Magyarországon némi meglepetést keltett, amikor ön nemrégiben nemzeti konszenzust javasolt a politikai pártok számára. Hogyan értékeli a fogadtatást?
– Remélem, hogy magyarországi tartózkodásom alatt jobban megismerem a vezető pártok külpolitikai konszenzussal kapcsolatos álláspontját. Biztató, hogy a hírek szerint senki nem utasította el a javaslatomat. Szilárdan hiszek abban, hogy az ország jövőbeni uniós és NATO-szerepe, valamint az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya szempontjából egy nemzeti közmegegyezés nagyban elősegítheti hazájuk megerősödését.
– Vajon mennyiben változik Közép-Európa és Oroszország viszonya azután, hogy térségünk meghatározó országai az unió tagjaivá válnak?
– A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország hosszú távú tervvel rendelkezik Közép-Európa semlegesítésére. Ezzel együtt csökkenteni igyekszik az amerikaiakkal szövetséges kis államok súlyát. Uniós csatlakozása után néhány állam – mint Lengyelország és Magyarország – fontos szerephez juthat majd a közösség biztonság- és külpolitikájának formálásában. Ez az együttműködés megerősíti a transzatlanti kapcsolatokat, s nem teszi lehetővé, hogy Moszkva megossza a szövetséget, és ezáltal kiszorítsa az amerikaiakat Európából.
– Ön szerint mennyire valósult meg Szergej Karaganovnak az a
90-es évek második felében nyilvánosságra került elképzelése, hogy Oroszország „hídfőállásokat” foglaljon el még az uniós csatlakozás előtt a közép-európai piacokon?
– Karaganov elképzelése megvalósult a posztszovjet térség néhány országát illetően, például Ukrajnában, Fehéroroszországban és Moldovában. Azon túl, hogy a tágabb régió egyre növekvő mértékben függ az energiaszállításoktól, az oroszok szemet vetettek ezen országok energiaszektorára is. A kelet-közép-európai országoknak jobban össze kellene hangolniuk álláspontjukat az energiaügyekkel kapcsolatban, akár közös álláspontot is kialakíthatnának az orosz beruházásról és azok politikai következményeiről. A „putyinizáció” térnyerésével egy időben az orosz cégek és az állam közötti szoros kapcsolat aggodalomra adhat okot szerte Európában.
– Feltűnő, hogy a nemzetközi sajtóban azóta beszélnek az „orosz totalitarizmusról”, mióta a Kreml megállítani igyekszik Amerika térnyerését például Közép-Ázsiában és a Kaukázusban. Mi lehet a valódi üzenet Putyin Oroszországának?
– Putyin hatalmának alapja az erős, egyeduralmi állam, amelyben az üzletkötés az államérdeket szolgálja. Oroszország szeretné kiterjeszteni befolyását, és igyekszik ellenőrizni a volt szovjet érdekszférát. Amerika csak mostanában ébred rá Putyin politikájára. A hidegháború óta sokan egyfajta posztimperialista, demokratizálódó országnak látták Oroszországot, mások viszont azt gondolják, hogy megbízható szövetséges lehet a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Egyik állítás sem igaz. Oroszországnak megvannak a saját nemzeti érdekei, amelynek az expanzió és az elrettentés képezi az alapját.
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
