Uniós „sógori” üdvözlet Ausztriából

Isten hozott az EU-ban, sógor! – Budapesten ezzel a mottóval indult útjára az a több országot felölelő rendezvénysorozat, amellyel Ausztria az unióhoz jövőre csatlakozó országokat üdvözli. Bécs az újonnan belépők közül szombaton elsőként Magyarországot köszöntötte, mint az osztrák gazdasági miniszter fogalmazott: nem véletlenül.

Magyarország és Ausztria gazdasági kapcsolatai már most intenzívek: az árukereskedelem volumene ugyanis eléri a hatmilliárd eurót, és hazánkban – Németország, valamint az Egyesült Államok után – hárommilliárd euróval az osztrákok a legnagyobb befektetők. Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter szerint épp ezért a jövő májusi csatlakozás nem igazán jelent „gátszakadást”, ugyanakkor úgy vélte, hogy a két ország közötti kapcsolatokat tovább kell mélyíteni. – Az előjelek jók – tette hozzá a miniszter. Magyar kollégája, Csillag István annak a véleményének adott hangot, hogy a közép-európai országok gazdasági együttműködése stabilizálja a politikai kapcsolatokat és dinamizálja az európai együttműködést. A résztvevők egyébként alapvetően egyetértettek abban, hogy gazdasági értelemben a csatlakozás már régen megtörtént. Paul Lendvai, Bécsben élő magyar származású publicista pedig úgy vélte: a szakadék, azaz a még fennálló különbségek hamarabb el fognak múlni, mint azt bárki gondolná.
Egy friss felmérés szerint az újonnan csatlakozó országok közül az osztrákok (még mindig) a magyarokat látják a legszívesebben az Európai Unióban. Elemzők szerint a közös történelmi múlton, a szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokon kívül ebben része lehet annak is, hogy az előrejelzések azt mutatják: a magyar uniós csatlakozásból a legtöbbet Ausztria profitál majd.
A szombati budapesti rendezvényen – amely az „Ausztria üdvözli Magyarország EU-csatlakozását!” alcímet viselte – elhangzott az is, hogy a hazánkban jelen lévő osztrák cégek alapvetően elégedettek, ugyanakkor a szakképzés terén még sok a tennivaló. Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője is úgy vélte: a külföldi befektetők elsősorban azt a munkaerőt keresik, amelyik – többek között – képes és hajlandó továbbképezni magát. Magyarországon jelenleg egyébként négyezer kisebb-nagyobb osztrák cég működik.
Budapesti látogatásán az osztrák gazdasági miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az, hogy a munkaerő szabad áramlása terén kért osztrák derogáció valóban hét évig tart-e, nagymértékben a gazdasági növekedés ütemétől és a munkaerő-piaci helyzettől függ. Martin Bartenstein ugyanakkor hozzátette azt is: míg Ausztriában a növekedés üteme egy százalék körül mozog, a munkanélküliség pedig három-négy százalékos, a mostani megállapodásokat be fogják tartani.