Drágult a vagyoni biztosíték

Megváltoztak az utazási irodák vagyoni biztosítékára (kaució) vonatkozó előírások 2004-től. A legfontosabb változás az, hogy az új rendelet szerint a vagyoni biztosíték összege az iroda árbevételének 12 százaléka – charterjárat igénybevétele esetén 20 százaléka –, de minimum négymillió forint – nyilatkozta lapunknak Andor Györgyné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (EKH) főosztályvezetője. Szerinte szigorítás az is, hogy a cég nettó árbevételébe ma már a menetrendszerű repülőgépekre eladott jegyekből származó bevétel is beletartozik, s idén már a belföldi utazásszervezők is kötelesek háromszázalékos vagyoni biztosítékot letétbe helyezni.
Mint ismeretes, a vagyoni biztosíték igazolását minden év október 31-ig kell benyújtania az utazásszervező és -közvetítő tevékenységet végző cégeknek az EKH-hoz. Ez a kötelezettség 530–550 vállalkozást érint. Ennek értelmében a chartereztető utazási irodáknak a kiutaztatásból származó árbevételük 20 százalékát, de legfeljebb húszmillió forintot, a charter- utakkal nem foglalkozó irodáknak pedig 12 százalékot, de – az új jogszabály szerint már nem kétmillió, hanem – minimum négymillió forintot kell vagyoni biztosítékként elkülöníteniük. Az árbevételbe nem kell beleszámítani a menetrend szerinti repülőjegy-értékesítésből származó árbevételt. A vagyoni biztosítéknál az adott év, illetve a következő év tervezett árbevétele közül a nagyobbat kell alapul venni. A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vagyoni biztosíték formái együtt is alkalmazhatók legyenek, így a kockázat megoszthatóvá válik. Újdonság az is, hogy ma már nemcsak az elutazás közben adódó kellemetlenségekre, hanem az elindulásra is érvényes a vagyoni biztosíték. Ha ugyanis az iroda még az utazás megkezdése előtt tönkremegy, akkor nem biztos, hogy az utas visszakapja a pénzét, mert a biztosítékot kezelő bank vagy biztosító dönthet úgy is, hogy megszervezteti más céggel az utat. Sőt, amennyiben az utazási iroda eláll a meghirdetett úttól, akkor már nemcsak a befizetett összeget kell visszaadnia, hanem a pórul- járt utas nem anyagi veszteségét is meg kell térítenie.
Ugyanakkor az új rendelet egy kiskaput is tartalmaz: ha az iroda azzal indokolja az úttól való elállást, hogy az előre meghirdetett minimális létszámnál kevesebben jelentkeztek, akkor nem kell kártérítést fizetnie, s ugyanez érvényes arra az esetre is, ha biztonsági okokból állt el az úttól. Ám az utast úgy is lehet kárpótolni, hogy drágább utat ajánlanak neki, de ez esetben az árkülönbözetet nem kérhetik. A vagyoni biztosíték nyújt garanciát az utasok hazautaztatására.
Az új rendeletek megalkotásánál elsőrendű cél volt, hogy a jogi szabályozás egyenlő feltételeket teremtsen. Ugyanis vannak olyan intézkedések is, amelyek az irodák érdekeit képviselik. Korábban az utazás szervezője korlátlanul felelt minden olyan kárért, amely utazás közben érte az utast, még akkor is, ha a kár okozója egy külföldi alvállalkozója volt. A jövőben azonban, ha a vállalkozó felelősségét valamely nemzetközi egyezmény rögzíti, az utas is csak korlátozott kártérítésre számíthat. Ezentúl szigorúbban büntetik az utazástól visszalépő turistát is. Az utasnak eddig csak azokat a költségeket kellett kifizetnie, amelyek igazolhatóan keletkeztek az út szervezése közben. Az év elején életbe lépett új rendelet azonban lehetőséget ad – az út árának bizonyos százalékában meghatározott – kártérítésre. Ám csak abban az esetben, ha ezt korábban rögzítették az utazási szerződésben is.