Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a Köztársasági Etikai Tanács (KET) elnöki posztjáról való távozását és testületi tagságáról történő lemondási szándékát jelentette be múlt hét pénteken – értesült lapunk.
Úgy tudjuk: a tizenegy fős testület másik tagja, Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész is távozhat az etikai tanácsból. A bejelentésre azután került sor, hogy a KET határozatot hozott arra az MDF-es felvetésre, amely nyilvánvalóan Solt Pál bírói státusát és az etikai tanácsbeli tevékenysége közti összeférhetetlenséget firtatta. A párt múlt év őszén azt kérdezte, etikus-e, ha a hivatását magas beosztásban gyakorló aktív bíró jogszabályi háttér nélkül előterjesztett, miniszterelnöki felkérés alapján létrehozott bizottság élén fejti ki tevékenységét. Az állásfoglalása szerint a KET egyetlen hatalmi ághoz sem tartozik, ezért munkájában etikai aggályok nélkül részt vehet bármely hatalmi ághoz tartozó személy.
A határozattól függetlenül a grémiumban egyre többen úgy látják, hogy a tanács a jelenlegi működési feltételek mellett nem tudja betölteni funkcióját. A testület egyik tagja lapunknak elmondta: pénteken még az is felvetődött, hogy mindenki lemond mandátumáról, s így megszűnne az etikai tanács. Emlékezetes: a KET létrehozását Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezte, miután korrupciógyanús ügyei miatt múlt év elején távozni kényszerült miniszteri posztjáról Kiss Elemér kancelláriaminiszter.
*
A kormányfő a testület feladatának olyan közéleti etikai normák kidolgozását jelölte meg, amelyek a politikusokra is kötelező erővel bírnak. A tanács élére Medgyessy Solt Pált javasolta. Emiatt a volt főbírót több szakmai támadás érte, egy megyei bírósági értekezleten pedig lemondásra szólították fel.
Az etikai tanács többször is politikai támadások kereszttüzébe került. Az ellenzék szerint a KET elvi állásfoglalásaiban kényesen ügyel arra, nehogy felvállalja a kormánypárti politikusok etikailag megkérdőjelezhető ténykedéseinek bírálatát. A bizalmat azzal a decemberi határozattal sem sikerült megnyerni, amely nyilvánvalóan Magyar Bálint kedvezményes hitelből való lakásvásárlása kapcsán készült. A KET kimondta: a szociális lakáshitel közéleti szereplők általi, üzleti és luxuscélra való felvétele etikátlan.
Közben lapunk azt is kiderítette, hogy a KET a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási költségein belül kapott bújtatott támogatást. Ez szakértők szerint azért aggályos, mert az etikai tanács nincs bírósági nyilvántartásban, így jogi személyisége sincs, ami pedig szükséges lenne a költségvetésből kapott pénzek elköltéséhez. Ez különösen azért hozta nehéz helyzetbe az etikai tanácsot, mert a testület másik fő feladata éppen az, hogy állásfoglalásaival hozzájáruljon a közpénzek átlátható kezeléséhez.
origo.hu
Órák óta várt a klinikán, de nem is sejtette, hogy ilyesmi megtörténhet vele
