknak még mindig kis hányadát költik részvényekre – állapította meg a BÉT elnöke. Az idei első fél évi adatok alapján a háztartások pénzügyi megtakarításainak mindössze 1,6 százaléka áll részvényekben. Hasonlóan óvatosak a magyar befektetési alapok is, amelyek vagyonuknak kevesebb mint tíz százalékát tartják részvényekben. „Ennek egyik oka, hogy a tőkepiacok 1998-as összeomlása után sok befektető ingatlanba helyezte el pénzét, ez pedig nehezen mozdítható befektetés” – mondta. Komoly problémának nevezte azt is, hogy több éve nem volt jelentős kibocsátás és tőzsdei bevezetés. Másrészt a befektetők még mindig nincsenek tisztában a tőzsdei befektetési lehetőségekkel. Kevésbé ismert például a befektetési hitel, amelynek segítségével a kevés saját erőhöz jelentős külső tőke vonható be, a fizetendő kamat pedig jóval alacsonyabb, mint a hitelből megvásárolható részvények hozama – fejtette ki Jaksity.
Elemzők a tőzsdeelnök szavait túlzottan optimistának ítélték, sokan úgy nyilatkoztak, hogy Jaksity Györgynek hivatalból is optimistának kell lennie. A nemzetközi piacokat főként a recesszió sújtja, de ha áttekintünk a tengerentúlra, akkor láthatjuk, hogy az amerikai gazdaság állapota sem túl fényes, ellenben a Wall Street gyengülése idén inkább erősödésbe csapott át – állították a szakértők. A régiót és a kelet-közép-európai tőzsdéket tekintve az elemzők vegyes véleményen voltak, többen jelezték, hogy a cseh piac sokkal nagyobb szerepet kap, mint a magyar, így a BÉT-nek jelentős kihívással kell szembenéznie a következő években. Más elemzők viszont az európai uniós csatlakozással és az azt követő várható fundamentális hosszal védték meg Jaksity György gondolatait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.