Fehér füst a Justus Lipsiusból?

Justus Lipsius valaha egy antik nyelvekkel foglalkozó belga tudós volt, ma egy épület Brüsszelben a Schuman tér sarkán. Arról nevezetes, hogy itt tartják az Európai Tanács üléseit. A hét végén is fontos értekezletre gyűltek itt össze az unió hamarosan huszonöt tagországának kormányfői, amelyet azzal hoztak a brüsszeliek tudomására, hogy a Schuman tér környékét szögesdrótakadályokkal lezárták. Ezúttal azonban a rendőröknek nem sok dolga akadt, a tüntetők máskorra tartogatták erejüket. A csúcsértekezlet legnagyobb eredménye (amit az ír miniszterelnök, Bertie Ahern jelentett be): az unió vezetői elkötelezték magukat, hogy az alkotmányt a június 17–18-án tartandó újabb csúcsértekezlet előtt véglegesítik. Az ütemezésben azonban vannak még bizonytalansági tényezők. Az érdemi tárgyalások például nem kezdődhetnek meg az új madridi kormány felállásáig, az azonban csak április közepére várható, addigra viszont megbukhat a lengyel kormány.
Mindenesetre Bertie Ahern bejelentette, az alkotmány véglegesítéséről szóló tárgyalásokat már a következő héten meg akarja kezdeni, de óvakodott attól, hogy végső határidőt mondjon, inkább azt hangsúlyozta, hogy több mint húsz, megoldásra váró kérdés maradt. Ezek közül kétségtelenül a legfajsúlyosabb a minősített többség elvén nyugvó szavazási metódus. A kettős többség azt jelenti, hogy az unió valamennyi tagállamára kötelező döntést a tanácsban az országok többsége hozhat, akkor, ha egyben az unió lakosságának is legalább hatvan százalékát képviselik. E módszer kevesebb súlyt ad a kisebb országoknak, mint a korábban Nizzában elfogadott arányok, emiatt e megoldást Spanyolország és Lengyelország is hevesen ellenezte. Mára azonban már a haladás jelei mutatkoznak, mert az új spanyol kormányfő kész a kompromiszszumra, s Leszek Miller és Gerhard Schröder összeölelkezéséből is arra lehet következtetni, hogy lényegében már alkut kötöttek.
A kormányfők egyetértésével azonban még nem léphet életbe az alkotmány, mert azt még a parlamenteknek is el kell fogadniuk, illetve számos országban népszavazáson is jóvá kell hagyatni. Ez utóbbi okozhat problémát, ugyanis a teljesítetlen ígéretek és a különböző botrányok miatt a nyugat-európai lakosság nagy része torkig van a pártokkal és kétszínű vezetőikkel. Emiatt például az angol és a francia kormány nem igazán érdekelt abban, hogy a június 13-i európai parlamenti választások előtt végleges alkotmány szülessen.
Az alkotmány mögött álló politikai erők azonban sokkal erősebbek, mint az ellenzők, így – ha az eredeti elképzelésekhez képest némi késéssel is – hamarosan lesz egy legalább az állam- és kormányfők által elfogadott alkotmány. Ott pedig, ahol népszavazást tartanak, az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően addig fogják az állampolgárokat szavaztatni, amíg meg nem tanulják, melyik rubrikába kell húzni a keresztet.