Bácskai János az utolsó szó jogán tételesen reflektált az ügyészség vádjára, amely szerinte félmondatokra épülő feltételezések láncolata, amiből olyan következtetéseket vontak le, mintha súlyos bűncselekményeket követett volna el. A tábornok elmondta azt is, hogy az ügyészi perbeszéd alatt végig A tanú című film járt az eszében, s azon gondolkodott, „mikor jönnek a békaemberek”. Bácskai nyomatékosan hangsúlyozta: soha, semmilyen formában nem állt szándékában, hogy segítséget nyújtson Kulcsár Attilának.
Az ügyészség álláspontja szerint bebizonyosodott: a vádlott hivatalos személy által elkövetett bűnpártolást követett el, amikor Kulcsár kezdeményezésére közreműködött abban, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elől iratokat tüntessenek el a rendőrség bevonásával.
*
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ezt követően ítéletet hirdetett: a bűnpártolást nem tartják megalapozottnak, hivatali visszaélés miatt azonban nem jogerősen megfosztják katonai rendfokozatától, honvéddé minősítik vissza, ami egyben szolgálati viszonyának az elvesztésével is együtt jár. A büntetés értelmében Bácskai soha nem lehet tagja a rendvédelmi szerveknek.
A bíróságnak a tanúvallomások és a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonlehallgatási jegyzőkönyvei alapján azt kellett mérlegelnie, hogy a vádlott június 23-a előtt – a brókercégnél ezen a napon kezdte célvizsgálatát a PSZÁF, és a rendőrség is ekkor szállt ki a társasághoz – tudott-e Kulcsár szándékáról, vagy a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója félrevezette őt. A vádlott védekezését, miszerint a volt brókerrel június 25-én folytatott személyes megbeszélésén tudta meg, hogy Kulcsár sikkasztást követett el, a bíróság nem fogadta el. A tanács elnöke az indoklásban kifejtette: a telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy Bácskai helyzetével visszaélve a rendőrséget felhasználva együttműködött a volt befektetési tanácsadóval iratok manipulálása végett. Ennek célja az volt, hogy időt nyerjenek, a felügyelet ugyanis vizsgálati előnyben volt a nyomozó hatósággal szemben.
A lehallgatási jegyzőkönyvekben rögzített beszélgetések alapján az első fokon eljáró bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Kulcsár már június 21-én – saját szerepéről és a visszaélésekről – mindent elmondott Bácskainak, aki ezután is együttműködött vele. Ezt a tudását a vádlott elhallgatta a rendőrség elől, akik így Kulcsár június 23-i és 24-i tanúkénti kihallgatásán nem tudtak célirányosan kérdezni.
A vallomások alapján vitatott volt, hogy Tóth András kezdeményezett-e találkozót Bácskaival, vagy – ahogy a vádlott is mondta – fordítva történt mindez. A bíróság úgy vélte, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárnak kellett kezdeményeznie a megbeszélést, mert Kodela László volt helyettes államtitkár esetében is hasonlóan cselekedett.
A bíróság felmentette a vádlottat a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétsége alól. Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezett. A büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Érettségi 2025: itt vannak a magyar nyelv és irodalom érettségi hivatalos megoldásai