Teljes holdfogyatkozás

Egy vonalba kerül ma éjjel a Nap, a Föld és a Hold, így a Föld árnyéka a Holdra vetül. A teljes holdfogyatkozás éjjel két óra és fél három közé esik, de az eredeti fényében pompázó telihold látványa csak további másfél óra elteltével bukkan fel az égen. Derült idő esetén hajnali négyig fogad látogatókat az óbudai Polaris Csillagvizsgáló.

A földgolyó egyik felén élők – legalábbis azok, akik fölött derült lesz az ég – ritka csillagászati jelenségnek, teljes holdfogyatkozásnak lehetnek tanúi ma éjjel. Magyarországon éjfél után fél órával érdemes felpillantani az égre, akkor kezd el „zsugorodni” a telihold. Két órára teljesen elhomályosul, s csak 25 perc elteltével kezd el fokozatosan újra kifényesedni.
A Magyar Csillagászati Egyesület tájékoztatása szerint az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ez alkalommal – tiszta idő esetén – hajnali négyig tart nyitva, hogy az égi látványosságok kedvelői teleszkóppal is tanulmányozhassák a jelenséget.
A Hold ugyanis a teljes fogyatkozás idején sem válik láthatatlanná, mindvégig halvány, többnyire vöröses színt ölt.
Ennek oka az, hogy a Nap fehér fénye a Föld légkörében megtörik, elemeire bomlik, összetevői közül azonban a vörös nem hajlamos olyan mértékű szétszóródásra, mint a színskála többi tagja. A fénytörés jóvoltából így egy kevés eljut a Hold árnyékába a vörös árnyalatú fényből.
A teljes holdfogyatkozások átlagosan tizenhárom és fél hónaponként követik egymást, amikor a Föld pontosan a Nap és a Hold közé kerül, s a Föld „elállja” a Holdra irányuló napsugarak útját. Ezért a teljes holdfogyatkozás, amikor a Föld árnyéka eltakarja a Holdat, csak teliholdkor lehetséges. Mivel azonban a Hold a legtöbbször a Föld árnyékkúpja alatt vagy fölött halad el, csak ritkán figyelhetjük meg.
Bár a teljes holdfogyatkozás alig félórás jelenség, a Hold fokozatos elsötétülését, majd kivilágosodását is érdemes nyomon követni. Amikor ugyanis a Hold kezd beleveszni a Föld árnyékába, illetve újra kikerül onnan, néhány órán át a Föld ív alakú árnyékát láthatjuk égi kísérőnkön. Az ókori görögök számára ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a Föld gömb alakú.
Akik pusztán a holdfogyatkozás kedvéért nem látogatnának el ma éjszaka a Polaris Csillagvizsgálóba, azoknak más érdekességeket is kínálnak. Gyönyörködhetnek a még mindig Föld-közelben tanyázó Marsban, a hajnali égbolt látványos óriásbolygóiban: a Jupiterben és a Szaturnuszban, valamint érdekes előadásokat hallhatnak, illetve felvételeket láthatnak az utóbbi napok páratlan napkitöréseiről és az általuk okozott sarki fényekről. Ám ha felhős lesz az ég, akkor csak 2004. május 4-én, a következő teljes holdfogyatkozáskor várják éjszakai csillaglesre az érdeklődőket.