Pozitív lépésként értelmezte tegnap Gál J. Zoltán kormányszóvivő, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette a pénzügyi felügyeletről szóló törvénycsomag egyes rendelkezéseit. A határozat a kormányt, a miniszterelnök döntését igazolta, és 99 százalékban kiállta az alkotmányosság próbáját – vélte Gál J. Zoltán.
A szóvivő szerint a döntés megerősítette, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőinek mandátuma megszűnhet szervezeti átalakítással, akkor is, ha a kinevezésük határozott időre szólt. Ugyanakkor azt hangsúlyozta: a lex Szásznak is nevezett javaslat nem személyi, politikai kérdések eldöntésére született. Arra a kérdésre, hogy meddig marad a hivatalában Szász Károly, elmondta: amint az új felügyeleti tanács megalakul, megszűnik a jelenlegi elnök és helyetteseinek a mandátuma. Ismertette: a törvényt visszaküldik a parlament alkotmányügyi bizottságának, amely tárgyal az alkotmányellenesnek bizonyult rész helyére beillesztendő szövegről, és utána az Országgyűlés újra szavaz a törvényről. Szász Károly és helyetteseinek mandátuma tehát addig tart, amíg ez a procedúra, illetve az új felügyeleti tanács tagjainak a kiválasztása megtörténik.
Halász János, a Fidesz frakciószóvivője minderre úgy reagált: nem érdekli a kormányt, hogy
az Alkotmánybíróság kimondta, Medgyessy Péter alkotmányellenes módon kívánta eltávolítani Szász Károlyt. Hozzáfűzte: a kabinet célja, hogy a döntés ellenére leváltsa a felügyelet vezetőjét. Ennek csak az lehet az oka, hogy Szász lerántotta a leplet a szocialistákat érintő súlyos bűncselekményről.
*
Binder István, a PSZÁF szóvivője nem kívánta kommentálni Gál J. Zoltán bejelentését, kérdésünkre csak annyit mondott: az alkotmánybírák határozatát tartják mérvadónak. A kormány tegnapi ülésén arról is döntöttek, hogy a kabinet benyújtja a parlamentnek a kormány és az Országgyűlés viszonyának újraszabályozására vonatkozó tervezetét. Ismert, a kétharmados kérdésben korábban nem sikerült egyezségre jutniuk a parlamenti pártoknak, ezért elhalasztották a döntést. Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára most azt állította, hogy négypárti megegyezés alapján készült el a javaslat szövege. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz is készített egy önálló törvénytervezetet a témában, szintén a négypárti megegyezésre hivatkozva megjegyezte: ezt nevezik „bodicseknek”, az ellenzéki párt ezzel felrúgta a megállapodást. Az államtitkár kérdésekre adott válaszából kiderült: a két javaslat például abban tér el egymástól, hogy ki tegyen javaslatot a közös európai intézményekbe delegált tagok személyére vonatkozóan. A kabinet verziója szerint természetesen a kormány lenne erre jogosult, míg a Fidesz az Országgyűlés kezébe helyezné ezt a jogot. Ugyancsak eltérnek a vélemények abban, hogy milyen mandátummal képviselje a magyar álláspontot a kormány az Európai Unióval tárgyalva. A kabinet változata szerint az Országgyűlés csak javaslattal élhetne a kormány felé, mivel saját hatáskörében saját felelősségre tárgyal, a másik elképzelés szerint pedig az Országgyűlés kötelezően előírná azt a kabinetnek.
A KRESZ módosításáról is döntött tegnap a kormány, az április elejétől hatályba lépő új szabályokat az európai uniós joggyakorlat átvételével indokolta Gál J. Zoltán. Eszerint a betegszállító és megkülönböztetett jelzésű járművek akkor is használhatnák a buszsávot, ha nem használják szirénájukat. Ugyancsak a változtatás része, hogy ez év május 1-jétől a 3,5 tonna feletti teherautókban és a több mint 17 személy szállítására alkalmas buszokban kötelező lesz a menetíró- készülék használata.
Keller csak véleményt mondott
Újabb sikertelen ülés
