A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) iránytű a szakma minden szereplője, a turizmusban érintett és érdekelt vállalkozások és szervezetek számára. Utat mutat és eligazít, visszakalauzolja eltévedt gazdáját az eredeti útra. Az NTS létezésének legfőbb értelme abban áll, hogy leendő használóinak rendező elvként szolgáljon a napi piaci, konjunkturális, politikai és egyéb nyomások között – áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a parlament idegenforgalmi bizottsága (PIB) számára készített tájékoztatójában.
A bizottság egyik közelmúltbeli ülésén Székely György, a GKM Turisztikai Hivatalának vezetője elmondta: a hivatal széles körű társadalmi vitát kezdeményezne jövő tavasszal a turizmusstratégiáról, hogy az elkészült dokumentum pártsemlegesen, a gyakorlatban is praktikus munkaeszközként működjék. „A stratégia kiindulópontja az életminőség javítása mind a turisták, mind pedig az ágazatban dolgozók számára” – mondta.
Tájékoztatása szerint eddig a stratégia első része készült el, a helyzetelemzést első olvasatban az idén szeptemberben tárgyalta az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB). Elmondta: az első rész célja, hogy bemutassa a magyarországi turizmus jelenlegi állapotát, így megfelelő kiindulási pontként szolgálhat a majdani célok és feladatok meghatározásánál, illetve később segítségével objektíven megállapíthatóvá válik, hogy honnan hová jutott az ágazat. Székely György szerint a stratégia további fejezeteit várhatóan a jövő tavaszra készítik el.
Mint ismeretes, az OIB 2002. október 29-én határozott a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kidolgozásáról. Erre utalva Bánki Erik (Fidesz) kifogásolta, hogy az elmúlt egy év alatt csupán az első fejezet készült el. Úgy vélte, hogy nem elég hatékonyan működnek a létrehozott munkacsoportok.
Székely György szavai szerint az OIB tízfős munkacsoportot hozott létre a stratégia kidolgozására, emellett egy operatív munkacsoportot állítottak fel.
Tóth József, a testület szocialista alelnöke kérdésére Székely György kijelentette: „Ma még nem tudunk válaszolni arra, hogy meg kell-e alkotni a turizmustörvényt, de szükségességét mindenképpen vizsgálni kell.” Kijelentése egybehangzó Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szeptember 16-án a PIB előtt tett kijelentésével is, amely szerint az idegenforgalmi stratégiát az idén előkészítik, majd jövőre vitára bocsátják. A döntés, hogy egyáltalán kell-e turizmustörvényt alkotni, még várat magára.
A regionális idegenforgalmi bizottságokés a regionális marketingigazgatóságok működéséről szólva Galla Gábor, az MT Rt. vezérigazgatója elmondta: valamennyi kutatás azt mutatja, hogy a távolabbi országokban szinte alig ismerik Magyarországot, ezért promóciós szempontból nem érdemes kilenc turisztikai régióval előállni. (Az ország jelenleg kilenc turisztikai régióból áll, területén kilenc marketingigazgatóság működik.) Az MT Rt. a jövő évi marketingtervében a promóciós feladatoknál a jelenlegi kilenc marketingigazgatóság helyett öt szervezetre alakította ki tevékenységét. A vezérigazgató úgy vélte: öt turisztikai régió promóciós szempontból mindenképpen hatékonyabb, mint kilenc.
Galla Gábor tízmilliárd forintos költségvetést tart szükségesnek jövőre az MT Rt. számára, amelyből a működésre kétmilliárd forintot fordítanának, a fennmaradó nyolcmilliárdot pedig marketingcélokra költenék.
Ugyanakkor Lasztovicza Jenő, a PIB elnöke rámutatott: a Turisztikai Célelőirányzat összege jövőre csupán 14,2 milliárd forint lesz, amiből idén 9,5 milliárdot előre elköltöttek. Így a fennmaradó 4,5 milliárd forint az MT Rt. költségvetését sem fedezi – mutatott rá.
Válaszában Székely György elmondta: változatlan kerettel szeretnének dolgozni jövőre is, s ha másként nem megy, a hiányzó részt a 2005-ös költségvetés terhére fogják lekötni.
***
Több francia érkezett. Rekordszámú résztvevő érkezett az AFAT Voyages francia szakmai egyesülés Budapesti kongresszusára, amely minden évben más-más országban tartja közgyűlését. A négyszáznyolcvan francia utazási ügynökséget számláló önkéntes szervezet 1988-ban alakult, s idei közgyűlésére a Magyar Turizmus Rt. meghívására több mint ötszáz francia turisztikai szakember érkezett Magyarországra. A francia beutazóforgalom két éve folyamatosan nő: 2002-ben kilencszázalékos növekedést regisztráltak mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában.
origo.hu
Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja
