Dagad a kémbotrány

Egy nappal azután, hogy egy volt brit kormánytag kiderítette, az iraki háború előtt hazája titkosszolgálata Kofi Annant is figyeltette, újabb botrányra derült fény. Richard Butler, az ENSZ korábban Irakban szolgáló fegyverzetellenőreinek vezetője közölte, telefonhívásait 1997 és 1999 között lehallgatták. Hozzátette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának legalább négy tagja, köztük Franciaország, ismerhette hívásainak tartalmát.

Nagy felháborodást kiváltó nyilatkozatát Butler az ausztrál ABC Radióban tette, a műsorban pedig idézték az ausztrál hírszerzést, amely szerint Hans Blix, a legutóbbi fegyverzetellenőr-vezető is megfigyelés alatt állt. A kontinensnyi ország hírszerzői azt mondták, minden alkalommal, amikor Blix Irakba érkezett, telefonjára „rátapadtak” az említett megfigyelők, s a felvételeket felhasználhatta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Egyesült Királyság, valamint Új-Zéland kormánya.
„Honnan tudtam? A megfigyelők egyszerűen odajöttek hozzám, s megmutatták azokat a felvételeket, amelyeket másokról készítettek. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy az én beszélgetéseimet is felvették” – mondta Butler. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint az amerikaiak, a britek, a franciák és az oroszok is „bepoloskázták” a telefonjait.
Hozzátette, hogy ha bizalmas telefonhívást akart lebonyolítani, elhagyta az ENSZ New York-i épületét, s egy zsúfolt kávéházban beszélgetett, vagy séta közben a Central Parkban. Az újabb kémbotrány súlyosan károsíthatja a világszervezet és annak tagjai közötti viszonyt, vélik elemzők. Az ENSZ-főtitkár szóvivője, Fred Eckhardt még csütörtökön azt mondta, ha az említett gyakorlat valóban folyik, az teljesen illegális, így azonnal fel kell vele hagyni.
*
Az érintett országok vezetése, például Ausztrália miniszterelnöke Butler állításaihoz semmit sem volt hajlandó hozzáfűzni. John Howard azzal érvelt, hogy politikája értelmében sohasem erősít meg vagy cáfol titkosszolgálatokra vonatkozó értesüléseket.
Az Egyesült Államok részéről Scott McLellan fehér házi szóvivő reagált a felvetésre, ám csak annyit közölt, hogy Washington nem kíván foglalkozni az üggyel.
Nagy-Britannia szoros szövetségeséhez hasonlóan nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni, bár Tony Blair a Kofi Annan megfigyelését napvilágra hozó Clare Shortot „nagyon felelőtlennek” nevezte. Blair később szokásos sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy a brit titkosszolgálat tagjai a hazai és a nemzetközi jogszabályok figyelembevételével dolgoznak, szem előtt tartva az ország érdekeit.
Általános vélekedések szerint az ügy egyfelől Clare Short számára könnyen a munkáspárti parlamenti mandátum végét jelentheti, ugyanakkor az amúgy is igen komoly támadások kereszttüzében levő Tony Blair is könnyen rajta veszthet.