Európai uniós terítéken a terrorizmus

Megkezdődött tegnap késő délután az uniós tagállamok és a csatlakozó országok másfél naposra tervezett brüsszeli csúcsértekezlete, amelytől elsősorban a terrorizmus elleni konkrét intézkedések bejelentését és az alkotmányozás folyamatának újraindítását várják.

Hírösszefoglaló
2004. 03. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első munkaülésükön a huszonöt ország állam- és kormányfői megvitatták azt a terrorizmusellenes cselekvési programot, amelyet az Európai Bizottság és a soros ír elnökség javaslatai alapján a bel- és igazságügyi, illetve a külügyminiszterek tanácsa dolgozott ki. Az elsőként jóváhagyandó konkrét intézkedések között szerepel egy magas beosztású szakértő kinevezése, akinek az lesz a feladata, hogy a miniszterek tanácsának apparátusán belül koordinálja a terrorizmusellenes fellépést. Az Európai Tanács elfogad továbbá egy szolidaritási nyilatkozatot, amelyben a tagállamok politikai kötelezettséget vállalnak arra, hogy ha bármelyiküket terrortámadás éri, minden lehetséges módon – szükség esetén katonai eszközökkel is – a segítségére sietnek. Megvitatják azt a javaslatot is, amely szerint egy évvel, 2005 végére előre kellene hozni az úti okmányokban használandó biometrikus azonosítók – ujjlenyomatok és íriszképek – bevezetését.
A program politikai tartalmát illetően uniós és tagállami vezetők legutóbbi nyilatkozataikban egybehangzóan azt emelték ki, hogy nagyon határozott üzenetet és állásfoglalást várnak a csúcstól a terrorizmus elleni fellépés hatékonyabbá tétele céljából.
[Terror…] Folytatás a 9. oldalon >

*
Kiderült az is, hogy Gijs de Vries volt holland belügyminiszter-helyettest nevezik ki az Európai Unió első terrorizmusellenes főkoordinátorává. Mint arról uniós diplomaták csütörtökön beszámoltak, Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője előző nap hivatalosan is eldöntötte: De Vries látja majd el a terrorizmus elleni uniós tevékenységek összehangolásának feladatát. A holland liberális politikus képviselte korábban Hollandiát az európai alkotmánytervezetet összeállító konventben.
Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Európa Tanács soros elnöke az első munkaülés utáni vacsorán ismertette az elnökségnek az alkotmányozás helyzetéről szóló jelentését. Az utóbbi hónapokban a tagállamokkal folytatott kétoldalú konzultációk eredményeit összegző jelentés legfontosabb következtetése szerint „nyomós érvek szólnak amellett, hogy mielőbb lezáruljon az alkotmánytervezetről dönteni hivatott kormányközi konferencia”. Ahern nem kívánta arra kérni kollégáit, hogy már most érdemi vitákba bocsátkozzanak vagy közös következtetéseket fogadjanak el a még nyitott kérdésekről. Azt szeretné azonban, ha megerősítenék, hogy megvan bennük a politikai akarat a mielőbbi megállapodás elérésére.
Ezzel összefüggésben Lengyelország első ízben helyezte kilátásba, hogy hajlandó lenne elfogadni a kettős többségen alapuló döntések elvét az Európai Unió miniszteri tanácsában. A visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőinek Brüsszelben tartott csütörtöki eszmecseréje után Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter kijelentette: hazája „nem zárja ki a kettős többségen alapuló kompromisszum lehetőségét”. Szavai szerint azonban sok minden függ még a kompromisszumban rejlő részletektől. Leszek Miller lengyel miniszterelnök már kedden arról beszélt német kollégájának, Gerhard Schrödernek, hogy az európai alkotmány ügyében „szükséges és lehetséges a kompromiszszum”. Most első ízben tartott közös találkozót európai uniós csúcsértekezlet előtt, arra készülve a Benelux országok és a „visegrádi négyek” országcsoportja – szögezte le a csütörtöki brüsszeli megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, ezzel is aláhúzva az esemény jelentőségét. Verhofstadt beszámolója szerint a résztvevő országok közös kezdeményezést fogadtak el, amelyet szerepeltetni akarnak az EU-csúcs záróközleményében.
A magyar miniszterelnök az EU-csúcson is fel kívánja vetni a munkaerő szabad áramlásának ügyét, s ezzel az Európai Bizottság elnöke is teljes mértékben egyetért. Medgyessy Péter megbeszélést folytatott Romano Prodival erről a témáról, valamint az uniós alkotmányozási folyamatról és az EU 2006 utáni következő többéves pénzügyi tervével kapcsolatos kérdésekről. A miniszterelnök a megbeszélésen felvetette továbbá, hogy Magyarország nagyon szeretné, ha Budapest lenne az EU újonnan létrehozandó határellenőrzési ügynökségének a székhelye. „Magyarország ebből a szempontból előnyös geopolitikai helyzetben van – határainak jelentős része az unió külső határa is lesz egyben –, és a megfelelő szakismeretekkel is rendelkezik” – mondta. Szóba kerültek az autópálya-építési programok is, amelyek egy része a kormányfő szerint kiemelt fontosságú Magyarország számára. Van például egy új kezdeményezés, amely szerint a Balti-tengert és az Adriát kötné össze egy – Magyarországot is érintő – autópálya.
A terrorizmus állt a brüsszeli csúccsal párhuzamosan megrendezett Európai néppárti talákozó középpontjában is. A megbeszéléseken részt vevő Orbán Viktor volt miniszterelnök lapunknak nyilatkozva elmondta: megköszönték Jose-María Aznar leköszönő spanyol kormányfőnek az elmúlt években kifejtett kiváló teljesítményét. A felek ugyanakkor leszögezték: mivel a madridi példa ragadós lehet, a fenyegetett országok között még nagyobb összefogásra van szükség a terrorizmus elleni harcban.
Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország, mint az iraki megszállásban részt vevő állam a fenyegettetek közé tartozik. A terrorizmus térhódítását azonban nem lehet egyértelműen összefüggésbe hozni az iraki szerepvállalással. A volt kormányfő kifejtette: a lisszaboni célkitűzésekkel párhuzamosan elfogadtak egy határozatot, amely leszögezte, ahhoz, hogy 2010-re valóban az EU lehessen a legfejlettebb térség, az elmúlt 3 évnél sokkal jobb teljesítményre van szükség. A javuló eredményekhez pedig kedvezőbb munkaerőpiacra és alacsonyabb munkanéküliségre – szögezte le Orbán Viktor.




Cáfolt fenyegetés. A milánói hatóságok határozottan cáfolták azokat sajtójelentéseket, amelyek szerint a madridi merényletekhez hasonló robbantásokat tervezett az al-Kaida terrorszervezet az észak-olasz nagyváros főpályaudvara ellen. Egy „bűnbánó” tunéziai terrorista – akit a Corriere della Sera című milánói napilap idézett csütörtökön, hangsúlyozva, hogy ez az első ilyen vallomás – azt állította, hogy a milánói pályaudvar mellett az északolasz iparváros rendőrkapitánysága ellen is támadást terveztek. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.