Közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül bízott meg a főpolgármesteri iroda egy céget, hogy végezzen közvélemény-kutatást Budapesten a közbiztonság, a köztisztaság és az aluljárók helyzetéről, állapotáról, a fővároshoz való kötődésről, valamint a hajléktalankérdésről – derült ki Zsinka László (MIÉP) frakcióvezető interpellációjára adott válaszból. A képviselő azért kérdezte a főpolgármestert, mert véletlenül ő maga is bekerült a megkérdezett ezer budapesti közé. Demszky Gábor írásbeli válaszából nem derült ki, hogy melyik céget és mennyi pénzért bízták meg. Információink szerint a MediaPlusz Kft. 9,5 millió forintot kapott a kutatásért. Úgy tudjuk, hogy a megbízásról még a koalíciós partner, az MSZP sem értesült előzetesen, emellett egyik bizottság sem hagyta jóvá a felkérést. A főpolgármesteri iroda arra hivatkozik, hogy – bár közbeszerzési eljárást nem folytattak le – pályázat útján, a belső szabályzatok figyelembevételével választották ki a céget.
Levelet ír Kovács László külügyminiszternek Sztálin díszpolgársága ügyében a fővárosi Fidesz–MKDSZ frakció. Kupper András, a képviselőcsoport vezetője elmondta: a fővárosi közgyűlés MSZP– SZDSZ többsége a tegnapi ülésen ismét elutasította a szovjet diktátor kitüntetésének eltörlését célzó ellenzéki indítványt. A frakcióvezető emlékeztetett: Wass Albert azért nem kaphat szobrot a magyar fővárosban, mert a Külügyminisztérium ezt nem javasolta. A tárca állásfoglalása szerint a nagyváradi Szabadság-szobor felállítását nehezítené, ha Budapesten olyan személy kapna emlékművet, akit a román állam háborús bűnökért halálra ítélt. Kupper András elmondta, a Kovács Lászlónak írandó levélben felkérik a minisztérium vezetőjét, hogy kérdezze meg azon fővárosokat, amelyeket a Szovjetunió annak idején megszállás alatt tartott: mit szólnak a diktátor budapesti díszpolgárságához. A frakcióvezető szerint különösen érdekes ez a kérdés, hiszen idén Budapest tölti be az Európai Uniós Fővárosok Uniójának elnöki tisztét.
Nem vette napirendre a közgyűlés azt a MIÉP-es javaslatot sem, amely szerint a főváros egyetért az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának Ahmed Jassin sejk meggyilkolását elítélő határozatával. Zsinka László frakcióvezető elmondta: az Európai Uniós Fővárosok Uniójának soros elnökeként Demszky Gábornak mindenképpen támogatnia kellett volna ezt a határozatot. A főpolgármester a napirendi vitában az elutasítást azzal indokolta: a közgyűlés nem szokott külpolitikai kérdésekkel foglalkozni. Zsinka úgy fogalmazott: a főpolgármester ismét bebizonyította, hogy nem európai. A közgyűlés ülése közben Marsi Péter Pál (MIÉP) bejelentette, hogy felhívta frakciójukat Kékkút független polgármestere, Jancsó Gábor, aki azt közölte: az általa vezetett településen azonnal felállítható Wass Albert szobra. Körmendy Ferenc (SZDSZ), a kulturális bizottság elnöke hazugságnak nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket, miszerint az általa vezetett testület baloldali többsége szerdai ülésén elutasította az erdélyi író mellszobrának Vérmezőn történő felállítását. Tény ugyanakkor, hogy két ellenzéki indítvány is azt tartalmazta: a bizottság egyetért a szobor felállításával. Erre a két javaslatra a kulturális bizottság baloldali képviselői nemmel szavaztak.
A közgyűlésen az MSZP többször is bírálta az ülést vezető Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettest. Bihary Gábor (MSZP) ugyanis képviselői indítványban javasolta, hogy engedjék el a közterület-használati díjat egy gyermeknapi rendezvényt szervező egyesület számára, ám a közgyűlés elutasította a javaslatot. Atkári János az MSZP kérése ellenére nem szavaztatott újra a javaslatról, így az MSZP harminc perc frakciószünetet kért. Később, két másik napirend során a szocialisták ismét Atkári ülésvezetési stílusát kifogásolták.
Most sem módosította szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) a közgyűlés. Mint arról többször beszámoltunk, néhány hónapja az MSZP és az SZDSZ szavazataival durván korlátozták az ellenzéki képviselők jogait. Az szmsz-ről azóta a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, Felkai László is megállapította, hogy több pontja sérti az önkormányzati törvényt, és némelyik alkotmányellenes. Mivel a közigazgatási hivatal által a törvénysértések megszüntetésére megadott határidő három hónapja letelt, Felkai László az Alkotmánybírósághoz fordult. A közgyűlés tegnapi ülésén a Fidesz–MKDSZ frakció több napirendi pontnál is benyújtotta az szmsz-t módosító javaslatát, ám az MSZP és az SZDSZ minden alkalommal elutasította azt.
Elképzelhető, hogy felelősségre vonják Koltay Gábort, a Szabad Tér Színház korábbi ügyvezetőjét. Mint ismert, a rendezőt tavaly év végén, mandátuma lejártával leváltották, mert a főváros kulturális bizottsága egy másik pályázót alkalmasabbnak talált a posztra. A döntés az ősz végén született meg, Koltay Gábornak azonban csak december 31-én kellett átadnia posztját az új ügyvezetőnek. A közelmúltban kiderült: működése utolsó két hónapjában Koltay Gábor mintegy 25 millió forint hiányt halmozott fel. A szokásostól eltérően ugyanis szeptemberben tíz százalékkal megemelte a munkatársak fizetését, az év végén pedig pénzjutalmat is adott nekik. A 25 millió forintból mintegy 10 milliót önmagának fizetett ki a rendező: a ki nem vett szabadságok miatt közel kétmillió forintot utalt át magának, prémiumként 5,7 millió forintot vett fel. A rendező neve felbukkan a beszállítók listáján is, 2,2 millió forinttal.
Kisebb, a taxisok és a közlekedési felügyelet által kért módosításokkal elfogadta a közgyűlés a drosztrendeletet. A jogszabály április elsején lép hatályba, azután a taxisok csak a kijelölt helyeken várakozhatnak szabad jelzéssel, s a drosztok használatáért évente 17 ezer forintot kell fizetniük. Mint emlékezetes, a taxisok az első pillanattól kezdve bírálták a rendeletet. Kevésnek találták ugyanis a kijelölt 1200 drosztot, s azok elhelyezkedését is. A belvárosban (ahonnan a fuvarok nyolcvan százaléka indul) túl kevés a kijelölt várakozóhely. Rusznák Imre, az ügyben illetékes bizottság elnöke tudatta: az elmúlt napokban a taxisok javaslatára a városháza forgalomtechnikai alosztálya 42 újabb drosztot jelölt ki a belvárosban, emellett az V. kerület végre jóváhagyta az ott kijelölendő további 110 férőhely tervét is.
Elfogadta egy 35 millió eurónyi hitel lehívását a közgyűlés. A pénzt 58 oktatási intézmény felújítására költi el a főváros.
Egyhangúan jóváhagyta az aquincumi-híd beruházási célokmányát a közgyűlés. A döntés értelmében megkezdik az új, Óbudát és Újpestet összekötő dunai átkelő előkészítését, amelyre a következő két évben 900 millió forintot költenek el. Maga a hídépítés hatvanmilliárd forintba kerül, s mert ezt a pénzt a főváros önerőből nem tudja előteremteni, az államtól és az EU-tól vár támogatást. Az átkelő az M0-ás északi hídjának elkészülte után, 2007 és 2010 között épülhet meg.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
