Amivel manapság a legtöbbet foglalkozik az egész világ, az a terrorizmus, amely immár Európát is elérte. Mindez már csak azért is különleges kihívást jelent Görögországnak, mert néhány hónap múlva nyári olimpiát rendez, amellyel könnyen a terroristák célkeresztjébe kerülhet. Hogyan készülnek e veszély elhárítására?
– Tisztában vagyunk azzal, milyen felelősséget jelent ránk nézve mindez, a pártok között azonban teljes az összhang a terrorizmussal szemben követendő politikával kapcsolatban. E célra csupán az olimpia viszonylatában egymilliárd euró körüli összeget költöttünk. Ezzel olyan védőernyőt biztosíthatunk, ami magában foglalja az öszszes biztonsági erő és szervezet teljes mozgósítását, beleértve a NATO fegyveres erejének teljes készültségét is. Tesszük ezt éppen azért, mert tisztában vagyunk azzal, hogy földrajzi helyzetünknél fogva minden oldalról ki vagyunk téve ezeknek a veszélyeknek. Mindennek tudatában állíthatom, hogy Görögország fogja megrendezni a legbiztonságosabb olimpiai játékokat, és mindenki nyugodt lehet, aki a játékok idején országunkba látogat.
– Sokan aggódnak amiatt is, hogy elkészülnek-e időben a sportlétesítmények. Hogy áll most a felkészülés?
– Ahogy közeleg az átadási határidő, egyre intenzívebben folyik a munka, hiszen mindenki érdeke, hogy a létesítmények időben elkészüljenek. Igaz, az uszoda teteje például nem lesz kész olyan formában, ahogyan azt eredetileg tervezték, de azért az új fedél is megfelelő minőségű lesz. Emlékszem, aggályok azért a barcelonai vagy éppen a sydneyi olimpia kapcsán is felmerültek. Biztosíthatom önöket, hogy folyamatos a munka, a szakemberek vasárnap is rendkívüli intenzitással dolgoznak.
– Azért az e kérdésben érezhető nemzeti konszenzus ellenére sem a legszerencsésebb időpontban tartották a parlamenti választásokat…
– Az új kormány ígérete szerint megtart mindenkit, még a magas rangú politikai tisztségviselőket is azok közül, akik az olimpiai előkészületekben vesznek részt. Munkájuk nagyon lényeges számunkra, hiszen Görögország nagyon fontosnak tartja, hogy az olimpia nagy nemzetközi sikerrel záruljon.
– Elsősorban mivel magyarázza a kormányváltást?
– A kisebb megszakítással húsz évig regnáló baloldali kormány is nagyon sokat tett az ország felvirágoztatásáért, az utóbbi időben mégis úgy tűnt, hogy nem tudott valódi megoldásokat kínálni az állampolgárok bajaira. Drágultak az élelmiszerek, nem javult az egészségügy állapota, s ezek rontották a korábbi kormányról alkotott összképet. Egy modern demokráciában egyébként normális a pártok váltógazdálkodása. Új és fiatal emberek, új eszmék kerültek előtérbe, és ugyanúgy hozzá fognak tenni valamit a görög építményhez, mint elődeik. A népszerűség-csökkenés ellenére a szocialisták azonban stabil, 40 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, új vezetőjük van, és elég idejük lesz ellenzékben, hogy újjászervezzék önmagukat.
– A napokban döntés születik arról, hogy a megosztott Ciprus egésze vagy csak a déli, görög terület csatlakozik május 1-jén az unióhoz. Mit gondol, mi vár a ma még kettészakított szigetre, illetve Athén milyen szerepet játszhat a probléma rendezésében?
– Szögezzük le, a megszállás nem Görögország műve, s a szigeten állomásozó 35 ezer katona és páncélos sem görög. A görög ciprióták és a görög fél elérkezett a megtehető engedmények végső határáig. Akinek most belátást kellene tanúsítania, az a török kormány. Rauf Denktas úr, a ciprusi törökök vezetője nem tagadja meg önmagát. Már torkig vagyunk a kiszámíthatatlan manővereivel, teljesen logikátlan nyilatkozataival.
– Beszélgetésünk elején már szót ejtettünk az erőszak jelentette kihívásokról, a múlt hét koszovói eseményeit tekintve azonban nem mehetünk el amellett sem, hogy Görögországra milyen hatással lehetnek a Balkánon zajló konfliktusok.
– Sajnos ez nagyon közel történik hozzánk. Hál’ istennek, görög lakosság nem él ezen a vidéken, de katonáink a KFOR-erők kötelékében jelen vannak a térségben. Nagyon remélem, hogy a nemzetközi erők gyors reagálása hozzájárul majd a helyzet csillapításához. De az albánoknak is önmérsékletet kell tanúsítaniuk, az ugyanis nem lehetséges, hogy korunkban templomokat vagy éppen dzsámikat gyújtsanak fel. Úgy gondolom, majd a gazdasági fejlődés és az életszínvonal emelkedése fogja megértetni az emberekkel, hogy egy templom felgyújtása nem segít a helyzetükön.
– Magyarország is az EU kapujában áll. Milyennek ítéli a most belépő országok felkészültségét, összehasonlítva azzal, amilyen Görögországé volt egykor?
– Mindig vannak hiányosságok, mi huszon-egynéhány évvel ezelőtt például több ilyet tudtunk felmutatni, mint a most belépő országok többsége. A nap huszonnégy órájában részt kell vennünk a folyamatokban, az embereket pedig fel kell készíteni a tagságra mind a nyelvtudás, mind a jogi ismeretek terén. Mindez azonban nem megy egyik napról a másikra, Görögországnak is csak az utóbbi időben sikerült megfelelnie az uniós követelményeknek.
– Milyen további lehetőségeket lát a magyar–görög kapcsolatokban az uniós csatlakozás után?
– Kapcsolataink ezer évre nyúlnak vissza. Büszke vagyok arra, hogy a magyar Szent Korona görög betűkkel ékeskedik. Mindketten a NATO tagjai vagyunk, és nemsokára az unióban is egy közösségbe kerülünk. Vitás kérdéseink gyakorlatilag nincsenek, semmi nem indokolja ugyanakkor azt, hogy csupán 240 millió dolláros legyen a kereskedelmi forgalmunk volumene. A kitörési pont a turizmus lehet, amely még nagyon sok lehetőséget rejt. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az EU tagjaiként komoly szerep vár ránk a Balkán demokratizálásában és modernizálásában. Ezenkívül újdonság lehet, hogy Ukrajna szintén további közös befektetések terepévé válhat.
– Ezzel vissza is kanyarodtunk a bővítés kérdéséhez. Mi, belépésre várók olykor úgy érezzük, mintha Európa nem lenne teljesen felkészülve fogadásunkra. Ezt jelzik a többsebességes Európáról folytatott viták s a bővítés általános hangulata. Az egyik uniós ország diplomatájaként ön mennyiben tudja elfogadni mindezt?
– Ez az első alkalom, hogy Európában ilyen tömeges bővítésre kerül sor, s olyan országok csatlakoznak, amelyek fejlettségi szintje igencsak különböző. Ez mindenképp új jelenség. S ne feledjük el azt sem, hogy két hatalmas lépést azért tettünk előre. Az egyik a közös agrárpolitika kialakítása, a másik pedig maga a bővítés. Ezenkívül a történelemben először küszöbön áll egy közös európai alkotmány, ami legalább olyan jelentős lépés lesz, mint maga a bővítés. Ráadásul éppen egy olyan időszakban, amikor Európa a gazdasági recesszió idejét éli. Természetes, hogy vannak, akik erősebb gazdaságuk révén gyorsabban akarnak húzni, míg mások ezt fékezni szeretnék. Az azonban a meggyőződésem, hogy a végén valahol középúton állapodnak majd meg a felek. Mindezt egy egységes folyamatnak kell tekinteni, amely csak lassan halad előre.
– A belépés miatti ünnepi hangulatot azért csak beárnyékolják az olyan lépések, mint például a munkaerő szabad áramlásának korlátozása, amelyet Görögország éppúgy alkalmaz Magyarországgal szemben, mint a többi tagállam. Milyen kiutat lát ebből a helyzetből?
– Ne feledjük azért el, hogy a kettő–hét éves átmenetre vonatkozó kitételt, amelyet most a kormányoknak jogukban áll kihasználni, Magyarország a tárgyalásokon elfogadta. Úgy vélem azonban, hogy ez nem több pszichológiai-biztonsági szelepnél. Ez a helyzet nem tart majd sokáig, hiszen tapasztalataim szerint a magyar nép nem tartozik azok közé, amely tömegesen árasztaná el munkát keresve Nyugat-Európát. Az is tény azonban, hogy ma Görögország lakosságának egytizede külföldi, nagy részük ráadásul feketemunkás. Közülük sokan az olimpiai előkészületekben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy ősztől nagyrészt elkezdenek visszaáramlani saját országukba. Athén éppen ezért jelenleg fontolgatja, hogy kérje, a jelenlegi rendszer maradjon még két évig érvényben a munkavállalás terén.
– A keleti bővítés is nagy kihívás elé állította az uniót, még nagyobb feladat lehet azonban, hogy egy kultúrájában, hagyományaiban az európaitól elütő nagy délkeleti ország is régóta kopogtat az unió kapuján. Görögország mind történelme, mind földrajzi közelsége miatt érintett abban, kogy miként dönt az Európai Unió decemberben Törökországról. Ön szerint elképzelhető, hogy keleti szomszédjuk egyszer szintén része lesz a közösségnek?
– Máris látszik valami haladás, Törökország előtt azonban nagyon hosszú út áll, mire a szép szavakat tettekre válthatja. Törökország a szomszédunk, s olyan kapcsolatunk van, amelyet nagyon sok probléma kísér a mai napig. Mi egyébként azt várjuk el Törökországtól, hogy a ciprusi kérdés kapcsán teljesítse ígéreteit, feleljen meg minden koppenhágai kritériumnak. Mindez nem áll távol a magyar állásponttól sem. Görögországnak érdeke, hogy olyan szomszédai legyenek, amelyek a Nyugat felé tekintenek, és nem okoznak állandó problémákat. Mindez elsősorban Ankarán múlik.
origo.hu
A legismertebb magyar meteorológus is megszólalt a pokoli hőhullámokkal kapcsolatban
