Korábban a szabad demokraták a kormánykoalíciót megosztó törvényjavaslatról – egyetértésben az ellenzékkel – úgy vélekedtek, hogy az alkotmányellenes és ezért nem támogatható. Az ifjabb Hegedűs Lórántot másodfokon felmentő ítéletet követően azonban Kuncze Gábor pártelnök, illetve az SZDSZ-frakció többsége is késznek mutatkozott a gyűlöletkeltés büntethetőségének támogatására. Az SZDSZ első embere felkérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a kihirdetés előtt nyújtsa be a törvényt az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter meg van győződve arról, hogy a tervezett szabályozás alkotmányos és időszerű. Mint azt a Népszavának adott interjújában elmondta: nem bánja, hogy a kisebbik kormánypárt javaslatára kikerülnek a törvénymódosításból az alsóbb- és felsőbbrendűség eszméinek terjesztésére vonatkozó rendelkezések. Szerinte az alkotmánybírósági felülvizsgálat eloszlathatja az alkotmányossági aggályokat és elősegítheti a jogszabály társadalmi elfogadottságát.
Sólyom László a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kijelentette: a büntető törvénykönyv tervezett szigorítása alkotmányellenesen korlátozza a szólásszabadságot. Az Alkotmánybíróság első elnöke úgy látja, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a polgári törvénykönyv paragrafusaival lehet hatékonyan védekezni, ami a nyilvános bocsánatkérés és az erkölcsi kártérítés intézményével lehetne működőképes.

Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban