A csillagokat az égen a dobszó tartja meg. S ha az ostoba fehérek betiltják a naptáncot, nem lesz képes megújulni a természet – hitték s hiszik ma is néhányan az indián törzsek tagjai közül. A kulturális antropológia iránt érdeklődők csemegéjének ígérkezik az Észak-amerikai indiánok című könyv, méltán. Miközben lerombolja kalandregény-figurákra épült indiánképünket, bemutat egy népi kultúrát, amely évezredeken keresztül élt háborítatlanul a felfedezetlen kontinensen. Ismerteti a fehér ember előtti Amerika történetét, sajátos etnográfiai arculatát, gazdag nyelvi kultúráját, feltérképezve az egyes területeket, s központi szerepet juttatva a sámánkultuszra épülő bennszülött vallási szertartásoknak, hagyományoknak. Emellett betekinthetünk a személyes és közösségi vallásgyakorlatba, a beavatási szertartásokba és gyógyítási módokba.
Mindezt – üdítő kivételként – a tudományos ismeretterjesztés igényével, tárgyszerűen és tisztelettudóan teszi a szerző. A könyv érzékelteti azt a szívszorítóan reménytelen harcot, amelyet a roppant túlsúlyú fehér (fogyasztói) kultúra ellen, önazonosságuk és legalább viszonylagos gazdasági függetlenségük megőrzéséért folytatnak az indiánok. Az utolsó fejezetekben időszerű szociográfiát olvashatunk, amelyben a mai törzsi berendezkedésről, a rezervátumok életéről, a bennszülöttek speciális lehetőségeiről esik szó. Megtudhatjuk például, hogy – mivel a tériszonyt nem ismerik – a legtöbb acélvázas felhőkarcoló építését mohawk és irokéz indiánok végezték, és végzik ma is. A kötet káprázatos fotókon mutatja be az indiánok lakta ősi tájakat, a törzsi élet jeleneteit, a művészeti alkotásokat – találunk benne történeti értékű fotódokumentumokat és indián képzőművészeti alkotásokat is.
(Larry J. Zimmermann: Észak-amerikai indiánok. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. Ára: 3990 forint)
origo.hu
Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban
