Az ízetlen húsokba, sorozatos élelmiszerbotrányokba belefáradt Nyugaton még kelendő lehet a szürke marha, a mangalica vagy a magyar tyúk. Ha a vidéki kultúra szépsége, megőrzése ismét fontossá és – az uniós pénzeknek köszönhetően – netán jövedelmezővé is válik, újra reneszánszukat élhetik tájainkon az őshonos vagy jelentősebb történelmi múltú magyar állatok. Ez a remény teszi időszerűvé és hiánypótlóvá azt a nemrégiben megjelent enciklopédiát, mely húsz agrártudós írásán keresztül mutatja be az e körbe tartozó fajtákat.
Minél erőteljesebb a globalizáció, annál sürgetőbb feladattá válik a nemzeti értékek megőrzése. Nem kivétel ez alól az állattenyésztés sem: a gazdaságokban és az egyetemi oktatásban egyaránt növekszik az érdeklődés a hungarikumot képviselő jószágok iránt. Ha részletesen megvizsgáljuk történelmi fajtáink eredetét, tapasztalhatjuk, hogy rájuk is érvényes államalapító királyunk intelme, miszerint az idegenek befogadása gazdagabbá teheti az országot. A szerzők jóformán csak a rackajuhokról, parlagi kecskéinkről, szamarunkról, régi magyar tyúkjainkról, no meg a komondorról, kuvaszról, puliról, magyar vizsláról, magyar agárról, erdélyi kopóról állítják azt több-kevesebb bizonyossággal, hogy várták Árpád népét itt, a Kárpát-medencében, vagy a honfoglalókkal együtt érkeztek az országba. Ugyanakkor a mangalica, szürke marha eredete a régmúlt homályába vész. Neves lovainkat, mint például a nóniuszt vagy a gidránt, XIX. századi arisztokratáknak, uradalmaknak köszönhetjük, a magyar tarka fajta kialakulásában pedig a német húsmarhák is kiemelkedő szerepet játszottak.
A történelmi állatfajtáink jelenlegi és múltbéli létszámát, a tartással kapcsolatos teendőket is taglaló enciklopédia szerzői, szerkesztői elsősorban nemzeti kincseink évszázadok alatt kialakult gazdagságára kívánják felhívni a szakmai és laikus olvasótábor figyelmét. Ezért nemcsak a mostanság sokszor idézett, szimbolikus fajtákat ismertetik, hanem figyelmük kiterjed olyan különlegességekre is, mint például a magyar óriás nyúl vagy a tatai tükrös ponty.
(Történelmi állatfajtáink enciklopédiája. Szerkesztette: Tőzsér János, Bedő Sándor. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Édesanyák szja-mentessége: történelmi lépés a magyar családtámogatásban
