Az antiszemitizmus vádjával a kereszténydemokrata frakcióból kizárt Martin Hohmann a magányosság szimbólumának tűnő, a Bundestag CDU–CSU-csoportja mögé elhelyezett széken ülve figyeli a parlament eseményeit. Ott, ahol előtte az FDP-frakcióból ugyancsak zsidóellenes kijelentései miatt eltávolított Jürgen Möllemann volt kénytelen helyet foglalni. Kettőjük sorsa között viszont jelentős a különbség. A kiközösített liberális politikus nyomasztó magányát utódjának ugyanis nem kell osztania.
Választókerületének, a kelet-hesseni Neuhof polgárai eleve úgy vélték, hogy a honatya – a „német egység” napján elmondott beszédéért bocsánatot kérve – eleget tett kötelességének. Az affér ezen megítélése szövetségi szintű akcióval folytatódott. A hazai sajtó egyik legszínvonalasabb lapjában, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, féloldalas hirdetés támasztja alá Hohmann napokkal ezelőtt tett kijelentését. A Kritikus szolidaritás Martin Hohmann-nak című hirdetmény ezerhatszáz CDU- és CSU-párttag aláírására támaszkodik, és felszólítja a kereszténydemokraták vezetőit, Angela Merkelt és Edmund Stoibert, nyújtsanak még egy lehetőséget Hohmann-nak, és állítsák le az ellene megindított kizárási eljárást.
A hirdetés kezdeményezői egyet értenek az ismert történész, Arnulf Baring véleményével, aki kijelentette: „Beszéde természetesen problematikus, de kizárása szegénységi bizonyítvány lenne az unióra és az ország liberális gondolatvilágára.”
Wolfgang Bosbach, az unió parlamenti frakciójának elnökhelyettese ugyanakkor ismételten leszögezte: „Az antiszemita eszme terjesztőinek nem lehet újabb esélyt nyújtani.” A CDU–CSU vezetői és a bázis közötti ellentétek a Hohmann-ügyben tehát tovább fodrozódnak.

A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak