Változik a fizetési mérleg elszámolása

A jövő évtől az újra befektetett jövedelmeket is tartalmazó, visszamenőleg átszámított folyó fizetési mérleg statisztikája azt eredményezheti, hogy az egyes években a GDP-hez mérten 2-2,5 százalékponttal is megemelkedik az adott évi folyómérleg-deficit – nyilatkozta az MTI-nek Sándor György, a jegybank ügyvezető igazgatója.
A változás abból adódik majd, hogy 2004-től az újra befektetett jövedelmeket is tartalmazó folyó fizetési mérleget a 2003. évi adatok zárásához igazodva publikálja majd először a jegybank. Az újra befektetett jövedelmek fizetési mérlegben való kimutatása a nemzetközi statisztikai módszertan által előírt követelmény. Az OECD-országok többségében, így az EU-országokban az újra befektetett jövedelmek elszámolása megfelel ennek az elvárásnak. A változások fő oka az, hogy az MNB a jövedelmek pénzforgalmi elszámolásáról áttér az eredményszemléletű elszámolásra, ez a módszertani váltás hatással lesz a folyó fizetési mérleg egyenlegére is.
Eddig nem mérte a statisztika – megfelelő adatgyűjtés híján – a vállalkozások jövedelemtermelő képessége alapján elért, adózott eredménynek a külföldi tulajdonosra eső részét, valamint a vállalatból ki nem vont jövedelem hatását. Jövedelemként a mostani rendszerben csak a tulajdonos döntésétől függő, átutalt osztalékot tartalmazza a folyó fizetési mérleg.
Sándor György elemezte: az újra befektetett jövedelem elszámolása úgy történik, hogy ha egy vállalatnál profit keletkezik és azt bennhagyják, a régi elszámolásban ezt nem vették figyelembe a folyó mérleg összeállításakor. Ha valamelyik évben döntöttek az osztalék egy részének hazautalásáról, akkor az adott évben az MNB elszámolta a repatriált osztalékot.
Az ügyvezető igazgató aláhúzta: az új rendszerben – a tulajdonosi döntéstől függetlenül – a külföldi tulajdonosra eső profitot az MNB úgy fogja elszámolni, mintha az adott tulajdonos kivitte volna, de rögtön utána újra visszahozta volna a rá eső nyereséget, illetve az adózott eredményből a rá jutó részt, és azt újra befektette volna a magyarországi cégbe.
– Az új elszámolás hatására romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, ugyanannyival javul viszont a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege – mondta Sándor György. Az ügyvezető igazgató szerint tehát az újra befektetett jövedelmek elszámolása azt a pozitív vonást tartalmazza, hogy jelentősen megnő majd az országban kimutatott működő tőke állománya, hisz a közvetlen befektetések részeként ezzel párhuzamosan az újra befektetett jövedelmeket is bemutatják, beszámítják majd.
Sándor György elmondta: az új módszer alapján összeállított adatokat a 2004-ben publikálandó fizetési mérlegben 1995-ig vezetik vissza az MNB szakemberei. Az első időszakra, vagyis 1995–98 között az APEH társaságiadó-kimutatásai alapján becsléssel határozzák meg a külföldiek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek adózott nyereségét, a megszavazott osztalékot, valamint a közvetlen tőkebefektetések állományi értékét. Az 1998. év végi állományi számoktól kezdve azonban kérdőíves felmérés alapján szerepelnek az adatok a jövőre publikálásra kerülő fizetési mérlegben.