A Magyar Polgári Szövetség többek között a választás szabadságát kínálta fel az erdélyi magyaroknak. Milyen alternatívát nyújt az új szervezet?
– Amikor a kelet-közép-európai országokban 1989-ben megbukott a kommunizmus, a többségi nemzetek mindenütt felépíthették demokratikus alapintézményeiket. Erdélyi magyarokként kisebbségi sorsunkban akkor csupán annak örültünk, hogy megszabadultunk Nicolae Ceausescutól, ám elmulasztottuk megteremteni kétmilliós közösségünk számára a választás szabadságát. Az elmúlt 14 év történéseire az egyetlen racionális magyarázat, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége sajnos ’89 előtti gyökerekkel bír. Valós alapja lehet a feltételezésnek, hogy az 1989. decemberi forgatókönyv külön fejezetben foglalkozott a magyarság sorsával, és a forgatókönyvírók kitalálták, a kétmilliós magyarságnak egyetlen politikai szervezetre van szüksége. Hiszen egyetlen szervezet vezetőjével mindig könnyebb megegyezni, mint több szervezet vezetőivel. Az elmúlt 14 év bebizonyította, a romániai magyar nemzeti közösség éppen a demokrácia alapvető intézményét, a választás szabadságát nem használja, így a rendszerváltás után megmaradtunk szavazónak: azelőtt a Román Kommunista Pártra szavaztak a szüleink, ugyanezt ma RMDSZ-nek hívják.
– Az RMDSZ eddig mégis élvezte az erdélyi magyarok bizalmát.
– Az RMDSZ a baloldaliak, a kommunista nómenklatúra haszonélvezőinek a keretszervezete, miközben az erdélyi magyar társadalom kisebbik hányada vallja magát baloldalinak, a többségnek pedig nem volt kerete megélni értékrendje szerinti hitvallását. Az RMDSZ a közelmúltig úgy nézett ki, mintha Thürmer Gyulától Csurka Istvánig mindenki egy szervezetben lenne, amelynek elnöke Kovács László. Másrészt a Kárpát-medence magyarlakta vidékein mindenütt megtörtént a politikai tagolódás, ezért nem hiszem, hogy azok volnának a sikertelen modellek, és az RMDSZ lenne az egyetlen pozitív példa. Az erdélyi magyarság jelenleg 14 éves lemaradását pótolja, és természetes folyamat következménye, hogy értékrendek mentén próbál szerveződni. Az MPSZ a nemzeti-keresztény értékrendet valló polgárokat szeretné összefogni, hiszen a polgárság nem jelent egyebet, mint az egyénnek a közösséggel való együttes megélését.
– Önöket az RMDSZ többek között azért vádolja a romániai magyarság egységének megbontásával, mert önálló jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Ellenben a módosítás alatt álló választási törvények jelentős akadályt gördítenek a kisebbségi szervezetek elé.
– Antidemokratikusnak tartom a romániai választási törvények módosítására tett javaslatokat. Hogy részt vehessen a helyhatósági választáson, egy kisebbségi szervezetnek az illető közösség 15 százalékát kell tagjai sorában tudnia, vagy nem több mint 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Pedig a világon mindenhol a pozitív diszkriminációt érvényesítik a kisebbségekkel szemben, sőt nem módosítják a választások előtt három hónappal a választási törvényt. Az RMDSZ-nek, amely elfogadta a módosító javaslatokat, konkrét érdeke, hogy az új kihívó, az MPSZ 25 ezer támogató aláírás felmutatására kényszerüljön, amelyet 15 megyéből kell összegyűjteni. Ahhoz hasonlítanám a helyzetet, mint amikor egy 14 éves gyerek leül sakkozni az alig egyévessel, majd hirtelen lesöpri a sakkfigurákat, mert anélkül akar sakkbajnok lenni, hogy megmérkőzzön a versenytársakkal. Kongresszusunk óta az MPSZ egyetlen ernyőszervezetben fogalmazta meg a polgári alternatívát, ami arra is alkalmas, hogy akár 25 ezer aláírást összegyűjtsünk.
– Ön nemrég kijelentette, hajlandó tárgyalni az RMDSZ-szel az őszi parlamenti választásokon való esetleges együttműködésről. Pedig Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke korábban úgy fogalmazott, nem lenne tragédia, ha a magyarság egy ciklus erejéig elveszítené mandátumát Románia parlamentjében.
– Nem hallottam Tőkés püspök eme kijelentését, így nem tudom tényként kezelni. Az MPSZ fontosnak tartja a romániai magyarság parlamenti képviseletét. Viszont nem a padsorok kitöltése végett kell a parlamentben lenni, hanem hogy eredményeket mutassunk föl. A választás szabadságát megteremtve az erdélyi ember szavazóból választóvá lett, és reménykedünk abban, hogy ezzel a lehetőséggel élni fog. Fontos, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség valamennyi tagja érezze, kezében van a döntés, ő dönt saját vagy közössége sorsáról. Erre kiváló lehetőség a helyhatósági választások alatti megmérettetés, és az ottani eredmények függvényében a tőlünk most még elzárkózó RMDSZ számára is egyértelművé válik, hogy erre szükség van, és esetleg elfogadják a konstruktív párbeszédre hívó javaslatunkat. Az MPSZ-en nem fog múlni az erdélyi magyarság képviselete Románia parlamentjében, noha ezt nem tarjuk egyetlen eszköznek.
– Az MPSZ a Fideszt és az MDF-et kérte fel, képviselje az Európai Néppártnál a romániai magyarság érdekeit, illetve az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. Nem gondolja, hogy a párt ezzel máris leszűkíti mozgásterét?
– Mi mind a négy magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani, emellett a volt köztársasági elnök, Szűrös Mátyás politikai alakulatával is. Sajnálom, hogy sem az RMDSZ, sem a magyarországi kormánypártok nem képviseltették magukat a kongresszusunkon. Éppen ezért kértük fel éppen a Fideszt és az MDF-et, hogy képviselje érdekeinket az Európai Néppárt kongreszszusán, mert annak sem az SZDSZ, sem az MSZP nem tagja. Az RMDSZ tagja ugyan, de kongreszszusunkra ő sem jött el. Természetesen ideológiai hasonlatosság is létezik az MPSZ és a magyar ellenzéki pártok között, hiszen ugyanazon értékrend mellett szerveződünk. A nemzet fontos dolgaiban azonban a jelenlegi magyar kormánypártokkal is szeretnénk együtt munkálkodni, Erdélyben pedig az RMDSZ-szel. A párbeszédhez két fél kell, mi hívjuk Markó Béláékat, amit nekik el kellene fogadniuk.
– Hogyan képzeli el a párbeszédet a román pártokkal? Ezek ugyanis – főleg a nyíltan felvállalt autonómiatörekvés miatt – elhatárolódnak az MPSZ-től, és csakis az RMDSZ-t tartják a magyarság érdekképviseleti szervezetének.
– A román pártokkal is fontosnak tartjuk az együttműködést, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot. Eddig a kormányzó Szociáldemokrata Párt például azért nem tudott véleményt mondani rólunk, mert az MPSZ nem volt jelen a román köztudatban. Most azonban berobbantunk, így ezután jobban odafigyelnek ránk. Bízom benne, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség nagyobbik hányadát mi fogjuk képviselni az elkövetkezőkben. Persze bizonyítanunk kell, az embereknek pedig el kell gondolkodniuk a lehetőségeken, üzenetünket el kell juttatni hozzájuk. Az itthoni magyar keresztény-nemzeti érzelmű emberek érdekképviselete vagyunk, és nemcsak a romániai, anyaországi pártokkal, hanem Európával és a világgal is kapcsolatot szeretnénk ápolni.
origo.hu
Már 100 ezer magyar gazda emelte fel szavát Brüsszellel szemben
