Tábornokból honvéd?

Hivatali visszaélés bűntettében bűnösnek találta az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjét. Ha az ítélet – amely ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújt be – jogerőre emelkedik, a dandártábornokot megfosztják katonai rendfokozatától, honvéddé minősítik vissza, szolgálati viszonya pedig megszűnik.

Bácskai János az utolsó szó jogán tételesen reflektált az ügyészség vádjára, amely szerinte félmondatokra épülő feltételezések láncolata, amiből olyan következtetéseket vontak le, mintha súlyos bűncselekményeket követett volna el. A tábornok elmondta azt is, hogy az ügyészi perbeszéd alatt végig A tanú című film járt az eszében, s azon gondolkodott, „mikor jönnek a békaemberek”. Bácskai nyomatékosan hangsúlyozta: soha, semmilyen formában nem állt szándékában, hogy segítséget nyújtson Kulcsár Attilának.
Az ügyészség álláspontja szerint bebizonyosodott: a vádlott hivatalos személy által elkövetett bűnpártolást követett el, amikor Kulcsár kezdeményezésére közreműködött abban, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elől iratokat tüntessenek el a rendőrség bevonásával.
*
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ezt követően ítéletet hirdetett: a bűnpártolást nem tartják megalapozottnak, hivatali visszaélés miatt azonban nem jogerősen megfosztják katonai rendfokozatától, honvéddé minősítik vissza, ami egyben szolgálati viszonyának az elvesztésével is együtt jár. A büntetés értelmében Bácskai soha nem lehet tagja a rendvédelmi szerveknek.
A bíróságnak a tanúvallomások és a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonlehallgatási jegyzőkönyvei alapján azt kellett mérlegelnie, hogy a vádlott június 23-a előtt – a brókercégnél ezen a napon kezdte célvizsgálatát a PSZÁF, és a rendőrség is ekkor szállt ki a társasághoz – tudott-e Kulcsár szándékáról, vagy a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója félrevezette őt. A vádlott védekezését, miszerint a volt brókerrel június 25-én folytatott személyes megbeszélésén tudta meg, hogy Kulcsár sikkasztást követett el, a bíróság nem fogadta el. A tanács elnöke az indoklásban kifejtette: a telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy Bácskai helyzetével visszaélve a rendőrséget felhasználva együttműködött a volt befektetési tanácsadóval iratok manipulálása végett. Ennek célja az volt, hogy időt nyerjenek, a felügyelet ugyanis vizsgálati előnyben volt a nyomozó hatósággal szemben.
A lehallgatási jegyzőkönyvekben rögzített beszélgetések alapján az első fokon eljáró bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Kulcsár már június 21-én – saját szerepéről és a visszaélésekről – mindent elmondott Bácskainak, aki ezután is együttműködött vele. Ezt a tudását a vádlott elhallgatta a rendőrség elől, akik így Kulcsár június 23-i és 24-i tanúkénti kihallgatásán nem tudtak célirányosan kérdezni.
A vallomások alapján vitatott volt, hogy Tóth András kezdeményezett-e találkozót Bácskaival, vagy – ahogy a vádlott is mondta – fordítva történt mindez. A bíróság úgy vélte, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárnak kellett kezdeményeznie a megbeszélést, mert Kodela László volt helyettes államtitkár esetében is hasonlóan cselekedett.
A bíróság felmentette a vádlottat a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétsége alól. Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezett. A büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.