Százezres tiltakozás

Berlin az utóbbi idők legnagyobb méretű tiltakozó megmozdulásának színhelye volt a hét végén. A szociáldemokrata–Zöldek-kormány szorgalmazta reformtervek ellen szervezett tüntetés felülmúlt minden előzetes várakozást. A rendezők – a szakszervezetek és a szocialista PDS – eredetileg húszezer résztvevőre számítottak, végül százezer főnyi tömeg juttatta kifejezésre kritikáját a Schröder-kabinet politikája ellen. A transzparensek feliratai találóan jellemezték a tüntetők érzelmeit: „Elegünk van, le Schröderrel! Igazságosak legyenek a reformok !”
Az ország több részéből autóbuszokon érkeztek a tüntetők a fővárosba, ahol a lakosság spontán csatlakozott a felvonuláshoz. A rendezők meggyőződése szerint a kormány kilátásba helyezett takarékossági intézkedései elsődlegesen a máris szegény rétegeket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket és a betegeket sújtják, a szolidaritás elvét pedig lábbal tiporják és megsemmisítik. Az aktív ellenállásra felszólító megmozdulás befejeztével Bernd Riexinger, a közalkalmazottak szakszervezetének egyik kerületi vezetője kemény támadást intézett az SPD–Zöldek-kormány ellen, és kijelentette: „Nem tűrjük el, hogy a kiharcolt és felépített szociális rendszer biztonságát arcátlan módon átalakítsák, aláássák és tönkretegyék!”
A Gerhard Schröder propagálta 2010 reformagenda ellentmondásai nemcsak az utcára vitték ki a tiltakozókat, hanem tovább szították a véleménykülönbségeket az SPD-n belül is. A kancellár ismét alátámasztotta, kitart eddigi igénye mellett, hogy a parlamentben megköveteli pártja és a Zöldek képviselőinek teljes támogatását és lemond, ha a koalíció nem hajlandó zárt sorokban fellépni mellette. Sajtóértesülések szerint a kormányfő máris megtette az előkészületeket a számára elfogadhatatlan helyzetre, és – a Passauer Neue Presse információja szerint – utódját is kiválasztotta. A lap úgy tudja: Wolfgang Clement gazdasági miniszter lenne az új kancellárjelölt. Béla Anda kormányszóvivő cáfolta e híreszteléseket, és azokat az ellenzék vágyálmának minősítette. Állásfoglalása ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy Schröder az elmúlt hetekben többször is lemondással fenyegetőzött, ha nem kapná meg a Bundestagban a „kancellári többséget”.

Botrány
A kereszténydemokraták nyomására Martin Hohmann CDU-képviselő bocsánatot kért azért a kijelentéséért, amellyel nemcsak a német zsidók érdekképviseleteinek tiltakozását váltotta ki, hanem a Bundestag pártjainak egyöntetű kritikáját is. A hesseni honatya a német egység napja alkalmából, október 3-án tartott beszédében kitért a bolsevista forradalom történetére, a kommunista terror részleteire és hangoztatta, hogy a vezetők sorában számtalan zsidó vállalt szerepet, így – mint kifejtette – némi jogosultsággal „tettes népnek” lehet nevezni őket. A televízióban pedig igazságot követelt a németeknek, mondván: „Nem definiálhatjuk magunkat tettes népnek, amely Auschwitzot kiváltotta. Szörnyű évszázad van mögöttünk, szörnyű ideológiákkal. A fájdalmakat azonban hasonlóképpen kell megosztani.” Dieter Graumann a frankfurti zsidó hitközség nevében úgy vélekedett: Németországban az antiszemitizmus megérkezett a parlamentbe. A kereszténydemokraták vezetői tűrhetetlennek minősítették Hohmann kijelentéseit, aki végül a rá nehezedő nyomásnak eleget téve bocsánatot kért az elmondottakért. (S. L.)