A Guszev-kráterben kutató Spirit marsjáróra negyvennegyedik munkanapján vártak az eddigi legbonyolultabb feladatok – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA internetes honlapján. Délelőtt földmintákat vizsgált röntgen-spektrométerével, hőemissziós műszerét pedig a marsi égboltra irányította. Használta mikroszkópkameráját is, hogy a környezetében lévő kőzetekről pontos adatokat kapjon, panorámakamerájával pedig a messzebb látható kövekről készített felvételeket. Ezután rögzítette robotkarját, és továbbindult a Bonneville-kráter felé. Ezen a napon 21,6 métert haladt, így összesen már 108 méternyi utat tudhat maga mögött. Ez hat méterrel több, mint ameddig 1997-ben a Mars Pathfinder Sojourner robotja eljutott, így a Spirit újabb rekordot állított fel. A NASA szakemberei megjegyezték: a Spirit automatikus navigációs rendszere teszi lehetővé, hogy elődjénél sokkal nagyobb tempót diktáljon.
A Meridiani-fennsíkon, a Spirittől 10 600 kilométerre a másik amerikai marsjáró, az Opportunity kis gödröt ásott, hogy a felszín alatti talajrétegekről is ismereteket szerezzen. A hatkerekű jármű a jobb első kerekét használta ásóként: ezt a pasadenai irányítóközpont szakembereinek utasítására előre-hátra forgatta, s a művelethez öt rögzített kereke szolgált támasztékul. Végül maga a jármű is oldalra sasszézott, s ez a mozdulat segített kissé továbbszélesíteni a mélyedést. Az alig húsz percig tartó munkával fél méter hosszú és tíz centiméter mély árkot sikerült létrehozni, amely mindjárt meglepetéssel is szolgált: oldalában göröngyök láthatók, az alján viszont világosabb színű és sima a talaj. Az Opportunity néhány napot kapott arra, hogy alaposan kielemezze a gödör ásványi összetételét, csak azután folytathatja úját a fehér alapkőzet mentén, amelyről még mindig nem derült ki: a víz, a szél vagy vulkáni tevékenység alakította-e ki.

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő