Beleszólhat-e Moszkva az unió bővítésébe?

Az Oroszországhoz fűződő viszony áll a jelenlegi és leendő uniós tagországok külügyminisztereinek mai brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Az utóbbi időben érezhetően feszültebb EU–orosz kapcsolatok térségünket érintő fő problémája jelenleg az, hogy Moszkva feltételekhez köti és nem kívánja automatikusan kiterjeszteni a májusban csatlakozó országokra az EU-val 1997-ben kötött partnerségi és együttműködési megállapodást. A tét nem kevesebb, mint hogy beleszólhat-e Moszkva az egykori érdekszféráját érintő kérdésekbe, jelen esetben a bővítésbe?

Több ízben is felhívták a figyelmet az orosz diplomácia vezetői az utóbbi hetekben arra a veszélyre, hogy az Európai Unió május elsejei bővítése nyomán jogi vákuum támadhat Oroszország és a tíz új tag viszonyában, mondván, a csatlakozással azok Moszkvával kötött, nem EU-konform, kétoldalú szerződései érvényüket vesztik. A Kreml ugyanakkor a partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA) korábban szokásos, automatikus kiterjesztése helyett feltételekhez kötve, külön-külön akarja ratifikálni a szerződést. A megállapodást éppen a csatlakozók miatt kell módosítani, hogy az megfeleljen az új helyzetnek is. Brüsszel álláspontja szerint teljesen formális lépésről van szó, míg Moszkva kárpótlást szeretne kapni a bővítéssel az orosz oldalon véleménye szerint keletkező veszteségekért.
Az orosz diplomácia nem feltételekről, hanem a bővítés hátrányos következményei miatti aggodalmairól beszél. A PCA puszta kiterjesztése ugyanis – érvel Moszkva – sok tekintetben szigorúbb követelményeket támasztana a Kelet-Közép-Európába szállító orosz exportőrökkel szemben. Ugyanakkor – jegyzik meg – a csatlakozók mezőgazdasági termelői is részesülnek majd az EU exportszubvencióiban, ami olcsóbbá tenné termékeiket az orosz piacon. Oroszországban úgy vélik, az új tagok felvétele minden évben 150 millió eurós költséget jelent számukra. Az orosz aggodalmak között, amelyeket 14 pontban listáztak a tizenötök és a tízek moszkvai nagyköveteinek, politikai természetűek is vannak, beleértve a csatlakozó Észtországban és Lettországban lévő orosz kisebbségek jogainak védelmét, továbbá vízumszabályozási könnyítéseket.
Az Európai Bizottság úgy véli, a felvetéseknek csak egy része kötődik a bővítéshez, több viszont általános jellegű, ráadásul az új helyzet új lehetőségeket is tartogat partnerük számára. Az EU elismeri, hogy emelnie kell az acéltermékek kontingenseit, figyelembe véve a csatlakozó országokba irányuló orosz exportot. Brüsszel ugyanakkor húzódozik attól, hogy ebben a keretben tárgyaljon politikai ügyeket. Így – jelezte – egészségügyi előírásait nem gyengítheti a bővítés miatt. Uniós diplomaták az ír elnökség alatt nem várnak komolyabb döntést az orosz polgárokra vonatkozó beutazási szabályok Moszkva által elvárt enyhítése terén sem. Oroszország csak a vízummentességhez vezető átmenet részletes tervével együtt hajlandó megvitatni illegális bevándorlói visszafogadásának kérdését.
A bővítéssel kapcsolatos aggodalmak új elemet visznek az EU és Oroszország az utóbbi időben érezhetően feszültebb kapcsolataiba, amelyeket már amúgy is megterhelt egyrészről az, hogy Moszkva vonakodik aláírni a kiotói jegyzőkönyvet, míg az EU Moszkva WTO-ba lépését blokkolja. Politikai kérdésekben is érezhetőek a nézeteltérések, míg a Kreml kettős mérce alkalmazását veti Brüsszel szemére, az EU tagországai az európai értékeket kéri számon stratégiai partnerétől.